Kisalföld logö

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -3°C | 3°C

Agrártermelők, tavaszi munkák a csatlakozás előtt

Az Európai Uniótól a piac és a támogatási rendszer kiszámíthatóságát várják a rábaközi mezőgazdasági termelők. Az idei év sikerében reménykednek, még ha a tavaszi munkák néhány napot csúsznak is.
A Rábaköz gazdái március derekán nemcsak a tavaszi munkákra készülnek, hanem Magyarország európai uniós csatlakozására is. Nagy reményekkel ugyan nincsenek a jövőt illetően, mert mint mondják: az uniós gazdákkal nagyon nehéz lesz a verseny. Főként az ágazat állami támogatási rendszerét alakítanák át. A helyes utat egyébként ma már ők is a szövetkezésben látják.

Magyarkeresztúron a faluszövetkezet összesen 500 hektáron gazdálkodik, a szervezet 28 embernek nyújt megélhetést. Elnökük, Gábor Tamás szerint néhány hetet csúsznak idén a tavaszi munkák. Az agrárszakemberrel a magyarkeresztúri határban, a szokásos határszemlén beszélgettünk.
– Egy évvel ezelőtt március 15-ig elvetettük a tavaszi árpát, idén pedig csak most lehet először kimozdulni a határba – vázolta a jelenlegi helyzetet Gábor Tamás. – A földekre sem lehetett rámenni és a hó is akadályozta a közlekedést. A tavaszi munkákra felkészült szövetkezetünk, a vetőmagok rendelkezésre állnak és biztosított a műtrágya is. Nagyon nem idegeskedem, mert amit az időjárás elront, azt helyre is hozza. Ám ha mi hibázunk, az visszafordíthatatlan.
Időközben a Paptagon vizsgáljuk a leendő cukorrépaföldet, ami ugyan vetésre készen áll, de a szövetkezetnek egyelőre nincs a növényre szerződése.

Cukorrépa és napraforgó

– A cukorrépa a legpénzesebb növényünk, ebből negyven hektárt vetünk idén. Szerencsére az egész területet öntözhetjük, így remélhetőleg nem lesz vele gond – mondja a magyarkeresztúri elnök, miközben tenyerében a hantot morzsolja szét. – Nemrégiben vettünk részt egy megbeszélésen, s bízom benne, hogy hamarosan a szerződést is megköthetjük, hiszen az idő sürget, rövidesen a vetőmagért is menni kellene. Az 1200 forintos mázsánkénti felvásárlási ár elfogadhatónak mondható. Szintén hasznot várok a napraforgótól is, hatvan hektárunk lesz belőle. Tagjai vagyunk a győrszemerei olajosmag-termesztő csoportnak, a termés egy minimális részét már lekötöttem, itt árat is tudok mondani, hatezer forintot adnak érte mázsánként. A fennmaradó mennyiséget a csoporton keresztül tudjuk majd értékesíteni.

A faluszövetkezet 150 hektáron búzát is termeszt, aminek egyharmadát jószágaikkal etetik fel, hiszen a szövetkezet fő tevékenységei közé tartozik az állattenyésztés. A másik kétharmadra már a szerződést is megkötötték, a vetőmagot biztosító cég vásárolja fel a termést. Nem elhanyagolható, hogy néhány ezer forinttal többet is fizet érte, mint az itthoni átlag. Persze csak a jó minőségért. A magyarkeresztúriak tavaszi árpából hatvanhektárnyit művelnek, aminek húsz százalékát a tagok vásárolják meg. Szerződésük erre a gabonára is van, amelyben alapárat határoztak meg: 3200 forintot mázsánként, ez persze a minőségtől függően majd változhat. A 38 hektárnyi kukoricát és a 100 hektárnyi silót viszont teljesen feletetik az állománnyal, 130 tehén és szaporulata várja az abrakot. Naponta 2400 kilogramm tejet állítanak elő, ami 2350 liternek felel meg. (A kilogrammban való számolás is már az Európai Unió „vívmánya".)

A tejpiac most is bizonytalan

Gábor Tamás az uniós csatlakozástól reméli, a mezőgazdaságban dolgozók egyenlő elbírálásban részesülnek.
– A legnagyobb bizonytalanságot a tejtermelés helyzete okozza, hiszen árbevételünk 60 százaléka ebből van. Folyamatosan extra tejet állítunk elő, kvótánk is elegendő van, az állomány genetikai képességei is nagyon jók, tehát minden feltétel adott ahhoz, hogy megvessük lábunkat a piacon – mondta Gábor Tamás. – A gond csak az, hogy a tavalyi literenkénti nettó 78 forintos felvásárlási ár helyett ma csupán 64 forintot fizetnek érte. A felvásárlótól kértem, hogy legalább 68 forintot adjon most is, de egyelőre szerződésünk nincs.

Az uniós csatlakozás után Gábor Tamás több támogatást vár a szövetkezetek részére is. Ilyen például a földalapú támogatás, amiből a korábbi években ők nem részesülhettek.
– Az uniós kifizetések november 15-e után esedékesek, ígéret azonban van arra, hogy az összeg egy részét már aratás után biztosítják. Szomorú dolog, hogy a regisztrációs számunkat a mai napig nem kaptuk meg, ami minden támogatás igénybevételéhez szükséges lenne – beszélt a gondokról is a keresztúri elnök. – Az unióban kiszámíthatóbb lesz talán a piac, a támogatási rendszer, és nem leszünk annyira kiszolgáltatva, mint most. Arra viszont a termelőknek kell rájönniük, hogy félre kell tenni az előítéleteket és társulni kell, mert ez a jövő. Jól mutatja ezt a mi példánk: saját gépünkkel három hétig is silóztunk, tavaly viszont társulásban a szükséges mennyiséggel két nap alatt végeztünk. Ehhez persze a pénz mellett a legfontosabb a korrekt kapcsolat.

A felkészítő hitel lélegzethez juttat

Gábor Tamástól megtudtuk: a szövetkezet pályázott az Európai Unióra felkészítő hitelcsomagra, a szerződést a bankkal már aláírták, így rövidesen pénzhez is juthatnak. Ebből tudnák finanszírozni a munkálatokat, és – ahogy az elnök fogalmazott – lélegzethez jutnak. Közben pedig újabb uniós pályázaton törik a fejüket, amelyből a környezetkímélő gazdálkodást szeretnék megvalósítani. A szarvasmarhatelepen a trágyatárolót korszerűsítenék, a fejőházban pedig a HACCP minőségbiztosítási rendszert vezetik be. A környezetkímélő gazdálkodást a növénytermesztésben is szeretnék elérni: fejleszteni a gépparkot, korszerűsíteni a gazdálkodást.

Az Európai Unió környezetvédelmi előírásait a magyarkeresztúri faluszövetkezet is igyekszik betartani. A talaj a határban jó állapotban van, ami a csökkentett műtrágya-felhasználásnak, a szakszerű növényvédőszer-használatnak köszönhető. A területeik tehát nem fertőzöttek.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A perpatvar alapozáskor kezdődött

Bogyoszló száz marha miatt áldatlan szomszédviszálytól hangos. A húsz férőhelyesre tervezett istálló… Tovább olvasom