Kisalföld logö

2017. 09. 26. kedd - Jusztina 11°C | 21°C Még több cikk.

A falu nevezetes szülöttei

Rábacsécsény több neves személyiséget adott a magyar kultúrának, tudománynak. Ők ragyogó szellemi tehetségük, emberségük, tudományos munkásságuk révén emelkedtek ki kortársaik közül.

Csécsény szülötte a magyar nyelvű tudományos és ismeretterjesztő irodalom úttörő személyisége, Molnár János. Életrajzírói szerint két eszme lelkesítette egész életében: szolgálni egyházának és hazájának. 1728-ban született, 1759-ben szentelték pappá. Nyolc évig tanított Nagyszombatban retorikát, bölcseletet, etikát, majd Kolozsváron, Győrben, Budán és Nagyváradon folytatta a tanári pályát. A rend feloszlatása után néhány évre visszatért a szülőfalujába és lelkipásztori feladatokat látott el. 1776-ban a budai királyi akadémia igazgatója lett, majd 1784-ben II. József szepesi kanonokká nevezte ki. 1804-ben Szepesváralján halt meg. Elsajátította a német, francia, olasz nyelvet, de tudott latinul, görögül, héberül, ezért rengeteg forrásmunkában búvárkodhatott. Óriási életművet hagyott az utókorra: fordításokat, természettudományi, építészeti, neveléselméleti, egyháztörténeti, dogmatikai, közművelődést szolgáló műveket, egyházi beszédeket, tankönyveket. 1777-ben ő írta meg az első magyar nyelvű fizikakönyvet.

A szülőfaluban 2001 óta az író nevét viselő civil szervezet tevékenykedik. 2004-ben, halálának 200. évfordulóján a templom falán emléktáblát állítottak és utca is őrzi nevét.

Csécsényi Svastics Ignácz rábcaszentmiklósi (Mosonszentmiklós) plébános is Csécsényben született 1752-ben. Korának ismert történésze volt. Hérics Márton ászári plébános ugyancsak Csécsény szülötte (1855).

Rendkívül képzett, művelt ember volt, német, francia és angol nyelvű, gazdasági tárgykörű könyveket fordított magyarra. Saját pénzéből 4 ezer korona hozzájárulással Ászáron szép kivitelű katolikus népiskolát építtetett. Georgievic György festőművész 1886-ban született a faluban. Elsősorban arc- és tájképfestő volt.

Jelen korunk neves személyiségei közül Sólymos László Szilveszter bencés tanár nevét kell megemlíteni. 1920-ban született Rábacsécsényben. Édesapja, Sólymos Péter 39 éven át volt a falu tanítója. 1937-ben öltötte magára a bencés szerzetesi ruhát, 1943-ban pappá szentelték. Jelentős kutatómunkát végzett, számos könyvet írt a szent rendalapítóról, jeles rendtársakról és Pannonhalmáról. Egész életében fontos volt számára a szülőfaluja. Az egyházközség eseményeit mindig figyelemmel kísérte, minden meghívást elfogadott. Részt vett a falu és a templom ünnepein, előadásokat tartott. A szülőfalu 2008-ban megemlékezett dr. Sólymos László Szilveszterről, akkor emléktáblát állítottak a kultúrház falán.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Közel ötven vállalkozó

Rábacsécsényben közel ötven kis- és középvállalkozó tevékenykedik. Az építőipartól kezdve a… Tovább olvasom