Kisalföld logö

2017. 06. 29. csütörtök - Péter, Pál 21°C | 31°C Még több cikk.

A megélt néprajz

Vallomást jelentetett meg szülőföldjéről, a Rábaközről Horváth Győző farádi néprajzkutató, pedagógus. Legújabb könyvében a táj néphagyományait veszi sorra.
Új könyvet jelentetett meg Horváth Győző farádi néprajzos, helytörténész. Ezúttal a rábaközi néphagyományokat szedte csokorba, a kiadvány címe is ez: Rábaközi néphagyomány, Gyűjtőútjaim gyöngyszemei alcímmel. Ötven esztendő tapasztalatait, eredményeit, történeteit osztja meg az olvasóval Horváth Győző.

A nyugalmazott pedagógus ötven éve gyűjti a Rábaköz hagyományait, kutatja néprajzát. Legújabb kötete összefoglaló munka, melyet személyes megjegyzésekkel egészített ki. Megismerhetjük találkozásait az adatközlőkkel, például anekdotákkal színesítve. A kötetben olvashatunk a táj és a néphagyomány kapcsolatáról, az anyagi kultúráról, a társadalmi kultúráról, az ünnepekről. Szó van benne a néphagyomány továbbéléséről, és még kottatárt is mellékelt a szerző. A kiadványt megsárgult fekete-fehér, illetve színes fotók teszik szemléletesebbé.

Horváth Győző a szülőföldről vallott új könyvében.
Horváth Győző a szülőföldről vallott új könyvében.

A rábaközi néphagyományt dr. Barsi Ernő ajánlja soraival az olvasónak: „A megélt történelemhez hasonló megélt néprajz tárul elénk Horváth Győző könyvéből is. Ezért mond számunkra többet annál, mint amit a kívülről jövő tudós felmérései, adatgyűjtései alapján készített néprajzi tanulmánya nyújthat az olvasónak. (...) Horváth Győző lába nemcsak érintette mindenütt a földet, hanem beszélt is a vidék lakóival. Népdalgyűjtő munkájában is követte Kodály Zoltán útmutatását: Szöveg és dallam puszta feljegyzése, ha mégoly pontos, még semmit sem mond el a dallam életéről, élettanáról. (...) Nemcsak népdalokat jegyzett le, hanem a mögöttük lévő életet, a rábaközi ember életének minden legrejtettebb mozzanatát is tanulmányozta és leírta."
Horváth Győző előszavában ekképpen vall: „Meggyőződésem, hogy népünk tárgyi és szellemi értékeinek, kiváltképpen gyöngyszemeinek felkutatása és megőrzése közös kötelesség. Anélkül nem létezik nemzeti és helyi identitás. A gyökerét vesztett fának sorsa a pusztulás. Ha szerény munkám mindössze a figyelem felkeltésére elég, akkor a sok száz adatközlővel együtt már nemhiába fordítottunk időt, fáradságot a kutatásra és a hagyományok továbbadására. A könyv egyúttal vallomás a szülőföldről, a teremtő emberről, legalábbis annak szánom."

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Harmincnégy tagtelepülés mondja ki az igent

Szociális intézményei jövőbeni működtetéséről tárgyalt a Csornai kistérség társulási tanácsa. Abban… Tovább olvasom