Kisalföld logö

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 3°C | 16°C Még több cikk.

Csökennő gyermeklétszám

Az egyre csökkenő gyereklétszám miatt, felmerül a kérdés, hogy Osliban, „megéri-e" fenntartani az iskolát.
Minacciné Halász Emma úgy vélte, a szülők annyi gyereket vállalnak, ahányat felelősséggel fel tudnak nevelni. A kistelepülések lakóit, vezetőit manapság egyre gyakrabban foglalkoztatja, mi lesz az iskolájukkal: működhet-e tovább az intézmény vagy a pénzhiány áldozatává válik? 

Az persze tény, hogy egyre csökken a gyereklétszám, s ebből adódik az újabb kérdés, vajon kevés tanuló esetén „megéri-e" fenntartani az iskolát. Minacciné Halász Emma, az osli általános iskola igazgatója a Dél-rábaközi Iskolaszövetség vezetőjeként nem csak az általa vezetett intézmény sorsáért aggódik.

– Tavaly kellett elkészíteni az új pedagógiai programot és a minőségirányítási rendszert. Most már csak az a kérdés, hogy minek? – tette fel a kérdést Halász Emma. – Ha ugyanis nem tudjuk teljesíteni a létszámra vonatkozó előírásokat – az első és ötödik osztályban nem lesz tizenöt-tizenöt gyerek –, akkor a falu nem kap állami támogatást, ebből következően képtelen lesz fenntartani az intézményeit. Tehát gazdasági alapon nyomorítják meg a települést, ha meg akarja tartani az iskoláját. Osli pedig meg akarja tartani.

Halász Emma állítja: a félelmük jogos, hisz az már biztos, hogy nem lesz tizenöt elsős gyerek. A jelenlegi ismereteik alapján heten kezdik meg általános iskolai tanulmányaikat.

– Azért, hogy a falu megtartsa az iskolát, szinte véráldozatot kell hoznia – tette hozzá az igazgatónő. – Mi, pedagógusok is meghozzuk az áldozatot, de pénzt csinálni nem tudunk. Jól felszerelt iskola a miénk, szakmailag is előkelő helyen áll. Szép a környezete, tágas az udvar, van játszópark, sportpálya és minden, ami kell ahhoz, hogy a tanulók jól érezzék magukat.

Arról viszont nem az iskola tehet, hogy kevés a gyerek.
Halász Emma szerint a szülők annyi gyereket vállalnak, ahányat fel tudnak nevelni, és valamilyen szinten biztosítani tudják a jövőjüket. Az igencsak bizonytalan munkalehetőségek miatt pedig alaposan meggondolják a dolgot. Az osli iskolából kikerült fiatalok tíz-tizenöt százaléka egyetemet, főiskolát végez. Pk például Győrben, Sopronban vagy Budapesten találnak munkát, nem Osliban vagy Kapuváron.

– A Dél-rábaközi Iskolaszövetség vezetőjeként tíz iskola gondjait ismerem – jegyezte meg. – Azt is tudom, hogy mindegyik település polgármestere egyértelműen kiállt az iskola mellett, s az önkormányzatoknak az a határozott szándékuk, hogy megtartsák intézményeiket, sőt, az iskolaszövetségtől azok szakmai fejlődését várják. Tisztában vannak azzal, hogy az iskolának népességmegtartó ereje van. Miként azzal is, tehet bármennyi jót egy polgármester a falu érdekében, ha bezáratja az iskolát, az utókor emiatt fogja megemlegetni.
Az igazgatónő úgy látja, hogy a falvak jövője is bizonytalan.
– Mit tegyen a falusi ember? – kérdezi. – Nem veszik meg a tojást, nem kell a tej, bezárt a tejcsarnok, nem lehet eladni a szarvasmarhát, a sertést. Miért kevesebb a falusi ember, a falusi gyerek, mint a városi? Oda jutunk, hogy semmi sem lesz, ami az embereket itt tartsa. Ha így folytatódik, ide már lassan dózer kell. Hogy ez ne így történjen, az ország vezetőinek túl kellene tekinteni a számokon és meg kellene látni az embereket is, akik éppen olyan értékesek, mint városi társaik.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elkészült az inkubátorház

Kívül-belül átalakult és megszépült Csornán az egykori határőrlaktanya gyengélkedője. Az épület földszintjét és első emeletét inkubátorházként hasznosítják. Ezeken a szinteken bérelhető üzleteket, irodákat alakítottak ki. A második szinten – nem a projekt részeként – lakások készültek, amelyeket értékesítenek. Tovább olvasom