Kisalföld logö

2017. 12. 15. péntek - Valér 4°C | 8°C Még több cikk.

1971-ben visszaállították a korábbi állapotot

Pájer Imre történész szerint Csorna 1971-es várossá avatása lényegében egy korábbi állapot visszaállítása volt.
Csorna idén ünnepli várossá válása 35. évfordulóját. A három és fél évtizede történt esemény tiszteletére júniusban ünnepséget rendeznek. De milyen volt a várossá váláshoz vezető út? Erről beszélgettünk Pájer Imre történésszel.

1456-ban már mezőváros

– Igazából az 1971-es várossá válás egy korábbi állapotnak a visszaállítása volt – kezdte Pájer Imre. – Csornát 1456-ban egy oklevélben már mezővárosként említették és az 1871-es községi törvény szüntette meg ezt a státust. Ugyanakkor az említett törvény értelmében – noha községi szervezete volt – a mezővárosi címet továbbra is viselhette a település. Az akkori helyi sajtóban, a különböző testületek jegyzőkönyveiben soha nem községet, hanem várost írtak a dokumentumokra. Tehát a helybeliekben mindvégig megmaradt a városi tudat. Más kérdés, hogy a második világháború után ez kissé elhalványult.

Rábaköz: külön megyei élet

– Melyek voltak a várossá válás legfontosabb feltételei?

– Például alapfeltétel volt, hogy legalább tízezer lakója legyen a településnek. Ezt úgy oldották meg, hogy Farádot Csornához csatolták, így a lélekszám rögtön meghaladta a tizenkétezret. De követelmény volt az is, hogy legyen középiskolája a városi cím várományosának, legyen vezetékes víz, némi csatornázottság, továbbá valamiféle központi szerep, egyebek mellett az igazgatás, az egészségügy és a kereskedelem területén.

– Az idősebb helyiek szerint Csorna a várossá avatás előtt is egyfajta térségi központ volt.

– Magam is egyértelműen annak tartom, hisz elég csak arra gondolni, hogy járásbíróság, járási tanács, a két háború között járási szolgabíróság működött Csornán. A település járási székhely volt. Gecsényi Lajos, az Országos Levéltár főigazgatója – akinek közismert megyei kapcsolata – kimutatta, hogy az 1200–1300-as években a Rábaköz külön megyei életet élt, és ennek a központja Csorna volt. Erre utal az is, hogy miközben a megyék többsége négy járásra oszlott, Sopron megye hatra. Sőt, amíg Sopron megyének két másodalispánja volt, addig más megyékben egy első és egy másodalispán tevékenykedett. Ez is a területi különállást jelzi. Nem szabad kihagyni a vasutat sem a központi szerepből, hisz Csorna a győr–ebenfurti, a szombathely–hegyeshalmi és a csorna–pápai vasútvonal találkozásánál fekszik. Ugyanez elmondható a közutak tekintetében is.

Térséget vonzott magához

– Csornán a hatvanas években elkezdődött az ipartelepítés. Ez a várossá válás folyamatához tartozott?

– Részben, hisz az ötvenes évek elején kezdődött, és az évtized végére kiteljesedett téeszszervezés miatt, szinte menekültek a mezőgazdaságból az emberek. A felszabaduló munkaerőt az iparban kellett foglalkoztatni. Természetesen a városi ranghoz ipar is szükségeltetett. Éppen az ipartelepítés eredményeként a hatvanas évek végén a Győrbe ingázók nagy része Csornán vállalhatott munkát. Ezzel egy időben mind többen kezdtek Csornára ingázni a környező településekről.

– Hogyan jellemezné a kulturális életet a hetvenes évek elején?

– Beleértve az iskolákat is, jelentősnek nevezném. Annál is inkább, mivel Csorna a két nagyváros, Győr és Sopron után felzárkózott a harmadik helyre, ha a középiskolások számát a lakosság lélekszámához viszonyítjuk. Még a várossá avatás előtt felépült az új művelődési központ, megnyílt a múzeum, továbbvitték a hagyományokat, életre kelt a Rábaközi Napok rendezvénysorozata, térségi feladattal működött a könyvtár.

– Adódik a kérdés: Csorna megérdemelte a városi rangot 1971-ben?

– Biztos vagyok abban, hogy igen, hisz egy térséget magához tudott vonzani. Közben változott a település arculata, épültek a tömbházak, új városrészek születtek, ezek mind a fejlődés tagadhatatlan bizonyítékai.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Zenélő autók tisztázatlan jogszabályi háttérrel

A vidéki településeken egyre több mozgó boltos, árus jelenik meg. A járművek különféle hangjelzésekkel hívják fel magukra a figyelmet. Ma már házhoz viszik a tejet, tejtermékeket, kenyeret, péksüteményeket, a jégkrémet, a gázpalackot, a tápot, süteményt. A szolgáltatás egyre népszerűbb, egyelőre viszont jogszabályi háttér nélkül. Tovább olvasom