Kisalföld logö

2018. 08. 17. péntek - Jácint 17°C | 28°C Még több cikk.

Adótöbbletükből vagy „bérhikiből fedezik

A legtöbb önkormányzatra nagy terhet ró a közalkalmazottak bérének rendezése után rájuk háruló többletteher. A rábaközi polgármesterek szerint a községi fejlesztések kerülhetnek veszélybe.
A köztisztviselők és közalkalmazottak bérét rendező törvény szerint jelentősen emelkedett a közszférában dolgozók fizetése. Amellett azonban, hogy már régóta szükséges volt az emelés, a kisközségekre nagy terhet ró a teljesítés, mivel a kormány ebben az évben nem biztosít közvetlen fedezetet a kifizetésekhez, bár igényelhető erre a „bérhikis" állami keret is. A falvak vezetői úgy látják: a szükséges fejlesztések kerülhetnek veszélybe idén. A rábaközi megkérdezett polgármesterek abban mindannyian egyetértenek, hogy szükséges volt az emelés, de többségük állítja: az emelés módja hátrányosan érinti őket.

Többmillió forintos mínusz

Nemes László sobori polgármester szerint feszített gazdálkodásra lesz szükség.
– Az elmúlt években szépen fejlődött falunk, utak épültek és a felújításokra is futotta. Most azonban szorosabbra kell húznunk a nadrágszíjat, és attól tartok, hogy nehezen fogunk előrelépni, Ez viszont a település megtartóerejét, így létét csökkenti. Soboron ugyan kevés dolgozót érint a törvény, de emellett is millió forint feletti lesz a többletkiadásunk, amihez sajnos a fedezetet nem biztosítja a kormány, pedig az apró önkormányzatoknál minden fillér szükséges.
Pap Lajosné Mihályiban több millió forintos mínuszra számít, hiszen a faluban húsz felett van a közalkalmazottak, köztisztviselők száma.
– A gázközmű utáni visszatérítés a számlánkon van ugyan, ám a képviselők döntése szerint azt szigorúan fejlesztésekre kell elkölteni, tehát bérekre nem fizethetjük ki. Eddig is igyekeztünk takarékoskodni, ám ezután még szorosabb gazdálkodásra lesz szükség. Az intézmények működtetése mindig is elsődleges szempontja volt költségvetésünknek, és ez ezután is így lesz, ám hogy ennyi mínuszt hogyan tudunk majd kigazdálkodni, egyelőre még megválaszolatlan kérdés.
Bognár Sándor, Sopronnémeti első embere azt mondja, hogy önkormányzatukat csak közvetve érinti a törvény.

Fuvarosok fizetik a pedagógust?

– Két közalkalmazottunk van, az óvodai dolgozók ugyanis Szilhoz tartoznak, és iskolát sem működtetünk. A költségvetésükhöz viszont a németi önkormányzat is hozzájárul, így a mi kiadásaink is nőnek. Pontos összeget még nem tudok mondani, de az biztos, hogy ezt a pénzt valahonnan elő kell teremteni, mégpedig úgy, hogy valahonnan elveszünk és meglehet, hogy a pont a fejlesztésre szánt keret fog csökkeni.
Tompáné Balogh Mária, Beled polgármestere állítja: ellentéteket is szül a törvény a településeken.
– A kormány szerint a személyi jövedelemadóból és a megemelt súlyadóból fedezhetjük a pluszkiadást. Nálunk viszonylag sok fuvaros vállalkozó van, akik úgy értelmezik a helyzetet, hogy azért fizetnek többet, hogy a pedagógusok fizetést kaphassanak. Éppen ezért feszültségek alakulnak ki az itt élők között. Önkormányzatunknak nyolcmillió forint többletet jelent a törvény betartása, amit nem fedez a normatíva. Igényelni fogjuk az úgynevezett „bérhikis", felülről nyitott kassza támogatását is. Valamennyi település számított arra, hogy a személyi jövedelemadó helyben maradó részéből és az emelt súlyadóból majd tud fejleszteni, a körülményeket javítani. Ezt a pénzt azonban elviszi most a fizetésemelés, így kevesebbet költhetünk falunkra és a pályázati önerőket sem tudjuk majd biztosítani. Polgármester kollégákkal beszélgetve felmerült már az a félelem is, hogy nehogy a júliusi köztisztviselői béremelésnél is hasonlóan járjanak el, és csak az ez évi összeget adják az önkormányzatoknak, de a jövő évben már ezt is nekünk kell finanszírozni.

Forintok három forrásból

Aller Imre kónyi polgármester úgy látja, hogy a közalkalmazottak fizetésemelése nem okoz nagy problémát.
– Az emelések fizetése gyakorlatilag három lábon áll, a személyi jövedelemadó helyben maradó része, a súlyadó és a normatíva emelése fedezi a költségeket. Nekünk szerencsénk van, mivel sok gyerek jár iskolába, óvodába, így a normatíva emelése is hasznunkra van. Azt persze elhiszem, hogy a kisebb településeket nagyon hátrányosan érinti ez az ügy. Nem azt mondom, hogy rózsás a helyzet, de a bérfejlesztések nagy részét fedezni tudja ez a három bevételünk. Attól nem tartok, hogy fejlesztések maradnak el emiatt.
– Rendkívül hátrányosan érint bennünket a béremelések kifizetése – mondta Jéger Mihály, Acsalag polgármestere. – Napközi otthonos óvodát és az általános iskola alsó tagozatát működtetjük, a két intézmény fenntartása húszmillió forintba kerül évente. A normatíván felül saját keretből tavaly három és fél millió forintot kellett hozzátenni, idén kilencmillió forinttal kell kiegészítenünk, az is lehetséges sajnos, hogy a szociális kiadásokból kell lefaragnunk és a fejlesztések is veszélybe kerülhetnek. Van ugyan tartalék pénze az önkormányzatnak, de ahhoz nem igazán akarunk hozzányúlni, mivel a csatornaprogramra tettük félre. A súlyadó és a személyi jövedelemadó Acsalagon nem jelentős, a súlyadó például nem volt ötszázezer forint tavaly. Lehetetlen helyzet alakult ki a bérfejlesztéssel, iszonyatos terhet jelent számunkra.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Városi szilveszterek egy-egy millió forintból

Körülbelül egy-egy millió forintba került a rábaközi városokban az év utolsó napján rendezett… Tovább olvasom