Kisalföld logö

2017. 09. 21. csütörtök - Máté, Mirella 11°C | 14°C Még több cikk.

A kormány szavahihető

Egy pénzügyminisztérium nem engedheti meg magának, hogy egy héten, vagy tíz napon belül elnézzen négy tizedet, ami 70–80 milliárd körüli összeg – jelentette ki a Kisalföldnek Lendvai Ildikó, az MSZP országgyűlési frakciójának vezetője.
Lendvai Ildikó
Lendvai Ildikó, a szocialisták frakcióvezetője volt a vendége vasárnap este Csornán a párt helyi szervezete Közéleti kávéház elnevezésű rendezvényének. A szocialista politikus ezt megelőzően interjút adott a Kisalföldnek.

– Az elmúlt hét legjelentősebb – külföldi érdeklődést is kiváltó – belpolitikai eseménye a pénzügyminiszter leváltása volt, amit a miniszterelnök az államháztartás vártnál nagyobb hiányával indokolt. Elemzők és ellenzéki politikusok azonban vitatják ezt az indoklást, mondván, a hiányért az egész kormány felelős, és László Csaba a bűnbakkeresés áldozata. Mi a valóság?

Nem nézhet el 70–80 milliárd forintot

– Ennek a kormánynak rendkívül fontos a külföldi befektetők és a hazai közvélemény szempontjából is a szavahihetősége. László Csabának nem azért kellett mennie, mert a hiány nagyobb, mint 4,8 százalék. Az 5,2 százalékos hiány, amit karácsony táján jelentett be, még nem lett volna ok arra, hogy a pénzügyminiszter távozzon, mert annak tudtuk az okait. Ami viszont a kormány szavahihetősége miatt már olyan tény volt, hogy nem lehet szó nélkül elmenni mellette, az az, hogy az 5,2 százalékos hiány bejelentése után egy héttel, tíz nappal derült ki, hogy a hiány nem 5,2, hanem 5,6 százalék.

Nem László Csaba csinálta a hiányt, de egy pénzügyminisztérium nem engedheti meg magának, hogy egy héten, vagy tíz napon belül elnézzen négy tizedet, ami 70–80 milliárd forint körüli összeg. Az a kormány, amelyik szavahihető akar lenni, ilyenkor azonnal levonatja azzal a vezetővel a konzekvenciát, akinek a tárcája tévedett. Ez történt most is. A következő pénzügyminisztertől elsősorban azt várjuk, hogy nagyon alaposan és hitelesen vessen számot a körülményekkel.

A forintgyengülés oka a hiány eltérése

– A pénzpiacok elég idegesen reagáltak a váltásra, a forint tovább gyengült, úgy hírlik, a külföldi befektetők bizalma is megingott, mindemellett egyes megfogalmazások szerint a tárca várományosa Kenyából üzenget. Korábbi pénzügyminiszterek – Békesi László, Kupa Mihály és Szabó Iván – pedig óvnak attól, hogy a szocialista frakció túl szorosan felügyelje az új minisztert.

– Nem a váltás, hanem a hiány eltérése okozta a bizonytalanságot. Éppezért a megoldás ilyen esetben a kormány szavahihetőségének helyreállítása. A befektetők biztosak lehessenek abban, hogy amit mondunk, az megvalósítható lesz.

Az pedig, hogy a frakció szoros felügyelet alá vonja a pénzügyminisztert, nem pontos mondat. Ha nagy pontossággal kell nyomon követni, hogy a gazdaságpolitikánk egyes lépései miként tudják stabilizálni a pénzpiacot és hogyan állunk az egyes kitűzött célok vállalásával, akkor ilyen körülmények között nagyon szoros konzultációra van szükség a frakció, a párt, a kormány, adott esetben a Pénzügyminisztérium között.

Nem függőségi viszonyt akarunk kialakítani, hanem minden eddiginél szorosabb együttműködést. A frakció tudomásul veszi és maga is úgy véli, hogy az egyik legfontosabb feladat most az ország gazdasági helyzetének erősítése, a gazdasági építkezés és a pénzügyi stabilitás. Nem kívánunk olyan di ktátumokat adni a pénzügyminiszternek – ilyet eddig sem tettünk –, amelyek a hiányt növelnék. Éppen ellenkezőleg, közösen, szövetségben akarjuk kialakítani a gazdaságpolitika új elemeit, amelyek képesek lesznek a problémák orvoslására.

– Ön egy múlt heti budapesti rendezvényen azt mondta, hogy át kell törni a szegénység falát. Közben meg azt tapasztaljuk, hogy emelkednek az árak, növekednek az áfakulcsok. Valójában mikor indulhatnak el megállíthatatlanul azok a bizonyos „faltörő kosok"?

„ Faltörő kos" a nagy rendszerek ellen

– A 2003-as esztendő hihetetlen mértékű reálbér-növekedést hozott, még akkor is, ha azt az egyes ember nem mindig érzi, mert már hozzászoktunk a két év alatt. Már azon két év alatt, amikor folyamatosan emelkedtek a reálbérek, 2003-ban 11 százalékkal, az előző évben körülbelül ugyanannyival.

Ez az egész rendszerváltás óta példátlan két év. Tavaly csaknem 8 százalékkal emelkedett a nyugdíjak reálértéke. Sok család életkörülményei soha nem látott tempóban javultak. Ugyanakkor ennek ellenére ott maradt tartós leszakadásban körülbelül egy-másfél millió ember.

Magyarán nem elég, amit eddig csináltunk – nem mennyiségi értelemben, hisz nem lehet jövőre még inkább növelni a reálbéreket –, hanem meg kell nézni, hogy mik azok az eszközök, amelyek ezeknek a társadalmi árkoknak az áthágására is alkalmasak. Ezek a „faltörő kosok" azt jelentik, hogy új módon kell hozzáfogni a dologhoz. Hozzá kell nyúlni azokhoz a nagy ellátórendszerekhez – egészségügy, közigazgatás –, amelyek nem csökkentik, hanem újratermelik a különbséget.

S ha azt akarjuk, hogy ez az igazságtalan különbség, ami lent tartja azt az egymillió embert, valamelyest csökkenjen, akkor ezt meg kell tenni. Tehát a „faltörő kos" a nagy rendszerek reformja lehet és emellett a hangsúlyt azokra az ellátásokra kell fektetni, amelyek erre az egymillió emberre irányulnak.

Ez egy hosszú folyamat. Oda, ahol valóban lenn vannak, s ahol a mostani életviszonyok megtartása semmi jót nem jelent, oda kell nagyságrendekkel többet adni.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Válás után is jószomszédság

Egy körjegyzőség megszűnt, kettő pedig – Fehértó és Kóny székhellyel – létrejött a… Tovább olvasom