Kisalföld logö

2016. 09. 28. szerda - Vencel 10°C | 22°C

A termelők az összefogásban bíznak

Az acsalagi gazdálkodók fogadkoznak: bebizonyítják, hogy képesek felvenni a versenyt európai uniós vetélytársaikkal, igaz, tudják, hátrányból indulnak velük szemben. Az uniós piacokban viszont nem reménykednek. Rábaközi gazdákkal Cs. Kovács Attila
Vetés után: Szilágyi András szerint csak az időjáráson múlik a termelés sikere.
A Kisalföld március 20-i számában Gábor Tamás, a magyarkeresztúri faluszövetkezet elnöke fejtette ki véleményét a magyar mezőgazdasággal kapcsolatban. Az agrárszakember elmondta: abban bízik, hogy képesek lesznek talpon maradni a versenyben. Ezt a nézetet osztják az acsalagi termelők is, ám ők egyszerre fogadkoznak és kételkednek is a jövőt illetően a tavaszi munkák idején. Azt már tudomásul vették: ha eredményt akarnak elérni, szövetkezniük kell.

A hétvégén már vetettek

Szilágyi Andrást, Brányi Zoltánt és Kovács Tamást az egykori acsalagi téesztelepen találtuk meg, a gépeket tartották karban éppen. A beszélgetés témája pedig mi más lett volna, mint a mezőgazdaság és a gazdák helyzete.

– Hirtelen nyakunkba szakadt a tavasz, nem sokkal ezelőtt még hó volt. Nekünk, mezőgazdasági termelőknek gyorsan kell reagálnunk az időjárás változásaira, így a hétvégén elkezdtük a vetést. Nagyon jó időnk volt, remélem, hogy a hét eleji kevés csapadék nem sokáig késlelteti a hátralévő munkákat – beszélt a feladatokról Szilágyi András. – Földben van a hagymánk, a magról vetett és a dughagyma is, és végeztünk az árpával. A facélia és a burgonya ezután jön és megkezdődtek a munkák a fóliasátrakban is, a paprikamagot kell földbe juttatni néhány nap múlva.
A gabonanövények közül Szilágyi Andrásék kukoricával, búzával és sörárpával foglalkoznak, a terményre már a szerződéseket is megkötötték, ahogy ő fogalmaz: elfogadható felvásárlási árakkal.
– Minden évben elmondjuk, de ez az igazság: rajtunk nem múlik a termelés sikere, egyedül az időjárás befolyásolhatja az eredményeket. Sajnos tavaly és tavalyelőtt nem volt szerencsénk, aszály, szélkár, jégverés nehezítette a helyzetünket. Bízunk benne, hogy idén az égiek is mellénk állnak és végre lesz értelme a munkánknak – bizakodott a gazda.

Az értékesítésben a szövetkezés segít

Szilágyi Andrásnak a kertészeti kultúrákra még nincs szerződése, de az értékesítésben könnyíti helyzetét, hogy tagja a Hanság–Fertőmenti Termelői Értékesítő Szövetkezetnek (TÉSZ). Társaival összefogva, közösen kínálják terményeiket a piacon.

– A TÉSZ segítségével úgy néz ki, hogy biztos a piac, ezért szeretném a gazdatársak figyelmét is felhívni a szövetkezet nyújtotta lehetőségekre – mondta az acsalagi termelő. – Tudomásul vettük, hogy az összefogás a jövő útja, és azt hiszem, az Európai Unióban csak így lehetünk versenyképesek. Tudjuk, hogy az ország uniós csatlakozása után nehéz helyzetben leszünk, de azon vagyunk, hogy valahogy túléljük az első néhány évet. Ezért szükséges a TÉSZ-ek megalakítása, amelyek az értékesítéskor segíthetnek nagyon sokat.

„ Többen nagyobb erőt képviselünk és a feldolgozók, felvásárlók is szívesebben állnak szóba velünk. Például a vetőmagok beszerzésekor is kedvezményt kapunk, ha nagyobb tételben vásárolunk, ugyanígy a műtrágya beszerzésekor is."

– Ha harminc kilométerre tőlünk tudnak termelni, akkor bizonyítani fogjuk, hogy mi is képesek vagyunk erre. Gépeink vannak, a technológia adott, az időjárástól eltekintve csak rajtunk múlik a siker.
Az acsalagi gazdák szerint nyugati vetélytársaik a támogatási rendszer miatt előnyben vannak, és az uniós pályázatokat is könnyebben igénybe vehetik. Brányi Zoltán azt mondja: akkor lesz igazi esélyegyenlőség, ha az uniós szintet a magyar termelők is elérhetik.

A támogatás kevesebb, mint az unióban

– Köztudott, hogy az Európai Unióban 100–120 ezer forintnak megfelelő támogatást kapnak a termelők hektáronként, nálunk ez egyelőre 38 ezer forint körül van – számolt Brányi Zoltán.

– Félelem azért van bennünk az uniót illetően, hiszen fennáll annak a veszélye, hogy a kinti gazdák is megjelennek a magyar piacon gabonával, zöldségfélékkel, de akár a tejet is említhetném. A nagyobb áruházláncok például már most is tőlük vásárolnak és kintről hozzák be az árut.

– Azt már tudjuk, hogy az uniós gazdák ugrásra készen állnak, a csatlakozást követő percekben átlépik a határt és arra törekednek, hogy a piacainkat megszerezzék – vette át a szót Szilágyi András. – Ezt pedig nagyon könnyen megtehetik, hiszen jobb feltételekkel termelnek, mint a magyar parasztok.

– Ha csak a faluban nézünk körül: Acsalagon az állattartás, a szarvasmarha- vagy sertéstenyésztés teljesen leépült, a csarnokba talán már csak öten-hatan visznek tejet. Mindez viszont azért lehetséges, mert nem megfelelő a támogatási rendszer.

„ Az uniós gazdák a gazdálkodáshoz szükséges ráfordítás ötven százalékát megkapják támogatás formájában, így nagy előnyben vannak hozzánk képest."

– Vagyis, nem azért vannak jobb helyzetben, mert jobb tejet, vagy gabonát, zöldséget állítanak elő, mert minőségben bármely országgal felvehetjük a versenyt.

Az európai piacok „meghódításával" kapcsolatban a szintén acsalagi termelő, Kovács Tamás nincs túl nagy reményekkel.
– Annyira zárt körről van szó, hogy abba a magyar gazdák képtelenek bekerülni – mondta a fiatal, növénytermesztéssel és állattenyésztéssel is foglalkozó gazdálkodó.

– A cukorrépa, a facélia és az egyéb, nagyobb hasznot hozó növények piaca szűk, a kártyák leosztottak. Próbáltunk eddig is több lábon állni, többféle terménnyel foglalkozni, de azt hiszem, az uniós piacokat nem nekünk találták ki.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Psztől összevont osztályokban az alsósok

A kényszer nagy úr. Mostanában szembesülnek ezzel Magyarkereszt- úron is, ahol a tervek szerint… Tovább olvasom