Kisalföld logö

2017. 05. 29. hétfő - Magdolna 13°C | 27°C Még több cikk.

A halottak útbaigazítják az élőket

Csorna - Tájmel Antal csornai plébános úgy véli, manapság az emberek nehezebben engedik el halottaikat. Szerinte elhunyt szeretteink sírjának felkeresése azért fontos, hogy „útbaigazítást kapjunk" életünkhöz.
Tájmel Antal csornai plébános két hónapja érkezett meg új szolgálati helyére, a Jézus Szíve-plébániára. A Kisalföld bemutatkozó interjújában mindenszentekről és halottak napjáról kérdezte.

– Mindenszentek ünnepének a régebbi évszázadok alatt alakult ki a mai formája – kaptuk a választ. – Először az első vértanúkat tisztelték, akik az életüket áldozták hitükért. Később a vértanúkon túl a szentté avatottakra is emlékeztek. Hosszú folyamat alatt értünk el a mához, amikor minden üdvözültet, azaz minden Isten világába jutott embert ünneplünk. A halottak napját 998-tól tartjuk meg, Szent Odiló clunyi apát volt, aki a halottakért mondott imát és a szentmise-felajánlást szorgalmazta. Azokért imádkozott és azokon próbált segíteni, akik magukon már segíteni nem tudtak. Ez a halottak napja lényege. Később alakult ki az a népi szokás, hogy virágot, koszorút viszünk a temetőbe és gyertyát, mécsest gyújtunk. Ez már nem a vallásos gyakorlat része, csak az ima és a szentmise az.


– Változott a halottakhoz való viszony is az évszázadok alatt. Régen például a fehér volt a gyász színe.

– A világ más tájain ma is a fehér jelképezi a gyászt. Az egyház a ruha színével kapcsolatban nem rendelkezik. Néhány évtizede például a lila színt használja. Inkább a feltámadás reményével foglalkozunk, hiszen Krisztus feltámadásából élünk, ez hitünk legszilárdabb alapja. Abból merítünk erőt, hogy a fájdalom, a veszteség után Krisztuson keresztül van reményünk az életre.

Tájmel Antal:  Gyakran látom, hogy hiányzik az örök életbe vetett hit az emberekből.
Tájmel Antal: Gyakran látom, hogy hiányzik az örök életbe vetett hit az emberekből.

– Régebben a halottakat is könnyebb szívvel, Isten akaratában megnyugodva engedték el...


– Igen, mivel tudták, hogy jó helyre kerül halottjuk, mert az életet jobban átszőtte a vallásosság. Másrészt az utolsó hetekben, napokban együtt szenvedtek a távozóval, hallották utolsó sóhaját is. A gyerekeket sem féltették a haláltól, számukra is természetessé vált, hogy idejutunk. A család együtt volt az utolsó percekben is és szó szerint a kezükből csúszott ki a meghalt keze, akit aztán elengedtek Istenhez. Ma viszont a beteget körülveszi az orvosi csúcstechnika, és csak meg-meglátogatják a hozzátartozók. Telefonszámukat megadják és várják az értesítést. Gyakran hiányzik az örök életbe vetett hit is. Sokan maguk sem tudják, mitévők legyenek. A hamvakat tartalmazó urnát például a lakásban, a vitrinben helyezik el. Az urna a nappaliban azt jelenti, hogy tudati zavar van. Az egyház azt mondja: addig kell valakit szeretni és élvezni a társaságát, amíg velünk van. Ha már nincs, engedjük el Istenhez az örök életre. Persze nyugodt szívvel csak azt tudjuk elengedni, akiről feltételezzük, hogy Istenhez kerül. Ha mi magunk is távol járunk Istentől, akkor nincs mibe kapaszkodnunk.


– A következő napokban sokan keresik majd fel halottaik sírját. Plébános úr szerint szükség van erre a halottakkal való találkozáshoz?

– Hitünk tanítása szerint nem kell kimennünk a temetőbe, mert imádkozni bárhol lehet szeretteinkért. A feltámadásba vetett hitünk nincs helyhez kötve. Én azt hiszem, ez inkább érzelmileg fontos. Azért kell kimennünk a temetőbe, hogy bennünk történjen változás. Ráhangolódjunk az elhunyt édesanya, édesapa, hitvestárs, gyermek életére, az emlékeket felidézzük. Ez ad egyfajta útbaigazítást saját életünknek. Sokaknak ott jut eszébe egy-egy eligazító mondat például a szülőktől.


– Így kellene tehát megélnünk halottak napját.

– Igen, hittel és érzelmekkel együtt. Az a legteljesebb.

Névjegy

Tájmel Antal Zsirán született, a győri bencés gimnáziumban érettségizett. Utána elvégezte a teológiai főiskolát, majd a katonaság után az egyetemet is. 1979-ben szentelték pappá. Első szolgálati helye a soproni domonkos templom volt, aztán Győr-Gyárvárosban lett segédlelkész. Rövidesen ismét a hűség városába, az Isteni Megváltó-plébániára került, a Jereván-lakótelepre. 11,5 év után Bezenyére és Rajkára nevezték ki plébánosnak. Szolgált aztán Dunaszigeten, Feketeerdőn, Csornára Dunakilitiről helyezte a megyés püspök. Tizenöt évig oktatott szentírástudományt a Győri Hittudományi Főiskolán.


Olvasóink írták

22 hozzászólás
12
  • 22. morfi 2008. december 05. 18:48
    „Ja ! Azt elfelejtettem leírni hogy azért ment innen el hála isten ,mert meglett dádázva mid a két faluba.És ezt ércsétek szószerint!”
  • 21. morfi 2008. december 05. 15:56
    „Tisztelt csórnaiak !Senkit ne tévesszen meg Antal atya szép beszéde ,és kedves mosolya.Tudjátok meg hogy ez az ember a SÁTÁN küldötje ! Ha nem hiszitek,majd rájöttök!

    Bezenyéről kiutálták ,onnan került Rajkára.Csinált jópár húzást a nyájjával. Mielőtt Rajkára került a templom mindíg televolt,és ezt követően 1/3-ára csökkent a nyáj.Volt aki inkább Bezenyére jár vagy Dunakilitibe.A hittan órán a gyerekeket lehülyézte,és leszarozta őket,szüleiket szintén.Ők voltak az Istn barmai .Volt neki 2 k......a az egyiket télen síelni vitte,a másikkal velnesz üdülőkbe járt.
    1 rajkai lakos.”
  • 20. Ateista. 2008. november 27. 20:50
    „Kedves Nyáj!

    Én aztán igazán kritikusan szemlélem a papokat, de ez nem jelenti azt,
    hogy ok nélkül megtámadok egy embert, aki történetesen pap. A magukat "hívőnek" valló birkákhoz, ez a viselkedés meg aztán igazán nem illik. A gyerekeimen keresztül bizton állíthatom, hogy Tájmel Antalról ezidáig semmi rossz nem mondható el, nem tudok sem törvénytelenségről, sem papi hivatással össze nem illő cselekedetről vele kapcsolatban. Végzi a munkáját. Lehet, hogy az általam szintén tisztelt elődeitől különböző stílusban, de végzi.
    Egy "hibája" van, nem engedi, hogy őt irányítsa a nyáj, de ezt csak a rossz pásztor engedné. Szerintem nagyon szépen beszél, példaértékű lehet bárki számára. Lehet, hogy ha a közösség pozitívabban fogadná, a beilleszkedése is könnyebb lenne. Nincs rá szükség, hogy egy pap mindenki kedvében járjon, és mindenkinek hízelegjen. Én ezt például egy orvostól sem várom el. Végezze el magas színvonalon a munkáját. Ezzel kapcsolatban pedig még Tájmel Antalról sem hallottam kifogást. Igazából senki sem tudja megfogalmazni, hogy mi a gond vele, az ellene felszólalok közül, még senki sem tudott meggyőző kritikát felhozni vele kapcsolatban. Nem nyalja senki fenekét, de ez szíve joga.”
  • 19. Jarod 2008. november 10. 12:12
    „Én nem mondtam, hogy mindig a nyájjal van a baj, de néha a nyájnak is el kell(ene) gondolkodnia. De Csornán nagyon előítélettel fogadták és fúrják, faragják aluról, felülről pedig azért okot nem adott rá. De azért még mindig várom a miértet.

    ex 48789215”
  • 18. nem mondom meg 2008. november 10. 12:06
    „Na de, ha mindig, mindenhol a nyájjal van a baj, akkor nem lehet, hogy mégis a pásztor alkalmatlan a munkájára?”
  • 17. 48789215 2008. november 10. 10:41
    „nekemk kifejezetten tetszenek a prédikációi...szóval nem hinném, hogy emiatt lett volna vele baj. Vagy legalábbis nekem a prédikációival semmi bajom nincsen mint már mondottam. Azért tényleg várok egy Dunakiliti hívőt, hogy elmondja a miértet. Kiváncsi vagyok az okokra, mert lehet nem a pásztorral hanem a birkákkal van a baj, ahogy nálunk is.”
  • 16. obi 2008. november 09. 18:59
    „start! A tettek önmagukban "nem visznek" sehova. Kizárólag Isten kegyelmében bízhatunk! (Sola gratia!)”
  • 15. George 2008. november 09. 18:58
    „Ma is qrva sokáig tartotta a misét. A jónép tényleg elfog maradni és inkább a másik templomba mennek misére.
    48789215: én meg arra lennék kíváncsi, hogyan szabadultak meg tőle :)”
  • 14. start 2008. november 09. 16:25
    „4878......ha hallgatod a prédikációt talán rájössz!
    matriné: nem kell ahhoz irányítani: mindenki oda jut ahová tettei viszik, de hogy őt hova viszik?”
  • 13. matriné 2008. november 09. 15:31
    „Lehet,hogy egykét hívet a pokolba irányított a mennyország helyett. Sőt lehet, hogy visszajött és betartott neki.”
  • 12. 48789215 2008. november 09. 09:11
    „Azért azt árulják el a dunakilitiek, hogy miért akartak megszabadulni tőle.. kíváncsi lennék rá”
  • 11. matriné 2008. november 08. 10:22
    „Mi az a csuhások kinőttek a templomot ,hogy itt vigyorognak. Hol egyik, hol a másik, ha ép nem lövöldözik a nyulakat, akkor szentelgetnek, jó pénzért.”
  • 10. start 2008. november 04. 14:41
    „nem hiszem hogy annyit kellene várni
    mindenki gondolja át hogy ki kiért van, és ki építi a közösséget
    egyébként meg talán mindennnel el kell számolni előbb vagy utóbb”
  • 9. egy hívő ember 2008. november 03. 21:02
    „Szegény Csornai hívők!Nekik is 15 évükbebe fog kerülni mint a rajkaiaknak a dunaliltieknek,szigetieknek amíg megszabadultak tőle.”
  • 8. George 2008. november 02. 15:31
    „Nekem csak annyi a hozzászólásom:
    Jó lenne, ha a vasárnapi mise fél órával rövidebb lenne, mert nagyon hosszú és sosem készül el az otthoni ebéd! Minek kell annyit papolni amikor a hívők otthon is tudnak aludni. Már unják a banánt és előbb-utóbb elfogy a nép a miséről és miseborra sem fogja futni...
    Nagyon tetszett az eset amikor a remete a többi elől akik ellenőrizni mentek a pletykát a hordóba dugta a nőt.
    Mondanivaló semmi nem volt, de ezek szerint a papoknak is van takargatnivalójuk? Hmmm....”
  • 7. start 2008. november 02. 12:39
    „A mondanivalót vagy elfogadjuk vagy nem, és mért pont a személlyel nem kell vitázni? A véleményt a személy képviseli, és mondja ki.
    Engedjétek hozzám a gyermekeket, ha jól emlékezünk, de nehéz közel hozni a gyermeket, ha nemigen hall mást mint a gazdag-szegény ellentétet. Mint pl a mai prédikációban, mikor még a halottak napja is arról szólt, hogy elég 2 köbméter föld. A gyerek nehezen érti a halál fogalmát, (bár előbb túlteszi magát mint a felnőtt) és ettől azért nem fogja jobban érteni, meg attól sem hogy ha valaki millióért alakít át valamit, akkor mért beszél másról, vagy nem tisztán és érthetően.Igaz, van felesleges ajtó, de reméljük nem fog kelleni.És újdonságok bevezetésével zsibvásár lett a misék vége a sok magát igazolni akaró gyermek miatt. Ez kell? Így "engedjétek hozzám"?”
  • 6. start 2008. november 02. 12:39
    „A mondanivalót vagy elfogadjuk vagy nem, és mért pont a személlyel nem kell vitázni? A véleményt a személy képviseli, és mondja ki.
    Engedjétek hozzám a gyermekeket, ha jól emlékezünk, de nehéz közel hozni a gyermeket, ha nemigen hall mást mint a gazdag-szegény ellentétet. Mint pl a mai prédikációban, mikor még a halottak napja is arról szólt, hogy elég 2 köbméter föld. A gyerek nehezen érti a halál fogalmát, (bár előbb túlteszi magát mint a felnőtt) és ettől azért nem fogja jobban érteni, meg attól sem hogy ha valaki millióért alakít át valamit, akkor mért beszél másról, vagy nem tisztán és érthetően.Igaz, van felesleges ajtó, de reméljük nem fog kelleni.És újdonságok bevezetésével zsibvásár lett a misék vége a sok magát igazolni akaró gyermek miatt. Ez kell? Így "engedjétek hozzám"?”
  • 5. Kovács Gábor 2008. november 02. 09:27
    „Én is "Antal atyához" jártam hittanra az Isteni Megváltó templomba Sopronban, ami valóban nem a Jerevánon van:)).
    Barátaimmal együtt kifejezetten szerettünk az Ő hittan óráira járni, a mai napig szívesen gondolok vissza azokra az időkre. Az ott és akkor kapott útmutatások azóta is elkísérnek. Örömöt okozott, hogy olvashattam róla és a sorsáról. Szigorú volt, de nem igazságtalan. (Persze mindannyian mások vagyunk, lehet hogy ez egyeseket hidegrázásra késztetett.:)))
    Nem mellesleg pedig érdemes elgondolkodni a mondanivalóján is. Nem kötelező elfogadni azt, de a véleménnyel kell vitázni, nem pedig a személlyel.
    További jó egészséget kívánok "Antal atyának"!”
  • 4. ateista 2008. november 01. 23:22
    „Erről az emberről csak annyit:
    SZENTFAZÉK,ez vonatkozik a többi papra is!!!
    Ennyi ,ez a véleményem !!!!!!”
  • 3. jujj 2008. november 01. 22:03
    „Ettől az embertől már akkor is kirázott a hideg, amikor hittanra jártam hozzá. :-( Az Isteni Megváltó plébánia pedig soha nem volt a Jereván lakótelepen...
    Viszont az jutott eszembe, hogy ha "imádkozni bárhol lehet", akkor a hithez van-e szükség közvetítőre?”
22 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A nyolcszáz éves falu jövőt is remél

Rábcakapi - A jövőre 800 éves Rábcakapi fejleszteni akar. Csakhogy egyedül nem megy, mindenképpen… Tovább olvasom