Kisalföld logö

2017. 08. 23. szerda - Bence 14°C | 23°C Még több cikk.

Alagutat nem, de ciszternát találtak

Mihályi - A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat munkatársainak ásatásai folytán több részlet napvilágra került a mihályi Dőry-kastély történelméből.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) 2006-ban kezdte meg a Dőry-kastély felújítását. Az idén nyáron a falak szigetelése és a kastély körüli csatornarendszer kiépítése valósult meg. A kivitelezést régészeti feltárás kísérte, amelyre a KÖH a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatot kérte fel. Koppány András és Thúry László régészek munkája nyomán a kastély tizenharmadik század óta élő történetének számos részletét sikerült tisztázni.

Az árok megőrizte a falu nyomait
Az első udvarházat Ugrin győri püspök rokonsága építtette a Kis-Rába keleti partján fekvő kis dombra a tizenharmadik században. Délről a folyó kanyarulata határolta, északi és keleti oldalán az Árpád-kori falu földbe mélyített házai álltak. Amikor egyik birtokosa keleten és északon vizesárkot húzott az épület köré, elbontották a falu házait.
Az árok azonban megőrizte a falu nyomait: így a régészek megtalálták az alján egy kemence maradványát és cserépbográcsok darabjait. (A cserépbogrács jellegzetes, a honfoglaló őseink által a Kárpát-medencébe hozott edénytípus.)

Thúry László és Koppány András régészek a feltárt kastélyban. A kisebb képen az ismeretlen csontváz, amelyre az iszapba süllyedve találtak a kutatók. Fotók: Turbók A.
Thúry László és Koppány András régészek a feltárt kastélyban. A kisebb képen az ismeretlen csontváz, amelyre az iszapba süllyedve találtak a kutatók. Fotók: Turbók A.


A tizenötödik században építették fel a ma is látható kastély elődjét, írott források szerint fából és téglából emelt épületekkel. Az ezt követően, a tizenhatodik században kialakított négy saroktornyos téglaépület megvédte a lakókat a belháborúk során a kisebb portyázó csapatoktól. A Bécs felé vonuló törökök, majd később a Rákóczi-szabadságharc portyázó szabadcsapatai azonban többször is felégették.

Már restaurálják a leleteket
Az épületet a tizennyolcadik század elején Niczky György építtette újjá.
A mai kastély több téglaépület fokozatos összeépítéséből alakult ki, amint azt az épület szárnyainak eltérő tetőgerinc-magassága mutatja. Az újjáépítés során kicserélték a berendezéseket, és a régi kályhák törmelékével, valamint konyhai hulladékkal töltötték fel a Kis-Rába holtágát és a vizesárkot, ahol több középkori kályha darabját is megtalálták a szakemberek. Ezek restaurálása megkezdődött.

A törmelék alatt, az egykori vizesárok alján, a templom felőli részen az iszapba süllyedve egy szabályos helyzetben fekvő csontvázat is találtak, azt sajnos nem lehet megmondani, hogy mikor temették el.



Garázs az istállóból
A tizenkilencedik század közepén a Dőry család megvette, majd rendbe is tetette az épületet és a parkot. A kastély ekkor nyerte el mai formáját. A Kis-Rába két oldalán hatalmas fákkal teli parkot telepítettek, a kastély falára pedig borostyánt futtattak fel. A Dőry család néhány lovát a park déli oldalán épült istállóban tartották, mely épület a háború után a tanácselnökök garázsaként szolgált.

A kastély belső terei jelenleg a felújítás miatt nem látogathatók, de a bejárat környékén érdemes megnézni a kertet. A kapu közelében egy kopjafa hirdeti annak a fűzfának a helyét, amelynek odvába a legenda szerint a koronát rejtették.

A kisfaludiakat és a beledieket is érdekli
– Az ásatást nem csupán Mihályi, de Kisfalud és Beled lakói is rokonszenvvel figyelték. Egy idő után sokan kértek minket, hogy keressük meg a mihályi kastélytól Kisfaludig húzódó alagutat, amelybe gyerekkorukban többen is lemásztak – mesélt az ásatás részleteiről Thúry László. Végül, ha alagutat nem is, de ciszternát találtak, ezzel bizonyították, hogy számos „mesének" van valóságalapja.
Megtalálták a csatlakozó, viszonylag nagyméretű csatorna indítását is, bár Kisfaludig legföljebb törpék tudnának eljutni benne.

A régész szakember hozzátette, az ásatásokról egy bővebb anyag is készült, melyet a mihályi önkormányzaton keresztül a nagyközönség is megismerhet.

Olvasóink írták

  • 4. szadesz 2008. szeptember 25. 12:04
    „Ha nem érdekel a régészet, ne foglalkozz vele.
    Szerintem meg a magyar fociba nem kellene pénzt fektetni, ill. a pártokat minek támogatja az adófizető magyar?
    És miért van munkanélküli meg szociális segély?”
  • 3. pikasso 2008. szeptember 25. 07:15
    „Akár Pikaszó képei! Ehhez hasonló ez a munka eredménye többnyire. Mivel a bolondok házába az örültek is szoktak festegetni így a hasonszőrűeknek is tetszenek azok a képek így van ez a mai magyar régészettel is. Naná,hogy nem mennek el a sivatagokba kaparászni a fáraók kincsei után. Az egy kicsit macerásabb lenne Oda nem lehetne a közpénzt pazarolni, arra odafigyelnének az illetékesek! itthon elmegy! Lehet, hogy Ök is ebből az összegekből hizlalják a pénztárcájukat!”
  • 2. arany 2008. szeptember 24. 22:11
    „ami neked értéktelen az másnak nem. És fordítva? Így kéne lenni, de tiszteletben tarva más szubjektumát mi nem gondolunk ilyenre.
    Téma lezárva.”
  • 1. mmm "h" 2008. szeptember 24. 19:32
    „"Kaparj kurta neked is jut"! Szinte csoda, hogy itt nem mutogatják az erőgépeket, mint Enese- Bezi és Rábapatona határában. Vajon mennyi energiába és pénzbe kerül egy-két pár száz éves törött edény kikaparása? Ennyire gazdag ez ez ország,hogy így pazarolják a közpénzt értéktelen vacakokra. Habár az e feltárás elrendelőjének semmi sem lehet drága,ha nem az Ő zsebére megy!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hazavárják a munkásaikat

Kapuvár–Nagymegyer - A nagymegyeri (Velky Meder) polgármester szerint Kapuvár és a szlovákiai… Tovább olvasom