Kisalföld logö

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -3°C | 4°C

A tanácsrendszer örök ellenzékije

Cserpes András közéleti munkájának beteljesüléseként értékeli kapuvári alpolgármesterré választását. Hetvenévesen lett Kapuvár második embere, az önkormányzati képviselő-testület ugyanis őt találta legalkalmasabbnak az alpolgármesteri tisztség elfoglalására.
Cserpes András alpolgármester
Az új alpolgármester tizenkét éve tagja a város életét irányító testületnek, mind a négy választáson egyéni körzetből lett városatya. A kapuvári alpolgármesterrel életéről, a városhoz kötődő emlékeiről és terveiről beszélgettünk.
– Tősgyökeres kapuvári vagyok, családom, munkám is mindig ehhez a településhez kötött és köt – kezdte a bemutatkozást Cserpes András. – Az építőiparban dolgoztam először, kőművesként kezdtem. Végül a Kertészeti és Építőipari Vállalattól mentem nyugdíjba mint műszaki igazgató.

– Mikor került kapcsolatba a várospolitikával?
– Mindig is érdekelt Kapuvár és az itt élők sorsa. Munkám során gyakorlatilag valamennyi kapuvárival kapcsolatba kerültem, hiszen szinte nincs is olyan épület a városban, melyhez valamilyen formában ne lenne közöm. Három cikluson keresztül tanácstag voltam, egyedüli pártonkívüliként. Ebben az időszakban épültek a lakótelepek, a Széchenyi-iskola, az óvodák, az ÉDÁSZ-ház, a Fehér ház, vagyis az akkor még község kezdett városi jelleget ölteni.

– Hogyan élte meg a rendszerváltást, az új helyzetet?
– A tanácsi rendszerben örök ellenzékinek könyveltek el. Az alakuló politikai helyzetben is az elsők között köteleztem el magam a lakitelki nyilatkozat mellett. Az eltelt tizenkét évet összességében értékelem, és vallom, hogy nagyszerű időszak volt, hiszen az önkormányzati törvény a települések kezébe adta a döntés jogát. A város arculata megváltozott, Kapuvár virágzásnak indult. Kiépült a teljes szennyvízhálózat, a gázrendszer, és nagy értéknek tartom intézményrendszerünk fenntartását, működtetését, sőt, hogy még fejleszteni is tudtunk. Büszke vagyok rá, hogy nem kellett iskolát, óvodát megszüntetnünk és megtartottuk kórházunkat is, ahol komoly beruházásokat hajtottunk végre, illetve bővítettük berendezésállományát. Az évek során voltak ügyek, melyek komoly vitát váltottak ki, de úgy érzem, mindig sikerült megtalálnunk a legjobb megoldást a város érdekében.

– A jövőre nézve mit tud ígérni a kapuváriaknak?
– A magam részéről megfogalmaztam azokat az elvárásokat, melyeket a legfontosabbnak tartok a város érdekében. Megint csak az intézmények működésének feltételrendszerét kell említenem, a fejlesztések és felújítások sorrendjét pedig mindenképpen az úthálózat vezeti. Kiemelten kell foglalkoznunk a munkahelyteremtéssel és rendkívül fontos a hulladékkezelés megoldása. Tűrhetetlen az az állapot, ami jelenleg a város körül tapasztalható. Minden fasorban, az árkokban hulladékhalmokat találni, ezt a helyzetet sürgősen meg kell szüntetni. A vágyaknak és a lehetőségeknek persze összhangba kell kerülniük.

– Mit jelent az életében az a fogalom, hogy alpolgármesterség, főként annak tükrében, hogy nem volt zökkenőmentes a megválasztása, hiszen dr. Biró Péter polgármester először más személyben gondolkodott?
– Számomra ez a tisztség bizalmat és megtiszteltetést jelent, közéleti munkám beteljesüléseként értékelem. Az igazat megvallva, már képviselőjelöltként sem akartam indulni, barátaim rábeszélésére vállaltam a megmérettetést, családom akarata ellenére. A polgármester úr elsőként valóban a Fidesz jelöltjét szánta a posztra, ám ő nem kapta meg a szükséges szavazatot. Ezután dr. Biró Péter is felmérte a helyzetet, így került előtérbe az én személyem. Próbálom a testületben azt a szellemiséget képviselni, hogy a képviselők ne a politikai célokat, hanem a város és az itt élők érdekeit helyezzék előtérbe.

Egyéni körzetből, negyedszer

Cserpes András Kapuváron alapító tagja és szervezője volt a Magyar Demokrata Fórumnak 1989-ben. Az 1990-es választáson is a párt színeiben indult és került be a képviselő-testületbe. Választói ezek után is bizalmat szavaztak számára, hiszen az elmúlt három ciklusban is és most is egyéni körzetből lett tagja a város életét irányító testületnek.
„ Annak idején úgy éreztem, hogy Kapuvár várossá válása politikai kérdés volt. Akkoriban szűntek meg a járások, és talán kegyelemből lehetett város az akkori nagyközség. Az ütemes fejlődés a hetvenes években indult meg, az építkezések, a közművek kiépítése, és igazából csak ezután szolgáltunk rá a városi címre."

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Keserves felvásárlás

Felháborodott kapuvári és környékbeli gazdálkodók kérték a Kisalföld segítségét. Az… Tovább olvasom