Kisalföld logö

2017. 03. 23. csütörtök - Emőke 5°C | 19°C Még több cikk.

Az erdők negyedét kiirtatnák

Az akácerdők háromszáz éves hazai történetének végét jelentheti egy európai uniós rendelettervezet. Eszerint mint nem őshonos, ˝özönfaj˝ ellen védekezni, esetleg irtani kell. A magyar kormány álláspontja szerint az ültetvények teljes felszámolása elképzelhetetlen.


Egy európai uniós törvényjavaslat szerint akár kiirtás is fenyegetheti a hazai akácerdőket. Az Európai Bizottság ugyanis az „idegen honos özönfajok" közé sorolta a növényt, melyek ellen küzdeni kell. Brüsszelben úgy látják, veszélyeztetik a biológiai sokféleséget. Az unió pedig azt vállalta, hogy 2020-ig megállítja a biológiai sokféleség csökkenését. Az indoklás szerint az akác rontja az őshonos növényzetet, az ilyen erdőkből menekül a szarvasbogár, a kakukk, a harkály és eltűnik a gyöngyvirág. Ezért ha az Európai Parlament elfogadja a javaslatot, korlátozhatják a faj telepítését, kizárhatják a támogatásból, vagy akár a teljes kiirtás is szóba jöhet.

 Visi László rábaszentmihályi erdőtulajdonos szerint képtelenség, hogy kiirtsák az akácosokat. Fotó: Cs. K. A.
Visi László rábaszentmihályi erdőtulajdonos szerint képtelenség, hogy kiirtsák az akácosokat. Fotó: Cs. K. A.

A hazai agrár- és erdészeti szakmai szervezetek egyaránt tiltakoznak a szerintük ésszerűtlen elképzelés miatt. Az uniós törvény ugyanis elsősorban Magyarországot érintené. Ráadásul a tiltakozásban nemzetközi szövetségesre sem számíthatunk. Európa akácállományának fele hazánkban található, ami a kétmillió hektárnyi magyar erdők negyedét jelenti, több mint 400 ezer hektárt. Győr-Moson-Sopron megyében a 84 ezer hektárnyi erdő 25 százalékát teszik ki. A kisalföldi homoktájon telepítették leginkább. Szakemberek szerint ezeken a területeken más faj szóba sem jöhet. Szabó Vendel erdész, a Nemzeti Agrárkamara megyei alelnöke szerint nem biztos, hogy külföldön született meg az akácirtás ötlete.

– Tény, hogy hazánkban erős a zöld lobbi. Mivel az unió többi országában csekély az akác- erdő-terület, nem hiszem, hogy különösebben foglalkoztatná őket a kérdés – fogalmazott a Kisalföld érdeklődésére Szabó Vendel. – Az a véleményem, hogy itthonról kezdeményezték a javaslatot. Az egyébként indokolatlan akácellenességet régóta érzékeljük. Az is tény, hogy a klímaváltozást azok a fajok élik túl, melyek alkalmazkodnak az új körülményekhez. Számos faj visszaszorulóban van, például a tölgyek is. Ezeknek a helyét elfoglalják azok, amelyek bírják a változásokat. A kisalföldi homoktájon például csakis az akác jöhet szóba, más fa alkalmatlan ide. Nem véletlen, hogy Tét, Koroncó, Mórichida környékén is a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területeken akácot telepítettek.

˝Hazai akácerdőink ellen azt hiszem, itthonról indítottak támadást˝ – véli Szabó Vendel, a Nemzeti Agrárkamara megyei alelnöke.
˝Hazai akácerdőink ellen azt hiszem, itthonról indítottak támadást˝ – véli Szabó Vendel, a Nemzeti Agrárkamara megyei alelnöke.

 Amerikából jött. Az akácfa az Egyesült Államok délkeleti részén honos. Európába 1601-ben, Magyarországra 1710–1720 között hozták be. Ez volt az első fafaj, amely Észak-Amerikából Európába került. Kezdetben park- és utakat szegélyező sorfának ültették. Erdőtelepítés céljára a magyar katonai kincstár alkalmazta először 1750-ben. Európai viszonylatban is ez volt az első erdőtelepítés.
Szabó Vendeltől megkérdeztük: az erdőket telepítők kapnak-e támogatást?

– A támogatás elméletileg jár, de olyan nehezen lehet elérni, hogy emiatt visszaszorult ez a tevékenység. Néhány évvel ezelőtt az országban még húsz-huszonkétezer hektáros volt az éves telepítés, mára ez visszaesett két-háromezer hektárra – jegyezte meg az erdész. – De van másik szempont is. A magyar akácerdők nyolcvan százaléka magánkézben van. Feljövő fafaj, ami nyolc-tíz év múlva jelentős mennyiséggel jelenik meg a piacon, azaz pénzt termel. Ez komoly konkurenciája lesz az államnak. A hazai erdőállomány növedékének közel nyolcvan százalékát lehet kivágni évente. Ma ennek még csak mindössze harminc-negyven százalékát teljesíti a magánszektor.

Az akácot elsősorban tűzifaként hasznosítják, de jelentős az ipari felhasználása is. Az uniós akácirtás ötlete ellen tiltakoznak a magyar méhészek is. Mészáros József, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) ügyvezetője azt mondta: Magyarországon évente mintegy 25 ezer tonna mézet termelnek. E mennyiség fele, 12.500–13 ezer tonna az akácméz. Az országban megtermelt összes mézmennyiség mintegy 80 százalékát exportálják.

Az akácméz drágább. A magyar méhészek 40–60 százalékban akácerdőről termelik mézeiket. Az akácméz felvásárlói ára mindig magasabb, mint a virágoké, a legtöbb bevételt ez biztosítja. A virágzati ciklusban két pozícióban is tudják a méhészek legeltetni a méheiket, tehát a bevétel még stabilabb. A kiváló magyar akácméz exportszempontból is nagyon fontos.

Az erdővel rendelkező tulajdonosok is értetlenül állnak az uniós javaslat előtt. Visi László rábaszentmihályi gazdának öt hektár akácosa van.

– Érdekes ötlet megint, aminek nincs valóságalapja. Falunk határának homokos talaján régebben próbálkoztak mezőgazdasági műveléssel, sikertelenül. Más lehetőség nem lévén akácot telepítettek, mely kiválóan bevált. Volt törekvés más fafajok telepítésére is, de egyik sem vált be. Nem maradt meg a nyárfás és meg lehet nézni a tölgyest is. Semmit nem fejlődik. Remélem, mielőbb leveszik napirendről ezt a témát – foglalta össze gondolatait Visi László.


Erdész megyénkből.  Szilsárkányban 1860-ban született Kiss Ferenc, a szegedi erdők atyja. Az Alföld fásítása fűződik a nevéhez, akácerdők telepítésével fogta meg a futóhomokot. Működése során több ezer hektárral nőtt az alföldi erdők területe. 1923-ban született az alföldfásítási törvény, amelynek keretében a második világháborúig a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan földterületeken 38 ezer hektár akácerdőt telepítettek.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rüh: egyelőre csak gyanús esetek vannak

Iskolás gyerekeit félti néhány szülő Szanyban. Attól tartanak, rühfertőzés van az intézményben és az… Tovább olvasom