Kisalföld logö

2017. 06. 27. kedd - László 19°C | 30°C Még több cikk.

A kistelepülések kihátrálnának a közösből

A kisebb települések polgármesterei attól félnek, hogy nem lesz beleszólásuk a Pannon-Víz zrt. ügyeibe, annak ellenére, hogy vagyonuk van a cégben. Nem értenek egyet a társaság különböző kifizetéseivel sem.

A dénesfai polgármester szerint a kistelepüléseknek eddig sem sok közük volt ˝pannon-vizes˝ vagyonukhoz, de ezután még annyi sem lesz. Takács Lajos a Pannon-Víz zrt. igazgatóságának átalakítása kapcsán fejtette ki véleményét a Kisalföldnek. Úgy véli, igazságtalan az elosztás, az öttagú testületben három hely ugyanis Győré lesz. Polgármester kollégái egyetértenek a dénesfai községvezetővel.

Takács Lajos azt is elmondta: érdemes lenne elgondolkodniuk azon, hogy a vízmű kisebb egységekre váljon szét.

– Jelenleg tizenegy tagú az igazgatóság, benne négy győri delegálttal és hét vidékivel – fogalmazott. – Nagyjából tehát minden térség képviselve van. Ez azért fontos, mert a jelentős kérdések az igazgatóságban dőlnek el, a közgyűlés általában jóváhagyja az előterjesztett javaslatokat. Ha pénteken feláll az új igazgatóság a három győri küldöttel, annyi beleszólásunk sem lesz a Pannon-Víz ügyeibe, mint eddig. A gyakorlatra ezt úgy fordítanám le, hogy támogathatjuk továbbra is a győri fürdőket.
Takács Lajos hozzátette: a vízhálózatot annak idején a Dél-Rábaközben a községek közös tanácsa építette a lakosság befizetéseiből. A hálózatot aztán átadták működtetésre a Pannon-Víznek, de most úgy érzi, kiszorulnak jogos tulajdonukból.

Takács Lajos
Takács Lajos

– A vagyonunk értéke csökken, mivel amortizációra hivatkozva írják le az értékét. Holott tudni kell, hogy a falusi rendszerek a legfiatalabbak, ezekre kell a legkevesebbet költeni. Emiatt aztán nem is tapasztalunk semmilyen fejlesztést térségünkben, csak azt látjuk, hogy az általunk is befizetett vízdíjakból többek között a Rába Quelle üzemeltetésére megy el rengeteg pénz. Vagy említhetném a győri Baross út felújítását, amiből a zrt. is kivette a részét. Aztán Kapuváron is van olyan nagyfogyasztó, akitől nem tudják behajtani tartozását. Azaz a fogyasztók, vagyis mi támogatjuk ezeket a fejlesztéseket. Kérdezem, a dénesfaiak, cirákiak, belediek és a többi község lakói miért fizessenek a gazdasági társaságok javára? Ugyanakkor a díjemeléseket rendre az önkormányzatokkal szavaztatják meg, ám aki nem járul hozzá, fizetheti a különbözetet.

Takács Lajos kifejtette: megoldás lehet, ha egy-egy kisrégió települései összefognak és rendszerük üzemeltetését visszaveszik a zrt.-től. Közösen aztán, akár egy gazdasági társaságot is létrehozva biztosítanák az ellátást. ˝Ha a Pannon-Víznek megéri, nyilván nekünk sem lenne veszteséges a hálózat˝ – jegyezte meg.

Szalay Imre
Szalay Imre

Szalay Imre, Bősárkány polgármestere abban egyetért dénesfai kollégájával, hogy a kisebb településeknek sok rálátásuk nem volt a Pannon-Vízből kifolyó pénzekre. A különválással kapcsolatban azonban elmondta: a különálló rendszerek üzemeltetése a vízdíjak jelentős emelését eredményezné. Póczik András, Páli első embere úgy gondolja, előbb ismerni kellene a műszaki adatokat, a költségeket, és ha a mutatók szerint rentábilis lehet egy-egy kisebb rendszer működtetése, akkor gondolkodhatnak el a jövőn.

– Ha a költségek ugyanakkorák, esetleg magasabbak lennének, mint most, felesleges bármit is lépnünk. Ám osztom, hogy a községek gyakorlatilag nem szólhatnak bele, mi történjen a Pannon-Víznél. Az nekem sem tetszik, ha olyan vállalkozásokat juttat előnyhöz a cég, melyeknek semmi közük a közszolgáltatáshoz – tette hozzá Póczik András.

– Tudjuk, hogy a fontos kérdések az igazgatóságban dőlnek el. Ott viszont a három győri tag eleve meghatározza a társaság működését – fogalmazott Tompáné Balogh Mária, Beled polgármestere.

Tompáné Balogh Mária
Tompáné Balogh Mária

– Igaza van Takács Lajosnak, mi közünk van nekünk például a Rába Quelléhez, az uszodához? Semmi, a költségeket mégis fizettetik velünk akkor, amikor a Pannon-Víz költségvetésében ezekre forrásokat találnak.

Nekem egyébként olyan félelmem is van, hogy a győri önkormányzat még ezeket az előtte álló beruházásokat finanszíroztatja a Pannon-Vízzel, később pedig a vagyonát átadva saját holdingjának, kihátrál a zrt.-ből.˝

Tőke László, a Pannon-Víz zrt. vezérigazgatója a polgármesterek felvetéseire úgy reagált: a társaság jelentős beruházásokat hajtott és hajt végre vidéken is. ˝A bevételekből felújításra, fejlesztésre fordítható összegeket abban a térségben használjuk fel, ahol azok keletkeztek" – jegyezte meg. Példaként a csornai, kapuvári, beledi, bősárkányi beruházásokat említette.

– Az igazgatóság létszámát törvény szabályozza és Győrt nem lehet megvetni azért, hogy a maga 63 százalékával két helyet kér a testületben, ugyanakkor a felügyelőbizottságba csak egy tagot delegál az együttműködés jeléül – reagált Tőke László. – Ami a Rába Quellé-s kifizetéseket illeti: ezekben a kérdésekben korábban az igazgatótanács döntött, mi pedig végrehajtjuk. Hozzáteszem azonban, hogy vagyonvesztés a Pannon-Víz zrt.-t nem érte.

Póczik András
Póczik András

A vezérigazgató a kisebb rendszerek községek általi üzemeltetéséről elmondta: vannak példák néhány falvas hálózatokra. Az üzemeltető tulajdonosok azonban a tapasztalat szerint igencsak nehezen boldogulnak. A magas állandó költségek mellett szerény bevételek keletkeznek. Szerinte a Pannon-Víz nagy előnye pontosan az a gazdasági potenciál, amit fel tud mutatni és ami jó minőségű szolgáltatást biztosít.

– Az öttagú igazgatótanácsban két vidéki delegált kap helyet, kettő Győrt képviseli. Az ötödik a vezérigazgató, azaz én. Ám én nem Győrt, hanem valamennyi tulajdonost képviselem, hiszen vezetésem alatt eddig soha nem látott fejlesztések kezdődtek meg a kisebb településeken is – tette hozzá Tőke László.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Még nem javasolják sportolásra a Váti jegét Kapuváron

A kedd délelőtti mérések szerint a kapuvári Váti tó jégvastagsága a széleken tíz, a tó közepén nyolc… Tovább olvasom