Kisalföld logö

2017. 03. 01. szerda - Albin 3°C | 12°C Még több cikk.

Az egyházközségek döntenek a pénzügyekben

Minden egyházközség vezetője jogilag a mindenkori plébános, akit a püspök nevez ki szolgálathelyére.
Minden egyházközség vezetője jogilag a mindenkori plébános, akit a püspök nevez ki szolgálathelyére. Az ő „keze alá" tartozik az egyházközségi képviselő-testület. E szervezetnek is elnöke az atya, de a hívek választhatnak világi vezetőt is. A testület ötévenként alakulhat át, többféle forma szerint. Anyagi forrásukat az egyházi adó, az adományok, a pályázatok és a „célgyűjtések" jelentik.

Általában kinevezik a tagokat

Az egyházközségek szervezeti felépítésének részleteiről Kapui Jenő kanonok, kapuvári plébános adott tájékoztatást.
– Nyugaton már választják a képviselő-testület tagjait, de itthon, például már Cirákon is kifüggesztették a névsort a templomban. E nevek közül választottak a helyiek. Azt tudni kell, hogy a testületi tagságnak sok feltétele van. A legfontosabb természetesen a templomba járás, ezenkívül kötelezettségekkel is jár. Jó néhány kisközségben nehezen lehet megtalálni a megfelelő embereket. Sok helyen gyakorlat, hogy kinevezéssel alakul meg a képviselő-testület, a plébános felterjesztésére a püspök nevezi ki a tagokat.

A testület dönt egy-egy, az egyházközséget érintő beruházásról, az ezekhez szükséges források megteremtéséről. Szavaznak az egyházadón kívüli, a hívekre kivetendő hozzájárulások mértékéről. A testületi határozatokat minden esetben a püspök úrnak kell jóváhagyni. Tapasztalat az, hogy az egyházi képviselők a települések elismert, megbecsült polgárai, akik a „civil életben" is bizonyítják rátermettségüket. A tisztség sokszor apáról fiúra száll, azaz „öröklődik". Kapui Jenő szerint nem ritka, hogy valakinek már a dédnagyapja is képviselő volt.

Többségben a jó példák

Az egyházközségben adódó feladatok ellátásához persze anyagi források is kellenek. A bevétel nagy részét az egyházadó jelenti, ami önkéntes hozzájárulás, illetve a perselypénz. Ezenkívül különböző, úgynevezett „célgyűjtéseket" is tartanak a települések.

– Kapuváron legutóbb a galambriasztóra gyűjtöttünk, most a házhelyi templom fűtéskorszerűsítését szeretnénk elvégezni. Nálunk az egyházadó nyugdíjasoknak ezer forint, keresőknek kétezer. Ez a minimális összeg, több helyen háromezer forintot kell fizetni. A kapuvári egyházközség évente mintegy tízmillió forintból gazdálkodik.

Bevételi forrást jelentenek még a különböző adományok, valamint a pályázatok is. A nagyobb beruházások ezek nélkül szinte elképzelhetetlenek. Hövejen például egy, a faluból elszármazott nyugdíjas adományából sikerült néhány évvel ezelőtt a nagyharangot pótolni a templomtoronyban. Most Apor püspök egykori titkára, Cseh Sándor hagyományozott az egyházközségre kétmillió forintot, amiből új gyóntatószéket, díszkaput készíttetnek. Az üvegablakokat szintén a harangadományozó, vitéz Pócza Gyula jóvoltából cserélhetik ki. A himodi egyházközség jó példa a sikeres pályázatra. Harmincmillió forintból a templomuk külső-belső felújítását végezhetik el. Ugyanilyen forrásból sikerült a farádi és a szili templom restaurálása is.

Árpáson most nem működik

A jól működő és a plébánossal is együttműködő képviselő-testületek mellett van példa arra is, hogy némely egyházközségben nem működik a szervezet. Ilyen Árpás, ahol tavaly augusztusban lejárt a tagok mandátuma, új választás azonban azóta sem volt. Feller Sándor „volt" világi elnök azt mondja: a testület tényleges működése akkor szűnt meg, amikor Fodróczy Kálmán plébánost néhány évvel ezelőtt elhelyezték a községből.

– A kötelező feladatokat, például a templomtakarítást, a szertartásokra való felkészülést, az egyházi adó begyűjtését helyi önkéntesek végzik el, Gerencsér Gyula szervezésében. P mutatja be az Árpád-kori templomot is az idelátogatóknak. A kápolna, a templom és az üresen álló plébánia környezetének rendben tartását, a fűnyírást vagy éppen a hóeltakarítást az önkormányzat vállalta magára.

Feller Sándor szerint Árpáson az volt a gyakorlat, hogy a hívek jelölték a képviselőket, feladatuk elsősorban az egyházközség pénzügyi dolgainak intézése volt. „Meg kell jegyeznem, hogy az egyházközség anyagi helyzetére mostanában semmilyen rálátásunk nincs. Csupán önszorgalomból tesszük a dolgunkat"– tette hozzá Feller Sándor.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Király-tó Óvoda és Bölcsőde az új név

Mostantól Király-tó Óvoda és Bölcsőde néven működnek a kapuvári óvodák, melyeket összevontak. Tovább olvasom