Kisalföld logö

2017. 03. 28. kedd - Gedeon, Johanna 2°C | 19°C Még több cikk.

Az ingatlanadó kérdések sorát veti fel

Rábaköz - Ingatlanadó bevezetését tervezi a kormány. Az önkormányzatoknál egyelőre nem ismerik a részleteket, de kérdések vannak. Például az, hogy ki értékeli fel az ingatlanokat?

A pénzügyminiszter szerint 2009-ben lehet legkorábban bevezetni az ingatlanadót. Az önkormányzati vezetők azonban már most „morgolódnak".

Bősárkányban jelenleg egyetlen, ingatlanhoz kapcsolódó adó van, az építményadó. Ezt is csak a lakatlan házak tulajdonosainak kell fizetniük, négyzetméterenként 400 forintot. Ez egy évben 2,5 millió forintot „hoz" a falunak. Ha az ingatlanadót kötelezően kivettetik az önkormányzatokkal, a bősárkányiaknak is fizetniük kell. Szalay Imre, a falu polgármestere azt mondja, ezzel a kormány újabb eszközét találta meg a lakosság sarcolásának. Ráadásul attól is tart, hogy a helyben beszedett pénzt az iparűzési adóhoz hasonlóan az állam elvonja, vagyis nem a településen költhetik el a bősárkányiak pénzét.

– Súlyosan érinti a bősárkányiakat az új adónem bevezetése, hiszen most kommunális adó sincs nálunk. Nem tudjuk még az ingatlanadó mértékét, beszélnek 900 forintról is négyzetméterenként, ami súlyos összeg. Még rosszabb lehet, ha az ingatlanok értékétől teszik függővé a fizetendő összeget, ez esetben ugyanis 3 százalékról hallani.

Szalay Imre számításai szerint az ingatlanadó 24 millió forintot jelentene a bősárkányi önkormányzatnak. Ám, amint megjegyezte: ez nem pluszbevételként jelentkezik majd, mivel a kormány az összeget a normatívából levonja.

Páliban ugyancsak van építményadó, 500 forint négyzetméterenként. Mentességet élvez az az ingatlan, melynek állandóra bejelentett lakója van. Ebből évente 600 ezer forint bevétele van az önkormányzatnak. Az iparűzési adó 2 millió, a gépjárműadó 1,5 millió forint bevétel a költségvetésben. Póczik András polgármester szerint a tervezett ingatlanadó konfliktusokhoz vezethet a településen, főként, ha az önkormányzattal állapíttatják meg egy-egy ház értékét. Arra, hogy pontosan mennyi pénzre számíthatnak, ha bevezetik az adónemet, nem tudott válaszolni. Mint mondta, még nem ismerik a kivethető mértéket sem. „Az önkormányzatok szempontjából akkor lenne előnyös a változás, ha a normatívát ezzel együtt nem vonnák el, illetve újabb feladatot sem kapnánk" – fogalmazott Póczik András.

Szilban nyolc éve vezették be a kommunális adót, ami ingatlanonként most 6 ezer forint. Évente hárommillió forint bevétele van ebből az önkormányzatnak, amit elsősorban a pályázatok önrészéhez használnak fel. Lengyel Lajos szerint az ingatlanadó bevezetése feszültségeket gerjeszthet a községekben.

– A lakosság anyagi szempontból a tűrőképessége határán van. Ráadásul az ingatlan értéke alapján fizetendő adó kényes kérdés – indokolta véleményét a szili polgármester. – Nem mindegy ugyanis, hogy valaki Győrben a kilencedik emeleten vagy valamelyik kertvárosi részen él, vagy éppen egy kis faluban. Szilban sok az egyedülálló, idős ember. Nekik igencsak megterhelő lenne most az újabb adó. Azt sem tudjuk, ki értékeli fel az ingatlanokat. Ki dönti el, hogy faluhelyen mennyit ér egy ház. Az ingatlanpiac pang, vannak települések, ahol egy forintért sem kell a telek, nálunk évente csak egy-kettő megy el, minimális áron.

Lengyel Lajos azon is bosszankodott, hogy az önkormányzatok nyakába varrják az adó kivetését. „Ha már pénzt akarnak beszedni, akkor tegyék ezt központilag és utána osszák vissza a településeknek. Így legalább az újabb feszültségkeltést is elkerüljük" – tette hozzá Lengyel Lajos.

Cs. Kovács Attila

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Magánpénzekből közadomány

Kapuvár - A kapuvári képviselő-testület döntése szerint az önkormányzat közérdekű kötelezettségvállalás címen lakossági pénzeket vár a város fejlesztésére. A polgármester szerint nem számítanak milliókra, s nincs lehetőség a korrupcióra sem a pénzek nyomán.
Tovább olvasom