Kisalföld logö

2017. 08. 18. péntek - Ilona 18°C | 32°C Még több cikk.

A Világ Igazai lettek

Embermentő bátorságáért a Világ Igaza elismeréssel tüntette ki 1981-ben a csornai származású, Kanadában élő Dreisziger házaspárt a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet.

Történésszé vált fiuk őrzi szülei emlékét, amit most a Kisalfölddel is megosztott. A csornai Dreisziger Kálmán vendéglős és felesége 1944-ben egy zsidó családot, Weineréket szöktették meg kevéssel a deportálásuk előtt.


 Dreisziger Nándor, az  embermentők fia.
Dreisziger Nándor, az embermentők fia.

Dreiszigerék fia, a Kanadában élő történészprofesszor, Dreisziger Nándor a közelmúltban eljuttatta visszaemlékezéseit Szalay Balázs helytörténeti kutatónak és mesélt szülei emberbarát tettéről.

– A család 1956-ban hagyta el az országot és Kanadában telepedtek le – kezdte Szalay Balázs. – A professzorral korábbi kutatásaim miatt vettem fel a kapcsolatot. Levelezésünk során derült ki, hogy a háború idején szülei is mentették az üldözötteket.

A helytörténeti kutató elmondta: a csornai zsidóság, vidéki sorstársaikhoz hasonlóan nem gyanította, hogy mi vár rá. Bíztak Horthy Miklós kormányzóban, és elhitték, hogy csak dolgozni viszik őket, bár azt nem értették, hogy ha itthon is van munka, akkor miért kell külföldre menniük. A legtöbben nem is gondoltak elrejtőzésre. A vidéki deportálások megkezdése – 1944. május 15. – után a csornai Weiner Sándor Budapesten élő bátyja megszervezte családtagjai mentését. Ők beledi származású, Csornán élő ruhakereskedők voltak. A terv szerint egy megbízható, keresztény csornai iparosnak azzal az ürüggyel, hogy sürgős segítségre van szüksége, ki kellett volna kérnie Weiner Sándort és fiatal feleségét a gettóból. Erre az első hallásra is kockázatosnak tűnő feladatra vállalkozott Dreisziger Kálmán hentes és vendéglős. A hatóságnál „kiigényelte" a Weiner házaspárt, mondván, hogy ők a legalkalmasabb segítségei.

A Zöldfa vendéglő az 1940-es években, melyet Dreiszigerék működtettek. Mellette az ágyúgolyós ház, Weiner Sándor és családja egykori otthona.
A Zöldfa vendéglő az 1940-es években, melyet Dreiszigerék működtettek. Mellette az ágyúgolyós ház, Weiner Sándor és családja egykori otthona.

– Ez talán nem is volt olyan feltűnő, mert a Zöldfa vendéglőt üzemeltető Dreiszigerék melletti, úgynevezett ágyúgolyós házban laktak Weinerék – folytatta Szalay Balázs. – A férfi kikérése a gettóból nem is okozott problémát, de Katalin nevű felesége már Csatárimajor közelében, kapálásra volt beosztva. Dreisziger Kálmán kerékpárral ment a majorba, ahol meggyőzte a birtokost, hogy sürgősen szüksége van az asszony segítségére. Miután elengedték Katalint, biciklin hozta vissza Csornára. A gettóból kiszöktették még az idős szülőket, Weiner Zsigmondot és feleségét is, akiknek ottlétük alatt az akkor még csak négyéves Dreisziger Nándor csempészett be ennivalót. Dreisziger Kálmán és felesége, a rábcakapi születésű Németh Karolina házukban bújtatták a négy menekülőt, míg éjféltájt megérkezett az értük küldött teherautó a fővárosból. Weiner Sándorra magyar katonai egyenruhát adtak, majd elindultak Budapest felé.

A szökés sikerült, de Dreisziger Kálmánt a csornai hatóságok felelősségre vonták a történtekért. Az embermentést viszont meglepő módon a csornai zsidóság vezetői sem vették jó néven, mert tévesen azt gondolták, hogy a szöktetés miatt deportálják a hatóságok a hátramaradottakat. Weinerék szerencsésen túlélték a nyilas pogromokat is, majd a háború után Izraelbe költöztek.

– Dreisziger Nándortól tudom, hogy a két család a későbbiekben is tartotta a kapcsolatot. Wei- nerék felterjesztésére a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet 1981-ben tüntette ki a Dreisziger házaspárt a Világ Igaza címmel. Embermentésük a jeruzsálemi intézet nyilvántartásában a 2162-es szám alatt szerepel. Kálmán bácsiék hosszú életet éltek. Ő 2004-ben, kilencvennyolc évesen halt meg, felesége nyolcvanhét esztendősen, 1998-ban hunyt el – mondta Szalay Balázs.

A Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulata két hónapja hirdette meg A rábaközi zsidóság emlékezete című pályázatát. Szalay Balázs elnök elmondta, hogy még külföldről is érkeztek visszaemlékezések. A pályamunkákat május 9-ig várják a szervezők. Információ: 30/284-1584-es telefonszámon vagy az rhtkapcsolat@gmail.com címen.


 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jótékonysági előadás Kapuváron Cserpes Laurával

A dévai árváknak gyűjtenek a kapuvári rendezvényen május 10-én. Tovább olvasom