Kisalföld logö

2017. 10. 22. vasárnap - Előd 9°C | 14°C Még több cikk.

Bágyog és Rábaszovát különös házassága

A Rábaköz falvai között Bágyogszovát is két község összevonásával formálódott.
A kényszerű házasságot sokáig a bírókérdés és az önállósághoz való ragaszkodás hiúsította meg. Mára a pofonok helyett a jóízű kocsmai beszélgetés a jellemző.

Bágyogszovát két község, Rábaszovát és Bágyog múlt századi egyesítéséből jött létre, Bágyog neve valószínűleg a bádog névből keletkezett személynévi átalakulással, míg a Szovát elnevezés szláv eredetű személynévből, magyar „átültetéssel" alakult ki. Bágyog és Rábaszovát egyesítésére az 1941-es összekapcsolás előtt is többször tettek kísérletet – sikertelenül. A települések féltették önállóságukat. A részletek és évtizedes történetek felelevenítésére a nyolcvanöt éves id. Horváth Bertalant kértük.

Iskola a határon

– Múltja van a kérdésnek, nehéz ügy volt az, mert kemény emberek éltek akkoriban. Apáink, nagyapáink nem engedték a falut – mesélt a „régiektől" tudott előzményekről Berti bácsi. – Tőlük hallottam, mindig a bírókérdésen bukott meg az egyesítés, hiszen egyik község sem akarta a másik elöljáróját elfogadni, „nekünk nem kell bágyogi bíró, jó lesz a szováti is" – mondogatták az öregek. Sokáig tartották is magukat. Ha jól emlékszem, 1941-ben ismét összevonták Bágyogot és Rábaszovátot, de néhány év után megint szétváltunk, de aztán egyszer csak sikerült, ám akkor is abban állapodtak meg, hogy a nyolc- vagy tíztagú községi elöljáróság nagy részét Rábaszovát adja.

A kapcsolat persze nem volt felhőtlen, akadtak nézeteltérések, hiszen mindenki a saját községét akarta erősíteni még az egyesítés után is. Emlékszem, az iskola építésénél a helyszín kiválasztásával is voltak gondok, végül egy mindenki számára elfogadható döntés született: az intézményt a két településrész határán, a Nagyárok mentén kell felhúzni. Így is lett, az iskola az egyik bizonyítéka annak a törekvésnek, hogy a két falu közt összhangot teremtsenek.

Bágyogiak a szováti lakodalomban

Horváth Bertalan az egyesítés előttről is fölidézett történeteket, amelyek a két község, Bágyog és Rábaszovát – ha nem is ellentétéről, de mindenképpen – függetlenségi törekvéseiről szóltak.
– Mindkét faluban folyt a leventeoktatás akkoriban, de nem ám közösen. Mindketten maguk oldották meg. Az szinte elképzelhetetlen lett volna, hogy mi, szovátiak Bágyogra menjünk oktatásra, vagy éppen fordítva, a bágyogiak sem akartak hozzánk csatlakozni. Ezek az ellentétek volt, hogy tettlegességig fajultak.

Egyre magam is emlékszem. Lakodalom volt a rokonságunkban, természetesen háznál. Egyszer csak megjelentek a bágyogi legények. Illendően fogadtuk őket, étellel, itallal, süteménnyel kínáltuk, sőt, azt is megengedtük, hogy táncoljanak köztünk. De aztán elszemtelenedtek, követelőztek, a szováti leányokat forgatták, végül nem volt más megoldás: a helyi legények móresre tanították a tolakodókat. Kaptak néhány pofont, ami elég is volt, mert végül békén hagytak bennünket. Egyszer a szováti kocsma zárása után kitaláltuk, hogy a legényekkel átmegyünk Bágyogra, ahol éppen búcsú volt. Bementünk a vendéglőbe, illendően viselkedtünk, de a helyie k nem akartak asztalt adni nekünk, pedig hely volt bőven. Gondolom, a régi sérelmek miatt. Az ottani kocsmáros, Amerikás Jóska bácsi tett végül rendet, az első körünket is ő fizette. De ő is eljöhetett hozzánk búcsúra, tisztességgel megvendégeltük.

A téesz hozta össze őket

– Persze, ezek a nagy viták már régen elmúltak, a helyzet a későbbiekben enyhült valamelyest. Nem volt ritka, hogy szováti legény bágyogi leányt vett feleségül. Nekem a bátyám és egyik öcsém is a szomszédból hozott asszonyt, egy húgom pedig oda ment férjhez. Ha például Bágyogra megyünk temetésre – sajnos egyre többször –, mindig beülünk az ottani kocsmába egy fröccsre és elbeszélgetünk a régi barátokkal. Felidézzük ugyan a „régi szép időket", de ma már egyetértésben beszélgetünk.

A baj az, hogy a mi korosztályunk megöregedett, egyre kevesebben vagyunk, a maiak pedig már nem is emlékeznek rá, hiszen nem is éltek akkor, amikor a két falu külön életet élt. Emlékeim szerint igazából a téeszvilág hozta össze a népet még jobban, amikor a közös szövetkezet megalakult – jegyezte meg a nem is olyan távoli múltról Horváth Bertalan.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fűtés nélkül a kifliházakban

A kapuvári Széchenyi-iskola radiátortörése miatt nem volt fűtés több mint kétszáz lakásban vasárnap. A Széchenyi-iskolában elázott hat tanterem, vasárnap estére némi javulás volt észlelhető, a lakótelepiek pedig még hétfő reggel is hideg vízben zuhanyoztak. Többen a magas számlákra is panaszkodnak. Tovább olvasom