Kisalföld logö

2017. 05. 28. vasárnap - Emil, Csanád 13°C | 24°C Még több cikk.

Ahol családi hagyomány a muzsikálás

Szany - A mai világ nem kedvez a cigányzenekaroknak – állítja az ismert prímás, Greznár Zoltán, aki szerint külföldön nagyobb megbecsülést kapnak, mint idehaza. Ennek dacára bízik a szebb jövőben.
A szanyi Greznár Zoltán igazi zenészcsaládból származik: nagyapja és édesapja is ismert muzsikus volt, ő pedig hatévesen kezdett barátkozni a hegedűvel. S ez a kapcsolat – miközben egyre erősödött – immár ötvenöt éve tart.

Már az unokák is

A mondás szerint az alma nem esik messze a fájától, így aztán az sem meglepetés, hogy Greznár Zoltán öt gyermeke közül kettő zenész lett. Zoltán, csakúgy mint édesapja, prímás, a szanyi Bokréta néptáncegyüttes zenekarának vezetője, József bőgőn játszik. De a tizenhat unoka között is van olyan, aki már bontogatja a szárnyait és minden jel arra utal, hogy a felmenői nyomdokaiba lép.

– Sajnos a mai világ nem kedvez a cigányzenekaroknak – panaszolja Zoltán. – Azelőtt a nagyobb vendéglők elképzelhetetlenek lettek volna zenekar nélkül, ám a rendszerváltás után a mi helyzetünk is megváltozott. Manapság az üzletvezetők nem tartanak igényt a muzsikánkra. S ez országos jelenség. Oda jutottunk, hogy külföldön jobban elismernek bennünket, mint idehaza. Annak idején egy héten hat napot muzsikáltunk. A mi esetünkben így volt ez Szanyban és Csornán egyaránt. Nem vitatom, hogy a fiatalok nagy része másfajta zenét kedvel, és meggyőződésem, hogy arra is szükség van. A középkorosztályhoz tartozók és az idősebbek viszont az általunk képviselt műfajt szeretik. Gyakran meg is jegyzik, ha muzsikálunk, hogy ez az igazi, ez kell nekünk. Nem szabad hagyni, hogy ez kivesszen.

Hírességek nótái

Greznár Zoltán zenészként szinte egész Európát bejárta, vannak országok ahol többször is megfordult. De talán Magyarországnak sincs olyan szeglete, ahol ne muzsikált volna. Azt mondja, számos „nagy embernek" elhúzta a nótáját idehaza és külföldön egyaránt. Kísért híres énekeseket, többek között Dóry Józsefet, Solti Károlyt, Jákó Verát, Zentai Annát, Kovács Apollóniát, Pere Jánost.

– Rendkívül barátságosak voltak velünk ezek a neves művészek. Persze mindig precízen, pontosan igyekeztünk zenei kíséretet adni a műsorukhoz és ezt ők mindig el is ismerték – fogalmazott Greznár Zoltán, aki minden nehézség ellenére is bizakodó a cigányzene jövőjét illetően. Úgy véli, talán még nincs késő és jó irányba változik a helyzet.

– Meg kell becsülni azt a kevés cigányzenekart, amelyek még működnek az országban. Például a megyében már csak nekünk van komplett zenekarunk – tette hozzá.

Ne adják fel!

Greznár Zoltán sok-sok tapasztalattal a birtokában is arra biztatja a fiatalokat, hogy ne adják fel, lépjenek zenészi pályára. Közben azt fontolgatja, hogy megalakítja a rábaközi cigányzenekart. Sőt, már meg is tette a kezdő lépéseket ez ügyben. Reméli, az ötletet sikeresen meg tudja valósítani.

Haszonits József
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A falunap elhalványította a búcsúk fényét

Rábaköz - Egykoron a búcsú volt a legnagyobb közösségi esemény a falvakban. Általában ez kínált – a nagy ünnepek mellett – alkalmat arra, hogy a család közelebb s távolabb élő tagjai találkozzanak, s együtt töltsenek néhány derűs órát. Aztán a kilencvenes évek elején megérkezett a „konkurencia", a falunapok. Tovább olvasom