Kisalföld logö

2017. 06. 23. péntek - Zoltán 21°C | 33°C Még több cikk.

A körjegyzőséghez a korrekt kapcsolat alapfeltétel

Két tapasztalt szakember szerint az önálló jegyzőségek helyett a falvak önkormányzatai által létrehozott körjegyzőségeké a jövő.
A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint az ezernél kevesebb lakosú, a megyén belül egymással határos községek az igazgatási feladataik ellátására körjegyzőséget alakítanak és tartanak fenn. Ezernél több, de kétezernél kevesebb lakosú község is részt vehet körjegyzőségben, körjegyzőség székhelye kétezresnél nagyobb település is lehet.

Az elmúlt években a Rábaközben is szép számmal alakultak körjegyzőségek – helyenként nyomban a rendszerváltás után – de arra is van példa, hogy egyik-másik település önkormányzata időközben a válás mellett döntött, hogy aztán egyedül, vagy netán egy másik „társsal" folytassa.

Azt kell figyelmeztetnie, akitől a bérét kapja

Papp László szili körjegyző egyike azon, az államigazgatásban sok tapasztalatot szerzett szakembereknek, aki az önkormányzatok megalakulása óta ugyanabban a munkakörben tevékenykedik. Szerinte az a legfontosabb, hogy a körjegyző szót értsen az érintett polgármesterekkel, képviselő-testületekkel, de mind a mai napig akadnak dilemmák is. Például nem tartja szerencsésnek, hogy a körjegyzőnek azt a polgármestert kell figyelmeztetnie az esetleges törvénytelenségre, akitől a munkabérét kapja. Lehetnek gondok a hivatali dolgozók létszámának megállapításával kapcsolatban is.

Ugyanakkor úgy vélte, a jövő mindenképpen a körjegyzőségeké. Már csak azért is, mert legalább kétmillió forint hozzájárulás illeti meg az önkormányzatot, amennyiben közigazgatási feladatait egész évben körjegyzőségi formájában látja el. Papp László előnyként említette azt is, hogy a szakképzett, a polgárokat szolgáló apparátus szakosodhat. Így olyan, a helyieket ér intő feladatok megoldására is képessé válik, amire egy kis falu hivatala egymagában képtelen lenne.

A pénzügyi okok és a szakmaiság

A szili körjegyzőséghez a székhelyközség mellett Pásztori és Zsebeháza tartozik. Papp László hetente egy-egy napot mindkét társközségben eltölt. S természetesen részt vesz a képviselő-testületek ülésein és más rendezvényeken is.

Purgai Sándorné a kilencvenes évek közepétől Bogyoszlón dolgozott körjegyzőként – ahová Potyond tartozott. Négy éve már Kónyban ténykedik, idén január elseje óta Kóny–Győrsövényház körjegyzője. Szili kollégájához hasonlóan Purgainé is a körjegyzőségek célszerűsége mellett érvel. Állítja, hogy a pénzügyi támogatottság és a szakmai minőségi munka is a körjegyzőségek létjogosultságát erősíti. A polgármesterekkel, önkormányzati képviselőkkel korrekt az emberi és a munkakapcsolata, s ez előfeltétele a jó együttműködésnek.

Hetente egy napra Győrsövényházra „költözik", de szükség esetén bármikor bekapcsolódik az ottani hivatali munkába. Nem hagyja ki a testületi üléseket, más községi rendezvényeket sem. Purgai szerint a kónyi körjegyzőség apparátusát tapasztalt, szakképzett dolgozók alkotják, akik maradéktalanul ellátják a rájuk háruló feladatot.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tamási nevű települések találkozója

A hosszú távú, gyümölcsöző együttműködés reményében tartották idei találkozójukat a Tamási nevű… Tovább olvasom