Kisalföld logö

2017. 07. 27. csütörtök - Olga, Liliána 16°C | 20°C Még több cikk.

Bosszúból égették fel a falut

Százhatvanöt éve, 1849. június 21-én a császári katonaság fölégette Bősárkányt. Bosszút álltak a helyieken, mert a csornai csata után segítették a honvédeket és gátolták a birodalmi sereg mozgását.


Az 1849. június 13-i csornai csata vesztesei nem csak a császári csapatok voltak. Napokkal a küzdelem után a várossal szomszédos Bősárkányt porig égették az fekete-sárga katonák. Bosszúból, mert a helybeli, „paraszti lakosság igen ellenségesen viselkedett". Például a Hanságba vezető hidakat aszerint rongálták meg, illetve építették újjá, hogy a magyar honvéd érdeke miként kívánta.

Emiatt a Csornáról visszavonuló sereg négy bősárkányi férfit ölt meg: Csőkör István szolgát, Tóth János zsellért, Major Ferenc gazdát és Burus Mihály csizmadiamestert. Az igazi bosszú azonban június 21-én következett. A történethez tartozik, hogy június 13. után is történtek kisebb összecsapások a környéken a honvédek és az osztrákok között. A környéken működő szabadcsapatok is le-lecsaptak a császáriakra, többnyire eredményesen.

A csornai múzeumban őrzik Haynau hirdetményének másolatát – mutatja Szalayné Galambosi Tímea, az intézmény igazgatója.
A csornai múzeumban őrzik Haynau hirdetményének másolatát – mutatja Szalayné Galambosi Tímea, az intézmény igazgatója.

Így történt ez június 20-án is, amikor Vajda Gábor kapitány embereivel ütött rajta a császári őrségen a Németmetszés hídjánál. Ez a hadi cselekmény váltotta ki Schlick altábornagy dühét, és mivel úgy tudta, hogy a bősárkányiak támadtak katonáira, a falu ellen fordult. Június 21-én háromszáz gyalogosát küldte a községbe azzal a paranccsal, hogy a templom kivételével égessék porrá a rebellis magyarok fészkét. A falubeliek – látván a készülődést – idejében elmenekültek. A császári katonaság mielőtt a fáklyákat a nádtetőkre vetette volna, kirabolta a házakat. Mindössze egyetlen épület maradt viszonylag épen és a templom. A tűzvésznek halálos áldozata is volt, a 67 éves Horváth Péter, aki nem volt hajlandó elhagyni otthonát.

Miután Schlick altábornagy elküldte jelentését Haynaunak, a főparancsnok táborszernagy hirdetményt adott ki. Ebben Bősárkány elpusztítását saját parancsaként adja elő. „Miután Bősárkány helység lakosai törvényes királyuk seregei iránt ellenségesen viseltettek (...), kényteleníttettem a nevezett helységet eléggé megérdemelt büntetésül fölgyújtatni és megsemmisíttetni."

A bősárkányiak rejtekhelyükről visszatérvén csak otthonaik üszkös romjait találták meg. A nyomor miatt aztán kolerajárvány tört ki a faluban. Összesen nyolcvannyolcan haltak meg a betegségben. A háborútól amúgy is megviselt népnek semmije sem maradt. A romokat szalmával, náddal fedték be, hogy a tél elől némi menedéket biztosítson. Az újjáépítés csak a következő években kezdődött el.

Jellemző adat, hogy az 1850-es összeírásban a község 165 telkéből 21-et mint „puszta, égett házhelyet" jelöltek meg.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sikert arattak a csornai diákok

A csornai Arany János-iskola diákjai kimagasló eredményt értek el Hajdúböszörményben, az értelmükben akadályozott tanulók számára rendezett tanulmányi versenyen. Tovább olvasom