Kisalföld logö

2017. 01. 16. hétfő - Gusztáv -6°C | -1°C

Bőven van hely a rábaközi iskolákban

A Rábaközben kedvezőek a tapasztalatok az iskolafenntartó társulásokról. Legalábbis ez derült ki a megkérdezett polgármesterek szavaiból, akik azt is közölték: iskoláikban több gyereknek is jutna hely.
Szinte alig van olyan település a Rábaközben, melynek elöljárója ne panaszkodna a lakosok, különösen a gyermekek számának csökkenése miatt. Vannak olyan falvak, ahol egy esztendőn belül is többen halnak, mint születnek, sőt, olyanok is akadnak, ahol évek telnek el egy-egy újszülött megérkezéséig.

A kedvezőtlen tendencia oda vezetett, hogy egyes községekben – hol előbb, hol utóbb – az iskola, jobb esetben a felső tagozat megszüntetésére kényszerültek.

A rendkívül megcsappant tanulólétszám mellett képtelenek voltak fenntartani az intézményt. A gyerekeket más településekre irányították, a kilencvenes évek közepétől iskolafenntartó társulásokat hoztak létre.
Bősárkány az első körben Rábcakapival, Tárnokrétivel és Cakóházával kötött intézményirányító társulást – tudtuk meg Szalay Imre polgármestertől. Aztán mintegy másfél évvel később csatlakozott hozzájuk Acsalag is.

A négy szomszédos községből mintegy hetven gyermek jár a bősárkányi iskolába, ám érdekes módon a társulás létrehozását követően nem növekedett a tanulólétszám, hisz a polgármester szerint a felsorolt települések tanköteles fiataljai már évtizedek óta náluk tanulnak. A társulási szerződést a kilencvenes évek közepén kötötték a többletnormatíva miatt, mivel erre csak társult önkormányzatok pályázhattak.

Sőt, a társulásra kiegészítő normatíva is járt, így elérték – erre 2000-ben és 2001-ben volt példa –, hogy az állami támogatás fedezte a kiadásokat. Most viszont tízmillió forintjuk hiányzik, ám a társult önkormányzatoktól – a normatíván felül – nem kérnek hozzájárulást a bejáró gyerekek oktatásáért.

Enese először 2001-ben Bezivel hozott létre iskolafenntartó társulást, aztán rá egy évre csatlakozott hozzájuk Rábaszentmihály és Kisbabot – közölte Mesterházy József polgármester. Hozzátette azonban, hogy a bezi gyermekek már a hatvanas évek második fele óta Enesén tanulnak, csak a hivatalos formula hiányzott. A három faluból jelenleg ötven gyerek jár Enesére.

– Jó, hogy a mi iskolánkat választották ezek a települések, hiszen ez egyfajta elismerés az intézménynek és a községnek is – mondta Mesterházy József.

– Természetesen a bevételi oldalon is pozitívan érint bennünket, hogy a gyermekek nálunk tanulnak: a normatíva mellett az iskolafenntartó társulásra minden gyerek után 36 ezer forintot kapunk évente. Bár ez az összeg nem elég az iskola fenntartására, ennek ellenére a normatíva felett nem kérünk több pénzt a társult községektől.

Különben a társulásról pozitívak a tapasztalataim, kapcsolatunk rendszeres a többi önkormányzattal. Jelenleg 230 gyerek tanul iskolánkban, de ha jelentkeznének más településekről, támogatólag állnánk a kérdéshez.
Kóny a kilencvenes évek közepén kötött írásos megállapodást Markotabödögével az iskoláról, de mint Aller Imre polgármester fogalmazott, az ottani gyermekek már korábban is Kónyban tanultak. Szerinte a társulási forma a pluszfinanszírozás miatt előnyös.

A normatíván felül szükséges összeg biztosításához a markotabödögei önkormányzat is hozzájárul a gyermekek arányában, akik jelenleg tizenegyen vannak. Aller Imre jelezte, ez a hozzájárulás kifejezetten a működési költségekre vonatkozik.

– Nyitottak vagyunk további gyerekek befogadására, hiszen a személyi és tárgyi feltételeink alkalmasak a létszám bővítésére. Úgy látom, a jövő útja is ez lesz – jegyezte meg Kóny polgármestere.

Rábatamási és Jobaháza is megállapodott az iskola-fenntartási társulás létrehozásáról – tudatta Szabó István polgármester. A szomszéd faluból tizenkilenc tanuló jár Rábatamásiba, így most kilencvennégyen tanulnak a körjegyzőségi székhelyközség iskolájában. Szabó István elmondta, hogy a tapasztalatok jók a társulással kapcsolatban, a megállapodás értelmében Jobaháza a gyermekek létszámának arányában hozzájárul a normatíván felüli költségek fedezéséhez.

– Sajnos kevés az állami támogatás, így a két önkormányzatnak több mint tizennégymillió forintot hozzá kell tennie az iskolafenntartáshoz – fűzte hozzá a polgármester. – Mivel a feltételek adottak, szeretnénk bővíteni a társulást. A tanulólétszám akár duplájára is növelhető, természetesen ez esetben a pedagóguslétszámot is ehhez kellene igazítani.

A szili Körzeti Általános és Alapfokú Művészeti Iskolában a százhuszonkilenc helybeli mellett tizenhárom vági, tizenkilenc páli, tizenhárom zsebeházi és huszonnégy sopronnémeti gyermek tanul – válaszolta érdeklődésünkre a település polgármestere. Lengyel Lajos elmondta azt is, hogy január elsejétől a szili önkormányzat az állami támogatáson felül szükséges összeg fedezéséhez nem kéri a társönkormányzatok hozzájárulását, mert mint megjegyezte, az oktatást hosszú távú „befektetésnek" tartják. Ám nem hagyott kétséget afelől sem, hogy további tanulókat is szívesen fogadnának az intézményben.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szerdáig egyeztetnek a képviselők

A csornai önkormányzat bizottsági elnökei bizakodnak: szerdán már lesz elfogadott költségvetése a… Tovább olvasom