Kisalföld logö

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 3°C

Csendes cserépgyári jubileum

Csorna - Csendes jubileumot „ültek" a minap a Tondach Magyarország Cserép- és Téglagyártó Zrt. Csornai Gyáregységében. A cégnél két évtizeddel ezelőtt új gyárban kezdték meg a cserépgyártást. Tavaly pedig közel 30 millió forint iparűzési adót fizettek a városnak.
Húszéves a Tondach Magyarország Cserép- és Téglagyártó Zrt. Csornai Gyáregysége. A jubileum alkalmából nem rendeztek hangos ünnepséget, az évforduló ugyanúgy munkával telt, mint a többi nap.

Kató Aladár vezérigazgató régi „motoros" a cserép- és téglagyártásban, hisz ez a terület az első és egyetlen munkahelye. Fiatal mérnökként az Észak-dunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat központjában kezdett az 1960-as évek végén, majd 1982. február elsejétől 1993 végéig főmérnökként dolgozott a cégnél, azután a vállalategyüttes csornai gyárába került. Jelenleg nem csak a csornai gyárat irányítja, ő az első számú vezetője a Tondach Magyarország Zrt.-nek is. Két évtized történetét személyes élményeivel fűszerezve tekintettük át.

– Az 1980-as évek közepén vetődött fel a gondolat, hogy gyárat kellene építeni Csornán, ahol kitűnő alapanyag áll rendelkezésre – kezdte az emlékezést Kató Aladár. – Akkortájt a körkemencés téglagyárban évi 10–12 millió darab burkolótégla és 1 millió, igen jó minőségű, hódfarkú tetőcserép készült. A vállalat vezetése látta, hogy a cseréprészlegnek kicsi a kapacitása, ezért a tröszt, majd az illetékes minisztérium jóváhagyása, illetve a pénzügyi feltételek biztosítása után felépülhetett az új gyár, amely magyar tervezéssel és német kemencetechnológiával készült. Az új kemencét 1987. november 17-én gyújtottuk be, amely akkoriban európai színvonalúnak számított. Kapacitása 9 millió hódfarkú cserép volt, ami 15 ezer tonna égetett agyagnak felel meg. Az új cserépgyárban és a körkemencés téglagyárban együttesen 120–130 ember dolgozott. Később fejlesztettük ki a szellőző- és a szélcserepet. A tégla- és cserépgyár egy évig együtt működött, majd leállítottuk a téglagyártást.

– A fejlesztések eredményeképpen évente 10–11 millió darab cserepet gyártottunk. Értékesítési gondok nem voltak, hisz az országban itt készült egyedül a piros hódfarkú cserép a kor követelményeinek megfelelő csomagolással. Több műemlék épületen ma is ez a cserép látható. Így a tihanyi apátság épületén, és több helyütt Győrben is.

Aztán 1989-ben a magyarországi tégla- és cserépipart is megcsapta a változás szele. Olyan döntés született, hogy az ágazatot teljes mértékben privatizálni kell. Csornán is sok-sok külföldi érdeklődő megfordult, mivel tudták, hogy kitűnő a szakmunkásgárda és jó az alapanyag.

Az érdeklődők között megjelent az osztrák Tondach is, amely 1994. január 1-jén vásárolta meg a csornai cserépgyárat. Az új gazda első lépésként 1994 nyarán olaj helyett bevezette a propán-bután gázos égetést. Egy évvel később 15 millióra emelték a kemence kapacitását, majd további fejlesztésekkel már 18–19 millió cserepet gyártottak évente.

Felvétel 1997-ből: Az új gazda első lépésként 1994 nyarán olaj helyett bevezette a propán-bután gázos égetést. Egy évvel később 15 millióra emelték a kemence kapacitását, majd további fejlesztésekkel.

Ma 54 dolgozója van a gyárnak, a többiek a Tondach-központ alkalmazottjai, hisz a cég központja Csornán van. A cég kötődik a városhoz, számos szervezet igényelte segítségét. Nem elhanyagolható az sem, hogy tavaly közel 30 millió forint iparűzési adót fizettek.

– A gyár az elmúlt húsz évben mindig gazdaságosan működött – tette hozzá a vezérigazgató. – A csornai emberek szeretnek és tudnak is dolgozni.

Meggyőződésem, hogy ez az üzem hosszú távon fejlesztésre van ítélve. Öt-hat éven belül itt új cserépgyárnak kell épülni, hisz az úgynevezett előberuházások ezt lehetővé teszik.

– Eddig Csornán 18–20 millió eurót fordítottunk fejlesztésre. Itt hoztuk létre a Tondach Magyarország Zrt. logisztikai centrumát is, és a környező országok Tondach-gyárainak termékei Csornán keresztül jutnak be az országba. Biztos vagyok abban, hogy a következő húsz év is sikeres lesz mind a Tondach, mind Csorna életében.


Hagyományos téglásmesterség

Csornán régi hagyománya van a „téglás" mesterségnek. Egy 1973-ban kiadott, Csornáról szóló útikalauzban a következők olvashatók: „A mai gyár területén a premontrei prépostság már a múlt század közepén téglaégetőt létesített saját szükségletei biztosítására. Ezt vette bérbe 1884-ben Kokas Ferenc és építette meg a körkemencés gőztéglagyárat. Schönberg Károlynak 1904. évi társulása után a téglagyárat korszerű gépekkel szerelték fel, és az üzemben iparvágányt építettek. 100–120 személlyel dolgozott. A második világháború előtt újra korszerűsítették, s akkor évi termelése téglából és cserépből együttesen mintegy 4 millió darab volt. Az államosítás után ismét modernizálták és bővítették a gyárat. Ma 140 munkás majdnem 13 millió téglát és 3 millió cserepet állít elő évenként."


Kató Aladár
Munkásdinasztiák a gyárban


Kató Aladár szerint egykoron is igazi munkásdinasztiák dolgoztak a csornai gyárban. Volt olyan család, melyből többen is itt keresték kenyerüket, különböző munkakörökben, kemény fizikai munkával. Így például Takácsék, Csuporék. De összenőtt a neve a gyárral többek között Bognár Jánosnak, a villanyszerelő Haszonits Antalnak és a művezető Czinder Istvánnak, aki 48 év után nemrég ment nyugdíjba.




Olvasóink írták

  • 3. valaki 2007. november 27. 16:13
    „ja és a legfontosabb hogy a gyár placcán alig volt cserép nem ugy mint most.”
  • 2. Én 2007. november 22. 17:39
    „Most látom, még egy csomó minden! Ennyit változott volna 10év alatt?:D”
  • 1. Én 2007. november 22. 17:37
    „Jó régi kép, itt még nincs tesco...:):)”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gödörből gödörbe a Kossuth utcában

Barbacs - Útfelújítást szeretnének Barbacson a Kossuth utcaiak. Szerintük már balesetveszélyes a sok… Tovább olvasom