Kisalföld logö

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -3°C | 8°C

A majorok még őrzik a téeszek emlékét

A kapuvári képviselő-testület most hagyta jóvá az egykori szövetkezeti megnevezését egy településrésznek. Mára már csak a nevek őrzik a helyi téeszek emlékét.

Kapuvár önkormányzata minapi ülésén hivatalosan is az egykori szövetkezeti megnevezését hagyta jóvá a város nyugati kisebb gazdasági övezetének. A Petőfimajor elnevezés az ötvenes évek téeszszervezésének idejéből való. A jelenleg kereskedelmi-szolgáltató, gazdasági területen hat- nyolc vállalkozás működik, belterületté 1996-ban sorolták.

Petőfimajor – Vállalkozások az egykori szövetkezet helyén.
Petőfimajor – Vállalkozások az egykori szövetkezet helyén.

A Petőfimajor megnevezés 1959. február 28-tól eredeztethető, amikor a termelőszövetkezetek szervezésének ˝láza˝ elérte Kapuvárt is. Még 1948-ban alakult meg az akkori Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 12 taggal és 103 katasztrális holdnyi földdel. A Kossuth- és Petőfimajor csak később, 1959-ben alakult ki, amikor a már meglévő szövetkezet mellett létrejött a Petőfi és a ˝Rábaközi˝ elnevezésű téesz is. Utóbbihoz 1962-ben csatlakoztak a hövejiek is. A városnak és környezetének területén szétszórt szövetkezetek, majorok aztán 1970. január elsejétől a Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben egyesültek. Ám hiába volt az egyesítés ˝Lenin˝ néven, az egykor önálló majorok ezt követően is megőrizték nevüket. Később ezek a majorok elvesztették önállóságukat, s ágazatonként sorolták be az egykori kisszövetkezetek telephelyeit. Így alakulhatott ki a hetvenes évek elején az egykori Kossuthmajortól nem messze a szarvasmarhatelep, az egykori ˝Rábaköz˝ szövetkezet közelében a 3700 férőhelyes sertéstelep. A köznyelv azonban máig megőrizte az ötvenes évekbeli elnevezéseket.

Az egykori Petőfimajor az egyesített szövetkezetben mint állattartó telep működött, ám ez a funkció – a szövetkezet megszűntével – eltűnt. A helyi önkormányzat 1996-ban vonta belterületté az akkor megnyíló üzemanyagtöltő állomás miatt. Jelenleg szállítmányozó, faipari és egyéb vállalkozások osztoznak az egykori téesz területén.

Olvasóink írták

  • 1. pancser 2010. február 27. 09:06
    „A tsz korszak volt a magyar parasztság aranykora, tisztes jövedelem és megbecsülés övezte akkor a föld művelőjét. Aztán lázítás után naív hittel szétverték saját gazdaságukat, zöldbárózás divatja idején. Most kell szétnézni ez ügyben a városban. Most tényleg van néhány báróság, viszont nicsen közgyűlés ahova bele lehet dumálni a nagyok dolgába. Még vannak nyomorúságos földnyúzók, aki sok gonddal bajjal küzdve vegetálnak, aztán az átlagéletkor alatt elhalnak. Lehet itt bármilyen kormány a paraszt sorsa a nyomorult küszködés, kivéve néhány csalót, meg osztrák tulajdonost, akik nem haboztak földet, majort, raktárt szerezni. De még mindig nem múlt ei a dillóság ideje, 20 éve a Kisgazda párt hülyített, most a Jobbik amelyik nem kevésbé veszélyes mindenkire.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rendőrségi fotó 30 ezerért - drága mulatság a tilosban parkolás

Csornán is létezik ma már a harmincezer forintos ˝parkolójegy˝. Mindössze egy fénykép kell hozzá,… Tovább olvasom