Kisalföld logö

2017. 10. 17. kedd - Hedvig 9°C | 21°C Még több cikk.

A magyar kézművesség az Európai Unióban

A magyar kézművesség két évvel az EU-csatlakozás után a szabadságot élvezi.
Az Iposz május végén tartja XVII. közgyűlését Budapesten. Ezt megelőzően 265 ipartestület, szakmai és területi szövetség regionális fórumokon vitatja meg a közgyűlés írásos, „A magyar kézművesség az Európai Unióban" című dokumentumtervezetét. A nyugat-dunántúli regionális fórumnak Csorna adott otthont.

A rendezvény előtt a Kisalföld Szűcs Györgyöt, az Iposz elnökét az említett dokumentum címére utalva megkérdezte: két évvel a csatlakozás után a magyar kézművesség hogy érzi magát az Európai Unióban?
– A szabadságot élvezi, a szabadosság ellen pedig egyre jobban berzenkedik. Azt lehet látni, hogy a kétkörössé vált Európai Unió – a tizenötök és az újonnan csatlakozottak – tíz új tagországa között teljes az egyenrangúság a szolgáltatás, az áru, a személyek és a tőke szabad áramlásában. A tizenötöknél viszont korlátozások vannak, így a hozzánk közeli Ausztriában is. A napokban kaptam meg az Európai Parlament előtt lévő uniós szolgáltatási direktívák törvénytervezetét. E szerint a magyar egyéni vállalkozó vállalhat munkát másik tagországban az ottani szabályoknak megfelelően. Gond azonban, hogy az itthoni alkalmazottait nem viheti ki, mert a vállalkozók ott szintén munkavállalónak minősülnek, és ott sem tud alkalmazottat felvenni.

– Az ön által említett korlátozásokat hallva csak félve kérdezem, hogy hány Iposz-tagnak sikerült Bécsben cukrászdát nyitnia.
– Egynek sem sikerült, hisz a tőkekitelepítés jelenleg korlátokba ütközik. Azt már látjuk, hogy különböző vegyes vállalkozások egyre inkább viszonosságot kapnak. De az is igaz, hogy az EU-ban az elmúlt években recesszió volt. A tagországokban komoly piacvédelmet vezettek be. Ezért a viszonosság elve alapján – nem büntető jelleggel – a közbeszerzések területén legalább olyan feltételeket kellene teremteni, mint például Németországban, ahol 10–15 százaléknál több tisztán külföldi cég nem nyer pályázatot. Ezzel szemben jó, ha nálunk magyarok nyerik a pályázatok 15 százalékát.

– Milyen várakozással tekint az iparosság az új kormány működése elé?
– Reméljük, hogy a szükséges és általunk is támogatott szociális igazságosság megteremtésének sorrendjét helyesen állítja fel. A magyar kormánynak döntően a hazai kisvállalkozókra, vállalkozásokra van hatása. Ezért segíteni kell ezek hozzáférését az ország gazdasági tevékenységéhez. Mivel sok ezer kisüzem ebbe nem tud bekapcsolódni – hisz a makrogazdaságot segítő rendszereket mind a közép- és nagyvállalatokra szabták –, el kell érni, hogy a feladat megoldásához, miként Ausztriában teszik, tartományi, városi, kisközségi szinteken erősítsék meg az érdekképviseletek munkaszervező lehetőségeit.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem zsidóbarát, emberbarát volt

A csornai premontreiek szombathelyi gimnáziumában Hermán Mihály Medárd egykori premontrei kanonokról termet neveztek el dr. Schweitzer József nyugalmazott főrabbi jelenlétében. A csornai születésű Hermán Medárd a második világháború idején körülbelül száz zsidó származású üldözöttet mentett meg a deportálástól. Munkásságát és tetteit szinte alig ismerik, életútja és nemes tettei hosszú évekig ismeretlenek voltak még a csornai premontrei szerzetesek körében is. Tovább olvasom