Kisalföld logö

2017. 04. 26. szerda - Ervin 12°C | 21°C Még több cikk.

Az első hetipiacot 170 éve tartották Csornán

Százhetven évvel ezelőtt rendeztek először hetivásárt Csornán.

Csornán emberemlékezet óta szerda a piac napja. Egészen pontosan százhetven éve. Az első hetivásárt ugyanis 1844 szeptemberében tartották meg a településen. Azóta közel kilencezerszer pakolták ki az árusok portékáikat. A vásártartás persze ennél sokkal régebbi időkre, 800 év előttre nyúlik vissza a rábaközi településen. Szalay Balázs helytörténeti kutató foglalta össze a piactörténetet.


Manapság a Jézus Szíve-templom körül rendezik a szerdai piacot. A több mint nyolcszáz éves történetre visszatekintő vásár megérdemelne méltóbb helyszínt.
Manapság a Jézus Szíve-templom körül rendezik a szerdai piacot. A több mint nyolcszáz éves történetre visszatekintő vásár megérdemelne méltóbb helyszínt.


– A rábaközi piacok mindig nagy forgalmúak voltak. Csornán már a tatárjárás előtt is rendeztek vásárokat – fogalmazott a kutató. – Egy 1230-as oklevél arról tanúskodik, hogy az akkori földesúr, Osl Mihály, a csornai vásárból származó jövedelmet, a piacvámot a premontrei kolostornak adományozta. Évente hat országos nagyvásárt tartottak a piacozás fénykorában. Ezeken a vásárokon annyi volt a jószág, szarvasmarhák, lovak, sertések és juhok, hogy alig fértek be a településre.

A vásár rendjéért a piacbíró felelt, aki ellenőrizte a mértékeket, az árakat, és beszedte a helypénzt. A reformkorban először országos vásárokat tartottak. A Prépostszeren Gergely- és Szent Mihály-napkor, a Hercegszeren pedig május első napjaiban és Szent Iván-napkor. A szarvasmarha eladását is mindig a hercegi részen tartották.

Csornán az 1840-es években közel négyezer ember lakott, 26 szakmában 117 mesterember tevékenykedett. Legtöbben voltak a vargák, takácsok, szabók, asztalosok, csizmadiák, de dolgozott órás, gombkötő, kalapos, nyerges és kékfestő is az akkori mezővárosban.

Fotó az 1930-as évekből: a Korona vendéglő előtt csendőrök ellenőrzik a vásározókat.
Fotó az 1930-as évekből: a Korona vendéglő előtt csendőrök ellenőrzik a vásározókat.


Arról, hogy mi is indokolta heti rendszerességgel a piac tartását, egy premontrei kanonok, Drinóczy György (1787–1858) írt a Böngészet Sopron Megye isméretéhez című kéziratos munkájában.

A királynak főméltóságú herceg Esterházy Pál és főtisztelendő Gyöngyösy Pál csor-ai prépost mint földesurak  írtak folyamodványt.

Tapasztalták ugyanis, hogy a helyi  és környékbeli mesterembereknek és gazdáknak messze van a soproni, de még a győri piac is. Ezért kértek jogot hetivásár tartására V. Ferdinándtól, amit aztán el is nyertek. Az elsőt 1844. szeptember 4-én rendezték meg, természetesen szerdán.

Igazi népünnepély lehetett a leírás szerint. Reggel hat órakor mozsarak dörgése adta meg a jelt, hétkor nagymisén kérték Isten áldását a sokadalomra. A vásár hatalmas sikert hozott, még a ritkábban tartott országos vásárokkal is vetekedett az eredménye.

Szarvasmarhából például 1200 darabot hajtottak fel a piacra. Drinóczytól tudunk meg részleteket is: „A nép mulatságára a legénység egy magas fenyőszál tetejére illesztett kendőért, selyemszalagért küzdött a fenyőszál megmászásában."

Tíz órakor a népnek zsemlét és bort osztottak a hangulat fokozására. A poharakat „a vásári szabadsággal élni kívánók egészségéért, boldogulásáért és virágzásáért" ürítették. A vásárt „estve táncz vigalom rekeszté be". A nép hálája nemcsak szónoklatokban, de még versben is megfogalmazódott. Az első hetivásár emlékére például egy csornai cipész verset írt, amit kifüggesztett a piactéren felállított oszlopra.

A belváros piaccá alakult át még a XX. század elején is. A felvétel 1909-ben készült, a Palotasort örökíti meg az árusokkal és a vásárlóközönséggel.
A belváros piaccá alakult át még a XX. század elején is. A felvétel 1909-ben készült, a Palotasort örökíti meg az árusokkal és a vásárlóközönséggel.


– Annak idején gyakorlatilag az egész belváros piaccá változott. Ahol csak hely volt, megjelentek az árusok. A Szent István tér akkoriban teljesen üres volt, az pedig óriási helyet jelentett. A Palotasor és a Korona vendéglő előtt is végig
kipakoltak, amiről fénykép is tanúskodik. A mai Mártírok
terén is piacoztak, ahogy az Árpád utcában is. 1844 óta egyébként a rossz időjárást,  a forradalmakat, harcokat, egyéb okokat is számítva körülbelül nyolcezer-nyolcszáz szerdai piacot rendeztek meg – jegyezte meg Szalay Balázs.

 





 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Höveji Nyakleves - Főzve segítenek

Hat éve alakult meg a rábaközi vidék egyik legismertebb főzőcsapata, a Höveji Nyakleves. Tovább olvasom