Kisalföld logö

2017. 12. 15. péntek - Valér 4°C | 8°C Még több cikk.

A járások válthatják fel a kistérségeket

A közigazgatás átszervezésével megszűnhetnek a kistérségi társulások.
Utóbbiak működésével alapvetően elégedettek a tagok, ám a kistelepülések nagyobb odafigyelést várnának.

A kormány tervei szerint 2013-tól átszerveznék a közigazgatást, melynek egyik eleme a járások kialakítása lenne. Ezzel a jelenleg működő kistérségi társulások elvesztenék létjogosultságukat. Helyüket és funkcióik jó részét a járások vennék át.

– A két szervezet között alapvető különbségek vannak, miszerint a járás állami feladatokat és irányítást közhatalommal végző közigazgatási egység, a kistérségek pedig önkéntes alapokon szerveződő, többek közt intézményfinanszírozó, azonban közigazgatási funkció nélküli szervezetek – mondta dr. Horváth Gyula, a Csornai kistérség munkaszervezetének vezetője. – A járások megalakulásakor a kistérségek jelenlegi formájának megszűnésével kell számolnunk, vélhetően térségi, önkormányzati érdekérvényesítő szervezetekké válnak – mondta a munkaszervezet-vezető.

A Rábaközben két kistérség alakult 2004-ben: a Kapuvár–beledi Kistérség Többcélú Társulása 18 településsel és a Csornai Többcélú Kistérségi Társulás 34 településsel. A nagyságrendi különbségek a településszerkezetben is megmutatkoznak, bár például a kisebb kistérségben két város (Kapuvár, Beled) található, szemben a csornaival, ahol viszont a 2000 lakosnál nagyobb települések száma meghatározóbb (Farád, Kóny, Bősárkány és Szany, a kapuváriban csak Beled). A legkisebbek terén is vannak különbségek, a Kapuvári kistérségben egy 100 lakos alatti település van, ez Vadosfa, a csornaiban Cakóháza, Maglóca és Rábasebes hasonló adottságú.

Németh Gergely és dr. Horváth Gyula: A járásokkal megszűnhetnek a kistérségek.
Németh Gergely és dr. Horváth Gyula: A járásokkal megszűnhetnek a kistérségek.


A feladatkörük jobbára megegyezik, az oktatástól az egészségügyi és szociális ellátásokon át a közművelődési feladatokig és a területfejlesztésig. Éppen ez utóbbi feladat az, ami megosztja a kistérségek polgármestereinek véleményét.

– Mind az oktatási, mind a szociális és kulturális feladatellátást nagyon jónak tartom (utóbbiban a mozgó könyvtár működtetése különösen jelentős), ám a területfejlesztésben erőteljesnek érzem a nagyobb települések érdekeit – mondta a kistérségekről Takács Lajos dénesfai polgármester. Hasonló véleményt fogalmazott meg Varga Tamás, Bogyoszló polgármestere. – Annak idején arról volt szó, hogy a kistérségi döntéseket – ezáltal természetesen a gazdasági súlypontokat is – decentralizáljuk, ehhez képest úgy érzem, Csorna túlsúlyban van a kistérségen belül – mondta. Hozzátette: a járások esetleges megalakulásakor reményei szerint nem csorbul tovább a kistelepülések önrendelkezése. Gazdasági oldalról közelítette meg a kistérség egészének működését Németh Gergely szanyi vezető, amikor kiemelte, lenne még olyan szegmense a működésnek, ahol lehetne további pénzeket „megfogni".

A társult települések polgármesterei szerint a kistérségek az oktatás terén tudnak „maradandót alkotni" azzal, hogy az intézményfenntartó társulások bevételeiben komoly állami normatívák hívhatók le ilyen címeken. A kapuvári térségben három intézményfenntartó társulás működik, Kapuvár, Mihályi és Beled központtal. A csornai térség bővelkedik ilyen társulásokban, többek közt Csorna, Bősárkány, Farád, Bágyogszovát, Rábatamási, Kóny, Szil működtet ilyeneket. Óvodai társulásokat Kapuvár, Mihályi, Beled és (Szárföld önállóan) működtet az egyik, míg kilenc település a másik kistérségben (a csornaiban 3 önálló óvoda is van).

Egyéb közös feladatellátás terén vannak különbségek. A Kapuvár–beledi kistérség rendelkezik központi háziorvosi ügyelettel, a csornai pedig időskorúak bentlakásos ellátásának üzemeltetésével büszkélkedhet.
A két kistérség nagyságából eredően más-más költségvetéssel dolgozik, a kapuváriak 323,1 millió forintból gazdálkodnak, melyből az idén 173,8 millió az állami normatíva. Csornán a 431 millió forintos költségvetésben 265 millió a normatív támogatás. A feladatok koordinálását, a napi munkát Csornán 10 fős, Kapuváron 6 fős munkaszervezet végzi. 

Olvasóink írták

  • 3. CSIRIBIRI 2011. augusztus 01. 12:56
    „""Egyik szélhámos társaság megy , a másik szélhámos társaság jön . Csak a takaró változik .""
    Visszajön a szintiszta "cocializmus",csak a "töke" lett más az egész raboltvagyonú "elitnek".
    A népnek azért valami kis koncot is hagyhatnának , ne csak a "lopás-csalás-hazudozás" mögé bújva hirdessék a jóvilágot ,maguknak meg a javak lenyúlása legyen az örök jutalom.”
  • 2. merzsebet 2011. július 17. 20:21
    „1. 07.07-én még azt írtad valakinek hogy zagyvaságot beszél mikor a járások megalakulását említette egy másik újságcikk kapcsán.”
  • 1. kukszi 2011. július 16. 12:42
    „Minek is kellene kettő azonos funkciójú szervezet.
    Járások jönnek, a kistérségek mennek.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Disznótetemek úsznak a Rábcában - galéria

Disznótetemekkel teli zsákokat hajított egy illető a tárnokréti hídról a Rábcába. Tovább olvasom