Kisalföld logö

2017. 01. 21. szombat - Ágnes -9°C | 1°C Még több cikk.

A hosszú házasság titka: engedni kell

Sobor - Gyémántlakodalmat ünnepelt vasárnap a Varga házaspár. Lujza néni és János bácsi hatvan évvel ezelőtt tartották lakodalmukat. Szívesen idézték fel a régi időket.

Hatvanöt esztendővel ezelőtt történt, hogy a sobori leányok egy vasárnap körjátékot játszottak. A fiatal legények is arra vetődtek, köztük Varga János. Szépek, csinosak voltak a lányok, de ˝Kuti˝ Jani nem tudta levenni a szemét Varga Lujzáról. Akkor nyilván egyikük fejében sem fordult meg, hogy sok évtized múltán három gyereknek, hat unokának és tizenegy dédunokának örülhetnek együtt. Varga János és Varga Lujza augusztus 30-án ünnepelték hatvanadik házassági évfordulójukat.

– Azelőtt a lányok mindig együtt sétálgattak, játszottak a faluban, vagy kiültek a padra – emlékezett János bácsi. Annak magyarázatát, hogy családjuk megkülönböztető neve miért is lett éppen Kuti, nem tudta megmondani. – Mi, legények nézegettük őket, ha alkalom adódott, táncba is vittük egyiket-másikat. Főleg búcsúkor. A mamával egyidősek voltunk, jól ismertük egymást, de igazából egy lakodalomban sikerült közelebb kerülnünk egymáshoz.

Varga János bácsinak és Lujza néninek a helybeliek üdvözletét Nemes László és Szabóné dr. Szalay Gabriella adták át.
Varga János bácsinak és Lujza néninek a helybeliek üdvözletét Nemes László és Szabóné dr. Szalay Gabriella adták át.

A fiatalok ritkán találkozhattak, sokszor hónapokat kellett várniuk. Lujza néni ugyanis a téli hónapokban Budapesten szolgált és csak nyáron volt otthon. Kétéves udvarlás után aztán János bácsi, összeszedve minden bátorságát, megkérte kedvese kezét. ˝Édesanyám beteges volt, kellett a fiatalasszony a házhoz˝ – magyarázza döntését hatvan év után. A lakodalmat 1949-ben háznál tartották, a csikvándi cigányzenészeket csónakkal úsztatták át a Rábán. Közös életüket a férj szüleinél kezdték, otthonukat később bővítve azóta is a szülői házban élnek. Ma már ketten, hiszen közben gyermekeik is családot alapítottak. Vargáék akkor a legboldogabbak, ha a gyerekek, unokák kopogtatnak az ajtón, magukkal hozva a dédunokákat is. Hatvan esztendő után egyetértve jelentették ki: jó életük volt, sok munkával, de annál több örömmel telt. Jutott persze osztályrészül bánat is, de ők már csak a szépre emlékeznek. Az első években, a ˝maszek világban˝ a szülőkkel együtt gazdálkodtak. Aztán 1959-ben megalakult a téesz Soboron is. Nemcsak a közösben, a háztájiban is találtak munkát bőven. Uborkát termesztettek, az istállókban tehenek, bikák, az ólakban disznók várták az ellátást. Mire a családfő nyugdíjas lett, egy csikót is vett. Kevés olyan sobori kert van, melyet ne ő szántott volna meg Zsuzsi nevű lovával. De szívesen vállalt fuvarozást is a szanyi Tüzépről.

– Nem mondom, hogy a hatvan évben nem volt köztünk összezördülés, ilyen minden házasságban előfordul – mondja Lujza néni. – Ám tudni kell megbocsátani, valamelyikünk mindig engedett és helyreállt a béke. A nagy perpatvarok szerencsére elkerültek bennünket, többnyire egyetértettünk. Kitartottunk egymás mellett és ma már csak a szépre emlékezünk.

János bácsi – 82 éves – és Lujza néni – 81 esztendős – egészsége koruk ellenére is jó. Elvégzik a ház körüli teendőket. Sőt, János bácsi a sobori aratóbandának ma is első kaszása. A házaspár szívesen idézi vissza a régi időket, de bánatuk, hogy korosztályukból egyre kevesebben élnek.

˝Azelőtt, ha végigmentem a falun, az emberek végigülték az utcákat. Ma meg alig-alig találkozni valakivel. Hiába, azelőtt minden más volt˝ – jegyezte meg búcsúzóul János bácsi.


Köszöntő

Varga Jánost és feleségét hatvanadik házassági évfordulójukon felköszöntötte az önkormányzat is. Nemes László polgármester és Szabóné dr. Szalay Gabriella jegyző a település valamennyi lakója nevében virágot, emléklapot és emléktárgyat adott át az ünnepelteknek.

Olvasóink írták

  • 1. Truder 2009. szeptember 01. 20:10
    „Jó egészséget kívánok nekik!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A vidék felvirágoztatása a jövő kulcsa

Glatz Ferenc akadémikus kapuvári látogatásán kijelentette, az országnak olyan politikusokra van szüksége, akik a vidék érdekeit képviselik, hiszen a magyar jövő csak a vidék felvirágoztatásával képzelhető el. Tovább olvasom