Kisalföld logö

2017. 04. 27. csütörtök - Zita 8°C | 19°C Még több cikk.

´56 Kapuváron - ˝Szeretnék, de nagyon nehéz a megbocsátás˝

Az '56-os forradalom kapuvári eseményeinek egyik kiemelkedő alakja volt Fodor József, a járási Nemzeti Bizottság elnöke. Fia, Miklós a mai napig nem, vagy nehezen bocsát meg az akkori elnyomóknak. Mint mondta, a legjobban az fáj neki, hogy még a nyolcvanas években is vegzálták a családot, az '56-os apa gyermekeit.

A fegyverek összeszedése, az ellátás rövid időn belüli megszervezése és a forradalom kapuvári, járási eseményeinek vértelen lefolyása azok a kiemelt tények, melyek alapján 1956 október-novemberének helyi „hősei" egészen napjainkig az itteniek jó emlékezetében maradtak meg. Az „ötvenhatosok" gyermekei azonban a mai napig fenntartásokkal élnek.
A kapuvári járási Nemzeti Bizottság elnökének, Fodor Józsefnek a fia nehezen, vagy egyáltalán nem tud megbocsátani a bűnösöknek. Mint lapunknak adott interjújában elmondta: „nem az fáj a legjobban, hogy a közvetlen szomszédok, az ismerősök súgták be az apámat, hanem az, hogy az igazi bűnösök napjaikban is meghatározói a hazai közéletnek, hogy a családot, a gyermekeket még az úgynevezett enyhülés után, a nyolcvanas években is zaklatták a rendőrök, a helyi hatalmasságok".

Fodor Miklós édesapját 1956. október 30-án, a kapuvári Éhn szállóban megtartott gyűlésen – távollétében – választották a járási Nemzeti Bizottság elnökének. Ahogy felesége később elmesélte, Fodor József épp a helyi kórházban fekvő, nagybeteg kisfiánál volt (1956 karácsonyán meg is halt), amikor a szállóban egybegyűltek nagy többséggel járási elnöknek választották. A járási tanács, a kapuvári Nemzeti Tanáccsal együtt a járás forradalmi bizottságaként kezdett funkcionálni, megszervezték a falvak nemzeti tanácsainak megalakulását, a közigazgatást, az ellátást és többek közt a fegyverek begyűjtését. Utóbbiakban vállalt szerepe miatt a mai napig közmegbecsülésnek örvend a börtönt is megjárt, azóta elhunyt Fodor József.

1956-os megemlékezés Kapuváron - 2013

Miklós fia 1995-ben, a padláson találta meg apja jegyzeteit, közöttük az emlékezetes elnökválasztó gyűlés jegyzőkönyveit is. – Tudtunk természetesen apám tevékenységéről, ám ez otthon tabu volt – mondta a Kisalföldnek Fodor Miklós. A család féltését alátámasztandó, már a rendszerváltás után apja elkezdte elégetni azokat az iratokat, melyeken a rá vallók névsora volt. – Apám ezzel azt akarta, ne tudjunk róla, kik azok a szomszédok, rosszabb esetben „barátok", akik apámra vallottak a bíróságon – mondta Miklós. Elmesélte, Pozsgay Imre híres, forradalomról szóló beszédére apja csak legyintett. – Úgy tűnik, nem is ok nélkül, hiszen a rendszerváltás után börtönbeli „téglák" és egykori elnyomóik kerültek hatalomba, többen napjainkig benn is vannak – jegyezte meg keserűen Fodor Miklós. Az sem segíti a megbocsátást, hogy apját még 1989-ben is „látogatták" a rendőrök, még a '70-es években is „skarlát betűt" viseltek magukon a gyerekek, apjuk '56-os múltja miatt. – A megbélyegzés talán a legboldogabb gyermek- és ifjúi éveinket vette el tőlünk, bár vallásos nevelést kaptunk, egyszerűen nem tudok megbocsátani az ellenünk vétkezőknek – jegyezte meg szomorúan a Nemzeti Bizottság elnökének fia.

Fodor Miklós úgy véli, félresiklott a rendszerváltás (egy alkalommal az ünneplők kihagyták apját a helyi '56-os megemlékezésből is), elmaradt az elszámoltatás, ezért nem tud a magyar nemzet teljesen szembenézni saját félmúltjával.

(Felhasznált irodalom: Németh D. László: Kapuvár 1956)


Az 1956-os forradalom és szabadságharc történéseire a kapuvári Fő téren felállított szobornál emlékeztek a helybéliek. A Kapuvári Fúvószenekar, a Versmondó Stúdió és a Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium diákjainak műsorát Ivanics Ferenc országgyűlési képviselő beszéde előzte meg, aki hangsúlyozta, az összefogásra nem csak ’56 vérzivataros napjaiban van szükség. – Ötvenhét évvel ezelőtt is megtapasztalhattuk, mennyit ér a szabadság Európa hivatalosságainak. Nehogy azt higgyük, most egy unió tagjaként többet kapunk a nyugattól, érdekeinket keményen meg kell védelmeznünk, ahogy azt a többi európai ország is megteszi – adott aktualitást az ünnepi beszédnek Ivanics Ferenc. A műsor és a beszédek után a pártok helyi szervezetei, intézmények és civil szervezetek képviselői helyezték el az emlékezés gyertyáit a lyukas zászló előtt.

Olvasóink írták

  • 2. 1120 2013. október 25. 08:27
    „Kedves Ovinkor!

    Egy forradalom már csak ilyen, a felelősség viszont elsősorban azokat terheli mindenfajta "kilengésért", akik ezt a fertelmes bűnt elkövették hazánk népével szemben! Ezzel együtt is: nem tud a történelemben még egy olyan forradalmat mondani, amelyik ennyire tiszta volt!
    A második mondatát pedig egyszerűen nem is értem. Ha akkor "ők" győznek (vagyis a magyar nép minimum 90%-a), akkor jogállami kereteken belül a köztörvényeseket egészen bizonyosan bíróság elé állították volna! Képzelje: még a Horthy-korszakban is elővették az újvidéki "hideg napokban" bizonyíthatóan részt vevőket! Pedig azért az nem volt egy polgári demokrácia - mai értelemben meg pláne nem! Az, hogy ön 1942 januárjáról, meg 1956 októberéről még mindig a kommunista történelemhamisítást "mantrázza" az egyfelől érthető (ezt tanulta), másfelől viszont rendkívül kiábrándító!
    Végezetül. Tudjuk, hogy nem "ők" (azaz "mi") győztünk....és a szovjet lánctalpasok árnyékában visszamerészkedők az ellenségeiket a rendszerváltozásig vegzálták! Azokat is, akik fegyvert sem fogtak! Sőt, olyan is akadt (Brusznyai Árpád), akit annak ellenére akasztottak fel, hogy bizonyíthatóan az ő közbenjárására menekült meg a lincseléstől több ÁVH-s és gyűlölt pártember Veszprémben! Brusznyai elérte azt, hogy a bírósági eljárásig ezek az emberek biztonságban maradhassanak. A keményvonalas megyei első titkár, Pap János azonban addig nem nyugodott, amíg a békéltető Brusznyait a bitóra nem juttatta. Ebben az esetben különösen is elképesztő volt a halálos ítélet, amely ellen olyanok is szót emeltek, mint pl. Kodály Zoltán! Mindhiába... Brusznyai Árpádot 1958 január 9-én kivégezték. Gulyás Lajos, ref. lelkész esete ugyanilyen... A (teljesen jogosan) feldühödött móváriakat próbálta nyugalomra inteni és az önbíráskodásokat elítélte. Jutalma: kötél. Szigethy Attila, Földes Gábor és Tihanyi Árpád (mind-mind a a sörtűz miatti lincshangulat csillapítói voltak) ugyanígy jártak... (Szigethy nem várva meg a "színjátékot" egy pillanatra elszakadt az őket kísérő őröktől és a halálba ugrott.)
    Összegezve: NAGYON KÉREM, HOGY NE GYALÁZZA A FORRADALMUNKAT ÉS A FORRADALOM MÁRTÍRJAINAK AZ EMLÉKÉT! Hallja! Nem szégyelli magát...?!”
  • 1. Ovinkor 2013. október 24. 09:08
    „Az ártatlanul meglincseltekre is emlékezni kellene.

    Kiváncsi lennék, ha akkor ők győznek, az ellenség megússza-e ennyivel.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

23 útszakasz újul meg a megyében tavaszig

Még idén elkezdődik az az útfelújítási program, amely során 23 megyei útszakaszt tesznek rendbe… Tovább olvasom