Kisalföld logö

2017. 08. 19. szombat - Huba 19°C | 31°C Még több cikk.

A Rábaköz mártír országgyűlési képviselője

1935-ben lett országgyűlési képviselője a csornai körzetnek vitéz Somogyváry Gyula. A Gyula diákként ismertté vált író életútját, rábaközi kötődéseit Szalay Balázs kutatja.

Február 25-e a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja. Hatvankét esztendővel ezelőtt a csornai körzet korábbi országgyűlési képviselője a kommunista rendszer börtönében hunyt el. Vitéz Somogyváry Gyula rábaközi munkásságát Szalay Balázs csornai helytörténész kutatja. Somogyváry 1935-ben lett először képviselője a térségnek.

1895. április 21-én született a Sopron vármegyei Füles községben. Végigharcolta az első világháborút, az orosz, a román és az olasz harctéren szolgált. Később a Magyar Távirati Irodában, később a rádiónál dolgozott vezető beosztásban. A két világháború között Gyula diák néven vált közismertté, szinte minden irodalmi műfajban alkotott. Verseit rendszeresen szavalták az ünnepségeken, az első világháborús és az 1848–49-ben játszódó regénytrilógiái pedig népszerűvé tették a keresztény, nemzeti szellemű írót. Az ő nevéhez köthető az Erdélyi induló szövege is.

Somogyváry Gyula
Somogyváry Gyula

Szalay Balázs kéri, ha valakinek Somogyváryhoz kötődő írásos vagy tárgyi emléke van, keresse meg őt.

– 1935-ben kormánypárti jelöltként győzött az addig ellenzéki bástyának számító csornai kerületben – emlékeztetett Szalay Balázs. – 1939-ben ismét őt indították, kihívója nem is akadt. A második világháború idején a vezérkari főnökség propagandaosztályán tevékenykedett, németellenességéről volt ismert. A német megszállás után a Gestapo letartóztatta, a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták. A tábor felszabadítása után tért haza. Igazolóbizottság elé állították és bár semmit sem tudtak rábizonyítani, eltiltották minden publikációs lehetőségtől és nyilvános szerepléstől. 1950 áprilisában még csekély nyugdíját is megvonták tőle. A nehéz helyzetbe került, nélkülöző családot egyébként rendszeresen segítették a rábaköziek élelmiszerrel, egyéb adományokkal. 1950. november 5-én koholt vádakkal letartóztatták.

A kihallgatások során nem tudtak ellene bizonyítékot szerezni, de előbb Vácon, majd a kistarcsai internálótáborban őrizték. Somogyváry állapota fokozatosan romlott, szívbeteg volt. 1953. február 11-én került kórházba, de ekkor már késő volt. Február 12-én a Mosonyi utcai rabkórházban hunyt el. Két nappal később temették az új köztemetőben, a 301-es parcellában.

Szalay Balázs helytörténész a Somogyváry fülesi szülőházán található emléktábla előtt.
Szalay Balázs helytörténész a Somogyváry fülesi szülőházán található emléktábla előtt.

– 1991 szeptemberében exhumálták a maradványait. Az ünnepélyes újratemetésére halála után harminckilenc évvel, 1992. február 14-én került sor, a 301-es parcellában. Sírjánál egykori választói is elbúcsúztak a „népért áldozatra kész képviselőtől, akinek sokat szenvedett szíve mellé odahelyezték rábaközi szívük egy darabját" – fogalmazott Szalay Balázs.

A kutató hozzátette: a Somogyváry család tagjai is megszenvedték a kommunista diktatúrát. Lányát, Máriát lakásuk pincéjéből hurcolták el, tíz évet töltött szovjet munkatáborokban. Feleségét és a hadifogságból hazatérő fiát 1951-ben a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Dombrádba telepítették ki.

– Somogyváry aktív képviselője volt a csornai körzetnek és kivívta a helyiek megbecsülését. Rendszeresen elment a legkisebb falvakba is, meghallgatta a panaszokat. Képviselősége első másfél hónapjában már több mint ezerötszáz kérvényt nyújtottak be neki.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Beléptetőrendszer készül a hivatalba

Beléptető- és munkaidő-nyilvántartó rendszer kiépítését hagyta jóvá a csornai képviselő-testület a… Tovább olvasom