Kisalföld logö

2017. 01. 16. hétfő - Gusztáv -6°C | -1°C

A szerelem vize folyt az artézi kutakból

Rábaköz - Az artézi kutak évtizedekkel ezelőtt egy-egy település meghatározó helyei voltak. Vélt vagy valós információk cseréltek mellettük gazdát, titkos és engedélyezett szerelmeknek voltak csendes tanúi a kifolyók. A kutak aztán elapadtak, ma már csak néhány településen olthatjuk szomjunkat artézi vízzel.

„A csornai Hajas Gyula út, / Mellette van az ártézi kút. / Akármilyen nagy legyen a sár, / Csornai lány, csornai lány vízért oda jár." A népdalt Bartók Béla 1906-ban, Jobaházán gyűjtötte. Hajas Gyula főszolgabírónak állít emléket a nóta és persze az artézi kutaknak, melyekből egyre kevesebb van. Csornán például néhány évvel ezelőtt még háromból lehetett meríteni, ma már csak egy ad vizet a vasútállomáson.

Találkozók, tiltott randevúk

Csornán 1963-ig a községi vízellátást a közterületeken fúrt artézi kutak biztosították, Kapuváron is csak 1968-ban indult meg a vezetékes szolgáltatás. „Puha, lágy, langyos vizet adtak az artézi kutak" – emlékeznek vissza a régi időkre az idősek. És persze lehetőséget a találkozásra, beszélgetésre, a szülők által esetleg tiltott randevúkra. Horváth Győző helytörténész-pedagógus beszélt a Kisalföldnek a jelentőségükről.

Nyári Tibor fényképen – mely szerint a német katonák is megkóstolták a háború idején a kút vizét – és emlékeiben is őrzi a régi csornai artézi kutat. Felvételünk az elapadt kút helyén készült.
Nyári Tibor fényképen – mely szerint a német katonák is megkóstolták a háború idején a kút vizét – és emlékeiben is őrzi a régi csornai artézi kutat. Felvételünk az elapadt kút helyén készült.

– Az 1800-as évek végén kezdték el fúrni az artézi kutakat a
települések közterületein – kezdte Horváth Győző. – A fejlődés jelentős állomásaként a helybeliek életében is központi szerepet játszott a kút. Még a költészet is megörökítette a fúrást. Igaz, a kutak szerepe a korábbi világban is meghatározó volt. A hagyományos, ásott kutak nagy része is kint volt az utcán, nem bent, az udvarokban. Több család használt egy-egy víznyerő helyet, ezeknél zajlott aztán a társasági élet. Vasár- és ünnepnapokon itt korzóztak a falubéli leányok, legények. Kutatásaim során rendszeresen találkoztam a kutakkal kapcsolatos történetekkel és magam is szívesen fogyasztottam vizüket. Soborról például manapság is nagy demizsonokkal jövök haza.

"Sajnos ma már csak néhány településen működik ilyen,
pedig puha, finom, lágy ízük nagyon hiányzik és mosásra is kiválóan alkalmasak voltak." Horváth Győző
Csornán 1899-től tevékenykedett dr. Kokas Lajos, a Margit Kórház későbbi alapító főorvosa. A közegészségügyet érintő számos újítás, fejlesztés fűződik nevéhez, többek között tizenhárom artézi kutat is fúratott a településen.


Kapuváron báró Berg Gusztáv az 1892-es kolerajárványt követően szorgalmazta, hogy létesítsenek kutat. Javaslata alapján megindultak a vizsgálatok és a mérések, végül Kapuvár első artézi kútját 1899. szeptember 10-én adták át a polgáriskola udvarán. Báró Berg fúratott még Öntésmajorban, Földvármajorban, Gusztávmajorban is.

Ismét szeretnék élővé tenni

Jobaházán 1905-ben dr. Borsody Géza artézi kutat fúratott, ez táplálta a kastély fürdőmedencéjét is. Farádon 1911-ben fúrtak, Szanyban 1912-ben a püspökség anyagi támogatásával. Dörben 1914-től lehetett a kannákat a 460 méter mély községi kútnál megtölteni. Működött még néhány évvel ezelőtt is, aztán elapadt. Az önkormányzat szeretné ismét élővé tenni, de pénzük nincs rá.

„A költészet is megörökítette a kutakat" – mondta Horváth Győző. Állítását bizonyítja a Kónyban ma is énekelt nóta: „Még azt mondják, híres Kónyban / Nincs artézi kút, / Pedig oda márványkőből / Visz a gyalogút. / Abban folyik a szerelem a vize / Kinek nincsen szeretője, igyék belőle."

Horváth Győző
Horváth Győző

A XX. század elején a Csornai járás északkeleti részén rendkívül magas volt a talajvíz, ezért artézi kutak fúrását sürgették. 1936 és 1938 között az Országos Közegészségügyi Szolgálat segítségével még huszonöt kút létesült a járásban.

Manapság tehát már csak néhány településen lehet vizet meríteni artézi kútból, például Kapuváron, Szanyban, Soboron, Árpáson. Dörben és Rábapordányban a kifolyó felújítását szeretnék megvalósítani és Csornán is pályázati támogatást várnak, hogy az elapadt Szent István téri helyett újat fúrathasson az önkormányzat. Pedig annak idején a Hajas Gyula utcában lakók sok titoknak tudói lehettek.

Tönkretették a kutat

A Hajas utcára ugyan már nem, de az artézi kútra és a hozzá kapcsolódó történetekre élénken emlékszik a csornai Nyári Tibor is. A nyugdíjas szabómester betöltötte a 77. esztendőt, műhelyében egy fénykép is látható a Szent István téri kút 1944-es állapotáról. Német katonák töltik rajta kannáikat.

"Egy főorvos, amikor hozzánk került és megkóstolta a vizet, azt mondta: az ilyen értéket jobb
helyeken palackozzák és eladják. Sajnos Csornán ezt sem tudták megbecsülni, elvesztegették
a kincset."
Nyári Tibor
– Még ők is tudták, mit rejt a föld Csornán – fogalmazott Tibi bácsi, utalva a fotóra, amikor arra kértük, idézze fel a régi időket. – A városban a legutóbbi időkig a malomnál, a vasútállomáson, illetve a Szent István téren működött egy-egy. Mi ide, a központba jártunk vízért, ez volt a legfinomabb. Nem jéghideg, kicsit langyos, kellemes, puha, lágy vizű volt. Az egész város vitte kannákban, edényekben a vizet, ami mosásra is kiváló volt. Sokszor hosszú sorok álltak előtte. Nagyon sajnáltuk, amikor hozzányúltak és leszűkítették a csövét, mert mindenki tudta, hogy az artézi víznek úgy kell folynia, ahogyan előtör a mélyből. Kicsit még kompresszorral is megnyomták a kilencvenéves csöveket, aminek az lett az eredménye, hogy tönkretették a kutat, elapadt a víz. Annak idején olyan okosan gazdálkodtak, hogy a kútnak volt egy túlfolyója, egy medence. Nyáron, nagy melegekben a tűzoltókocsi odajárt, feltöltötték vízzel és locsolták a várost, hűsítették a környezetet.

Tibi bácsi emlékszik, a szegény gyerekek akkoriban a szabadban talált szedren és az artézi vízen nőttek fel. Az idősebb legényeknek, lányoknak persze más élvezetet is nyújtott a kút.

– Titkos randevúkra, találkákra emlékszem a kútnál és mellette a Szűzanya-szobornál. Bátyámmal jártunk oda, két kannával, eleinte csak figyeltük a lányokat, aztán később már szóba is álltak velünk. Az évtizedek során a kút felépítményei, a kifolyók változtak, de egyvalami állandó volt: a víz minősége. Bízom benne, hogy az önkormányzat tud pénzt szerezni és hamarosan újra ihatjuk a Szent István téri artézi kút vizét – mondta Nyári Tibor.

Újat terveznek a régi mellé

A csornai önkormányzat a régi mellé egy új kutat szeretne fúratni, kútházzal, padokkal. A tervek szerint a régi idők hangulatát idézve alakítanák ki a központ találkozási helyét, ahol természetesen a nagy hírű vízből is meríthetnének az arra járók.

Speciális rétegvíz

A rétegvíz speciális esete az artézi víz. Neve egy francia tartomány (Artois) nevéből ered, ott létesült a XVIII. század végétől több ilyen túlfolyó kút. Az artézi víz fogalma olyan mélységi vízadó rétegben levő vízre utal, amelynek a természetes nyomásszintje a terepszint felett van. Az ilyen rétegekre szűrődött kút vize tehát szivattyús termelés nélkül is kifolyik.

A felszín alatti vizek mesterséges megcsapolásának káros környezeti hatása legjobban talán az artézi kutaknál észlelhető: számos eredetileg túlfolyó mélyfúrású kút vízszintje lecsökkent, így már csak búvárszivattyúval termelve lehet használni őket. Az ilyen területeken az azonos rétegekre telepített újabb kutak legtöbbször már kezdetben sem artézi jellegűek.

Olvasóink írták

  • 3. GR 2008. július 27. 21:18
    „Győri vagyok, de már én is ittam a himodi artézi vizből.... Kánikulában nagyon jól esett, és az is hogy "igazi" viz volt.... több ilyen kút kéne”
  • 2. wazza 2008. július 25. 17:57
    „Élettani hatásairól, arról hogy miért jobb mint a csapvíz egy szó sem szól, ami a LÉNYEG! Himodra egy házaspár 40 km ről jár le ártézi vízért, Hegyfaluból. Talán mert nincs benne klór... Hiányos a cikk...”
  • 1. miro132 2008. július 25. 11:01
    „Teljesen hihetetlen hogy mi folyik Csornan. Az artezi kut tonkrement de kozvetlenul melle epitettek a zsido holkauszt emlekmuvet es ezt a borzaszto pisilo pasztorlanyt is ... Ha ujra mukodni fog a forras akkor mit helyeznek arrebb ? A zsido emlekmuvet kell majd lebontani es athelyezni vagy ezt a borzaszto lanyszobrot kell arrebb tenni ? ja hogy kozben meg van par viargagyas es pad is ? tervezi ezt valaki vagy itt minden adhocra tortenik ??”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hangerő: Az utca zajosabb a vendéglátásnál

Kapuvár - Bebizonyosodni látszik, hogy a kapuvári közlekedés zajosabb, mint a vendéglátóegységekből… Tovább olvasom