Kisalföld logö

2017. 12. 14. csütörtök - Szilárda 0°C | 7°C Még több cikk.

A politika és a tejpiac

A tejpiac szereplői a nyári túltermelési válság után még mindig bizonytalanok a jövőjük felől. A termelők a felemás kvótarendszer visszásságait, a feldolgozók a támogatási rendszer hiányosságait tartják a bizonytalanság okának.
Kiss M. Vencel kapuvári gazdálkodó családja több mint két évtizede foglalkozik tejtermeléssel. A szülői háznál még sertéstartással kezdték. Sajnos ez az ágazat napjainkra ráfizetéses lett, így a EU-követelményeknek is megfelelő, költségesen kialakított sertésólak kihasználatlanul állnak a telepen. Most százharminc szarvasmarhát tart. A telepen hat éve kezdett rekonstrukció költségei napjainkra már meghaladják a százmillió forintot. E pénz zömét agrártámogatási pályázatokon nyerték, egy része pedig bankhitel formájában érkezett hozzájuk. Évente 250 ezer liter első osztályú tejet termelnek, amit a kapuvári feldolgozó vesz át.

Huszonöt forintba kerül

– Az elmúlt időszakban nem mindig tudtuk teljesíteni a kvótánkat, ezért egy idő után csökkentették. Napjainkra bővítettük az állományt és újra pályázunk kvótaemelésre. Sajnos azonban a pályázat feltételei eléggé zsebbe vágóak. Nettó huszonöt forintért lehet egy liter kvótáját megvenni, s ennek húsz százalékát kaucióként lerakatják a termelővel. Ezek után még mindig nem biztos a sikeres pályázat, s természetesen a kaució kudarc esetén is marad – magyarázza a kapuvári gazda, aki hozzátette: túltermelés esetén literenként hatvan forint a büntetés.
Állítása szerint van olyan rábaközi termelő, aki a kvóta feletti mennyiséget a növendékekkel itatja meg. Még nyáron a termelőket tízszázalékos csökkentésre kötelezték a túltermelés miatt.

Amennyiben a termelőnek sikerül is a pályázata, csak a következő év nyarán realizálódik ennek eredménye. Kiss M. Vencel nem érti, hogy amíg a magyar termelőkkel fel tudnák tölteni az országos kvótát, addig miért preferálják a Nyugatról bejött tejtermelőket. Véleménye szerint a termelés visszaesése miatt a falvakban megnőhet a munkanélküliség, ezáltal az elvándorlás is. A kistelepüléseken a leépítés már megmutatkozik, hiszen az átvevőhelyek nagy része már megszűnt. A vidéki termelők egy részétől így is csak napi ötszáz liter felett viszik el a tejet. A jövőt tekintve Kiss M. Vencel a földalapú EU-támogatásokban bízik. Véleménye szerint ezek révén a nagyobb és erősebb termelők megvethetik lábukat a hazai piacon.

Cserpes István, a 12 ezer liter napi kapacitású kapuvári feldolgozó tulajdonosa az exporttámogatások rendszerét bírálta. Ahogy elmondta, minden termelő és feldolgozó literenként nyolc forint befizetésére köteles, amiből a tejtermékek exportját támogatja az ország.

Véleménye szerint azonban ez a támogatási rendszer, valamint a központilag meghatározott, jelenleg 72 forintos felvásárlási ár jelentősen eltorzítja a piacot. A jelenlegi árak szerinte így is irracionálisan magasak, köszönhető ez az előbbieknek. Cserpes István szerint a szabadpiac ebben az ágazatban inkább stabilizálná a helyzetet. Az EU-csatlakozás után robbanásszerű árváltozásra számít, s emiatt a kisebb termelők és feldolgozók nem fogják bírni a versenyt. A piac stabilan tartására a Tej Terméktanács lenne hivatott, de a bevezetett exporttámogatás így is későn jött.

– A nyári tejválságot csak felületinek tartottam. Megfelelő kereskedelmi és árpolitikával mindez elkerülhető lett volna. Ha a minőségi termelésre helyeznénk a hangsúlyt, akkor ez a felesleg nem is keletkezett volna. Napjainkban némi hiány is érzékelhető az ágazatban – mondta Cserpes István.

Módos Ferenc mezőgazdasági szakértő a probléma gyökerét a hazai tejfogyasztás drasztikus visszaesésében és a szarvasmarha-állomány csökkenésében látja. Míg 1950-ben több mint egymilliós állományunk volt, ez a szám napjainkra majdnem kétszázezerre apadt. Európai összehasonlításban az utolsó helyeken kullog az ország az évi 130 literes fejenkénti tejtermékfogyasztással.

Emiatt az EU átadta kétmilliárd literes kvótát sem tudjuk kihasználni, a hazai termelés csak 1,7 milliárd. Hasonló nagyságú európai országokban kétszer-háromszor ennyi a tejkvóta. A szakértő is a politikai döntésekben látja a problémát, ahogy mondta, a termelési költségek nem nagyon térnek el a környező országokétól, legfeljebb ott a támogatási rendszer miatt megéri az előállítás. A tejpor esetében például az itthoni kilónkénti közel nyolcszáz forintos előállítási árnál jóval olcsóbb a behozatal. Az ágazatban pedig a külföldi tőke aránya mára 79 szá zalék.
„ Nem szabadna magára hagyni sem a tejágazatot, sem az egész mezőgazdaságot a csatlakozásig. Még lenne idő a beavatkozásra, bár ennek jeleit nem nagyon látom, hiszen az utóbbi évek szakminiszterei is inkább a politikai vonalat képviselték a szakmaival szemben."

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hol lakik a csornai polgármester?

Ünnepélyes keretek között adták át nemrégiben Csorna felújított útjait. Az örömbe azonban üröm is… Tovább olvasom