Kisalföld logö

2017. 05. 23. kedd - Dezső 14°C | 24°C Még több cikk.

Csizma a diáknak, könyvek az iskolának

Az 1900-as évek elején saját alapítványából támogatta a maglócai iskolát Pusztai Farkas Márton. Akár a mesében: az Amerikába vándorolt, spanyol nemességet szerzett jeles cigányember gazdagon sem felejtette el hajdani jótevőit.
Ez a „mese" még a Monarchia hajnalán kezdődött, amikor is egy Farkas nevezetű, jólelkű cigány szegkovács érkezett családjával Maglócára. Gyermekeit iskolába szerette volna járatni, de nem volt miből. Az akkori bíró – az emlékezet szerint Dombosnak hívták – az életrevaló rajkók közül kiválasztotta a legcsillogóbb szeműt, a kis Mártont és a falu elöljáróságával egyetértésben vállalták a gyerek taníttatását, kosztoltatását és felruházását is.

Amerikában próbált szerencsét

Farkas Márton, ahogy a századfordulón sokan, hajóra szállt és „kitántorgott Amerikába", hogy a tengerentúlon próbáljon szerencsét. Sikerrel. Az egykori tiszta tekintetű cigány fiúból dúsgazdag nemes, „multimilliomos" üzletember lett, aki a bőségben sem felejtette el jótevőit: alapítványt tett a községi iskola javára. Mindezt a filmbe illő történetet a maglócai születésű költőtől, Máté Imrétől tudtuk meg, aki érdeklődésünkre elmondta, hogy „egészen a harmincas évekig minden diák ingyen járhatott Maglócán iskolába, tanszert is kaptak, télen pedig egy pár csizma járt mindenkinek".

Ezer kötet egyforma kötésben

– Úgy mesélték az öregek, hogy még a szomszéd faluból is átjártak a gyerekek. Tehát pénze és a mindenkori tanító által művelt földje is volt az iskolának. Az előbbit, az iskolára hagyott koronát elvitte a gazdasági válság, a későbbi évtizedekre meg a háború utánra már csak a föld maradt. Pusztai Farkas Márton – mert később nemesi néven így hívták – pénzéből jött létre az első maglócai népkönyvtár is. Egyforma kötésben ezer kötet. Különlegességnek számított ez abban az időben, mint ahogy az iskola fizikaszertára is, ahol egy olyan műszerrel is büszkélkedhettek, amiből azon kívül csak három volt az egész országban.

Máté Imre elmesélte azt is, hogy Pusztai Farkas Márton testamentumában nemcsak a falura, hanem többek között a csornai cigány rokonokra is gondolt. Mégpedig bőkezűen. A mendemonda szerint egyikük például három cséplőgépet vett a pénzből, abból egyet maga használt, kettőt pedig bérbe adott, a másik família pedig évekig mulatott az örökségből a híres Koronában."

Dombos Márk – névrokona az említett bírónak, ma ő a település polgármestere – diákkorából emlékszik még rá, hogy a nagytanterem egyik falán egy méretes festmény díszlett: a vászonról az iskola messzire szakadt jótevője tekintett a maglócai nebulókra. Akkor került le onnan, amikor a keresztek, a negyvenes évek végén. Egyesek szerint valaki őrzi a faluban.

Osztrákoké az épület

– A téesz alatt kellett a hely a gabonának, így a házaknál és az iskola padlásán is tároltak búzát, kukoricát. Letakarítottak onnan mindent, irományokat, régi holmikat. Tudtommal akkor veszett nyoma a festménynek is.

A hajdan ritka könyvtárral és szertárral büszkélkedő iskolában 1976 óta nincs tanítás, pedig a hangulatos Hany-széli faluban például a harmincas évek végén, a negyvenes évek elején ötven-hatvan diák is koptatta a padokat.

Az iskola megszűnése óta több gazdája is volt az épületnek: a háziipari szövetkezet gyékénytárolásra használta, később magánkézbe került, de a tulajdonos hamarosan továbbadta. Egy osztrák házaspár vette meg, ők gonddal-igénnyel újítják fel a házat, sőt, érdeklődésünkre kiderült: még azzal is tisztában vannak, hogy korábban milyen célokat szolgáltak – nem is akárhogyan – a szebb napokat látott falak. Azt természetesen nem tudják, hogy ki is volt Pusztai Farkas Márton, de már egyre kevesebben emlékeznek erre a névre a tősgyökeres maglócaiak közül is. Annál is inkább, hiszen az elmúlt hatvan év alatt harmadára csökkent a lélekszám; ma alig százan élnek a faluban...

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Védett természeti értékek

Kevés védett természeti kincs van hazánkban, a Rábaközben mindössze hetet tartanak számon. Sokan nem… Tovább olvasom