Kisalföld logö

2017. 03. 24. péntek - Gábor, Karina 5°C | 16°C Még több cikk.

A vidék élni akar

A falvak lakói éppen olyan állampolgárok, mint a „pestországbeliek” – jelentette ki Árpás polgármestere. Mint mondta, miközben szép szólamokat hallani a vidékfejlesztésről, ők úgy érzik, mintha nem is lenne vidék.
Feller Sándor
Feller Sándor polgármester szerint Árpás helyzete sajátos, hisz miközben kötődik Csornához, még inkább a Rábaközhöz, egyre inkább Tét vonzáskörzetéhez tartozik. Igaz, a közlekedés korábban is könnyebb volt Győr irányába.

Évente csak egyetlen...

– A falubeliek a hatvanas évek elején kezdtek Győrbe járni, Enesén keresztül – mondta a polgármester. – Magam is ingáztam, így tudom, hajnali háromkor keltünk, hogy hatra Győrbe érkezzünk. Aztán többek közt a rossz közlekedési viszonyok miatt elkezdődött a lakosság elvándorlása. Mivel az ingázást mind kevesebben vállalták, inkább Győrbe vagy más településre költöztek. Az elköltözés okai között találjuk még a mezőgazdasági szövetkezetek és a tanácsok erőltetett egyesítését is. Fájdalom, hogy amíg a hatvanas években hatszáz fölött volt a lélekszám, jelenleg a statisztikai létszámunk a kettőszáznyolcvanat sem éri el. Sajnos több a halott, mint az újszülött a faluban. Tavaly és az idén is egy-egy gyerek született, ezzel szemben ebben az évben hét halottunk volt idáig.

Három falunak egy iskola

Feller Sándor állítja, hogy a falvakban az egyik igen nagy probléma az alapfokú oktatás. A körjegyzőséghez tartozó három település, Mórichida, Árpás és Rábaszentmiklós tart fenn egy iskolát Mórichidán. Árpáson már 1980-ban bezárt az iskola, az óvoda pedig 2000-ben szűnt meg. Szerinte a csökkenő gyereklétszám mellett az is gond, hogy élve a szabad iskolaválasztás lehetőségével, a szülők egy része – okkal vagy ok nélkül – elviszi a gyerekét más iskolába.

Csak a szép szólamok

– Manapság szép szólamokat hallunk a vidékfejlesztésről, közben meg úgy érezzük, mintha nem is lenne vidék – jegyezte meg a falu vezetője. – Bezárták a postákat, ami továbbra is elfogadhatatlan számunkra. Vajon egy Budapest belvárosában élő ember mit szólna ahhoz, ha naponta néhány perce lenne arra, hogy igénybe vegye a postaszolgáltatást? Pedig azt gondoljuk, hogy mi éppen olyan állampolgárok vagyunk, mint a „pestországbeliek". Továbbá bezárt a takarékszövetkezet – noha csak kéthetente működő fiók volt –, és a tejcsarnok is. Ezek mind olyan gondok, amelyek nehézzé teszik a falusi életet.
Árpás kapcsán a közelmúltban többször szóba került a turizmus kérdése, tekintettel a Rábára és annak környezetére. A polgármester azonban úgy látja, kevés az anyagi lehetőség, amely az igazi fejlesztést megoldhatná.

Kevés pénzből ésszerűen

– A kevés pénzünket ésszerűen kívánjuk felhasználni a faluban – jelentette ki az önkormányzati vezető. – Az elmúlt évben, az idén és jövőre is a megyei területfejlesztési tanács támogatásával járdafelújítást végzünk, közel háromezer négyzetméter gyalogutat teszünk rendbe. Várjuk a pályázati döntést az orvosi rendelő tetőzetének és padozatának felújítására, valamint az előírt, de az állam által nem finanszírozott akadálymentesítést szeretnénk megvalósítani. Fő feladat továbbra is a középületek állagának megóvása, javítjuk az ügyfélfogadás körülményeit. A polgármesteri hivatalban lehetőség van internethasználatra, amit főleg diákok, gazdálkodók, vállalkozók vesznek igénybe.
Mindemellett Árpáson a legnagyobb „falat" a csatornázás. Feller Sándor szerint évekig arra vártak, hogy Vas megyei példák alapján megvalósíthatják az alternatív szennyvíztisztítást. Ám ez a megoldás nem kapott zöld utat. Most olyan lehetőséghez jutott a körjegyzőség három települése, hogy magántőke bevonásával készülhet el a csatornarendszer és a tisztítómű, amely a Rábaszentmiklós és Mórichida közötti területen épül.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A hurrikán fogságában

Házakat döntött romba, fákat csavart ki a Kajmán-szigeteken az Iván hurrikán szeptemberben. Egy… Tovább olvasom