Kisalföld logö

2017. 07. 20. csütörtök - Illés 19°C | 34°C Még több cikk.

A menekültek velünk élnek

Sok száz lengyel menekültnek adott otthont a Rábaköz az egykori Sopron vármegye részeként. Sorsukról könyvet írt Pölöskei Sándor. Leszármazottaik napjainkban is köztünk élnek.
„Lengyel menekültek Sopron vármegyében" címmel a minap jelent meg Pölöskei Sándor könyve. A neves helytörténész még szülőfalujából, Bogyoszlóról hozta első élményeit a Lengyelországból menekült, akkoriban szinte hontalan katonákról.

– A vármegyei menekülttáborok Petlendpusztán, Fertő- szentmiklós mellett (Bregencz- major) és Nagycenken voltak. A hozzánk legközelebb eső, petlendpusztai tábor lakói (mintegy 500 ember) rendszeresen jártak át Bogyoszlóra misére. Többen szüleim házánál is megfordultak, innen ered az érdeklődésem, majd barátságom a lengyel menekültekkel – mondta lapunknak Pölöskei Sándor.

Pölöskei Sándor legújabb könyvével: Lengyel menekültek Sopron vármegyében.
Pölöskei Sándor legújabb könyvével: Lengyel menekültek Sopron vármegyében.


A petlendpusztai tábor 1941-ben megszűnt, ám a barátságok és ismeretségek megmaradtak a Pölöskei családnál is.

– Fontos hozzátenni, hogy a táborok megszűntét nem a hazánkban nagyon erős lengyel–magyar barátság vadhajtásai okozták, a táborlakó katonák túlnyomó része megpróbált beilleszkedni a környező települések életébe. Sokan dolgoztak a Rábaköz falvaiban, városaiban – mondta a helytörténész. Többen a munka mellett letelepedtek az adott városban, családot alapítva vetették el a napjainkig létező lengyel kolóniák magvait. – Így például a kapuvári Najdek família is lengyel származású, a fertőszentmiklósi táborból érkezett a katona a rábaközi kisvárosba – mondta Pölöskei Sándor, akinek szavait Najdek László a Kisalföldnek is alátámasztotta.

Najdekné Éva és Najdek László: Menekült katona alapította a famíliát...
Najdekné Éva és Najdek László: Menekült katona alapította a famíliát...

– Édesapámat Stanislaw Najdeknek hívták, a Kapuváron „magyarosított" László később került a családba – mondta a hatvanhét éves férfi. A lengyel menekültet édesanyja – Nagy Margit – családja fogadta be. A kapcsolat itt is először a munkalehetőség keresésével indult, később, amikor szükséges volt, a lengyel férfit bújtatták is. A sok „háztűznéző" aztán meghozta gyümölcsét is, Stanislaw letelepedett Kapuváron, megalapítva a Najdek famíliát.

– Apám az udvarláskor nem mondta meg a korát édesanyámnak. A kapuvári esküvőn derült ki, hogy 38 évesen vezette oltár elé a menyasszonyt. Na, meg is kapta ott mindjárt az első fejbeket – mesélte a családi „nehézségeket" Najdek László. Apja megbecsült tagja lett választott hazájának, tolmácsolni később a Budapesti Nemzetközi Vásárra is hívták. A Najdek család napjainkig gondozza a helyi temető lengyel sírjait. – Összetartó csapat voltak apósomék, Osliból, Rábatamásiból, Dénesfáról jártak be Kapuvárra beszélgetni – mondta Najdekné Éva.

Korabeli fotó – lengyelek dolgoztak a Rábaközben.
Korabeli fotó – lengyelek dolgoztak a Rábaközben.

– Akkoriban a helyi Zöldfa vendéglő volt a lengyelek kedvenc találkahelye. Ott ők magyarul, mi lengyelül próbáltuk formálni a szavakat – mesélte Pölöskei Sándor. A lengyel menekültek kutatása azóta sem maradt abba.

– Egy alkalommal Ausztriából érkezett egy család a kapuvári múzeumba, odahívtak, hogy segítsek apjukat megkeresni – beszélte el Sanyi bácsi. Az ismerkedés során kiderült, a látogatók egyike Andrzej Czajkowski, akinek apja sokat mesélt rábaközi élményeiről. – A múzeumban több egykori rábaközi fotót is mutattunk az idős lengyelnek, aki egyiket megpillantva felkiáltott: „Az ott édesapám!" Abban a pillanatban együtt sírtunk a lengyel vendégekkel – tette hozzá Pölöskei Sándor.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szabadlábon a bősárkányi robbantó

Meggyógyult és elhagyhatta a kórházat a megégett gyanúsított. Tovább olvasom