Kisalföld logö

2017. 01. 23. hétfő - Zelma, Rajmund -7°C | 2°C Még több cikk.

A műbőr is kiment a divatból

A legősibb mesterségek közé tartozó szíjgyártás talán újjáéledhet, hála a lovassportok elterjedésének.
A legősibb mesterségek közé tartozó szíjgyártás talán újjáéledhet, hála a lovassportok elterjedésének, ám a bőrdíszművesség halódik. A mesterek be kell hogy érjék a kisebb javítgatásokkal, hiszen a rossz minőségű, ám olcsó árukkal nem tudják felvenni a versenyt.

A szíjgyártás a legősibb foglalkozások egyike, mely összefonódott a nyergesmesterséggel: a kézművesek lószerszámokat, kantár- és derékszíjakat, katonai bőreszközöket: puskaszíjat, tölténytáskát készítettek. A bőrdíszművesség a szíjgyártáshoz képest gyerekcipőben jár: csak az 1900-as években alakult ki, amikor a megrendelők finomabb kivitelezésű táskákat, erszényeket, öveket kívántak. Mára csak kevesen tudják, hogy a bőrdíszművesség a szíjgyártás finomított változata. A csornai, ma már nyugdíjas Karakai Ferenc és egykori tanítványa, Horváth Károly a szakma utolsó igazi képviselőinek számítanak, hiszen vannak ugyan fiatal kollégák, de legtöbbjük inkább csak kereskedik az efféle bőráruval.

Horváth Károly és Karakai Ferenc.
Karakai Ferenc elmondta: véletlenül lett belőle szíjgyártó.
– Gyerekkoromban az emberek zöme a mezőgazdaságból élt, ahogy a mi családunk is. Heten voltunk testvérek, mozdulni kellett valamilyen irányba. Én ezt a szakmát választottam.
Horváth Károly viszont már gyerekként közel került a szakmához, ugyanis nagybátyja is szíjgyártó volt.

– A hetvenes években a környéken négyen is voltunk bőrdíszművesek, most pedig vannak időszakok, hogy egyedül is sok vagyok. A távol-keleti olcsó, de silány termékekkel nem lehet versenyezni. Az a fiatal, aki megvesz egy ilyen táskát, nem is akarja pár hónapnál tovább használni, mert addigra kimegy a divatból és vesz egy másikat. Minek megjavíttatni? Teljesen átalakult a szakma: a nagyobb munkákat biztosító gyárak a világháborúkat átvészelték, de a globalizáció elsöpörte őket. Nem hittem volna, hogy egyszer a műbőr is kimegy a forgalomból, de mára bekövetkezett – mondta Horváth Károly.

A mesterek szerint körülbelül tíz éve érzékelhető a változás. Korábban készítettek, javítottak táskákat, öveket, fűzős focilabdákat, ma viszont a kisebb munkákkal, javítgatásokkal kell beérniük. Horváth Károly megjegyezte, igazi felüdülésnek számít, ha hagyományőrzők kívánságára néhány korhű darabot, például rohamsisakbélést, katonai derékszíjat, bajonettre bőrzést kell elkészítenie.

Horváth Károly műhelyében rengeteg régi szerszám, varrógép sorakozik, melyek mesterről mesterre öröklődtek. Legtöbbjük pótolhatatlan, hiszen ma már nem gyártanak ilyesmit. Ezekkel a több száz éves eszközökkel gyógyítgatja a pár hónapos használatra szánt, gyenge minőségű termékeket.

Horváth Károly úgy véli, kiveszni nem fog a bőrösmesterség, inkább átalakul, idomul a kor igényeihez. Ma már például a farmerok patentozását is ők végzik. Feri bácsi viszont abban bízik, hogy a szíjgyártás egy kicsit újjáéled az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő lovassportok révén.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Agrártalálkozó kérdőjelekkel

Agrártalálkozóra hívta a környék gazdáit Papp József csornai polgármester. Tovább olvasom