Megmentenék a Rába partján álló csárdát

Magántulajdonban van és pusztul a Várkesző közigazgatási területén álló Rába-parti csárda. Már Veszprém megyéhez tartozik, egykor a szanyiak is sajátjuknak érezték a fürdőhelyet és a csárdát is. Kiss János, Várkesző internetes közösségi oldalának szerkesztője hívta fel az épület hanyatlására a Kisalföld figyelmét.

Hogy mikor és ki építtette a csárdát, nem lehet tudni. Kiss János elmondta: a falubeli idősek szerint már a múlt század elején is pezsgő élet volt a vendéglő körül. Szép környezetben, a folyó partján helyezkedik el. Évtizedekig a Pápai ÁFÉSZ használta, aztán magántulajdonba került. Mai gazdája egyházaskeszői, elérni nem lehet, így terveiről sem tudnak. Kiss János úgy véli, a környékbeli önkormányzatok összefogására lenne szükség.

– Várkesző területén van ugyan a csárda, mégis közös érdek lenne a megmentése – fogalmazott a Kisalföldnek.

– Egykor fontos szerepet töltött be a környékbeliek mindennapjaiban. Sajnálatos, hogy ma már elhagyatott, pusztul, az enyészet uralkodik az ingatlanon. Várkesző egyedül nem tudja megoldani a helyzetet, ezért lenne fontos, hogy együttműködhessünk a szomszédos falvakkal. A parkot most a várkeszőiek gondozzák, súlyos költségeket vállalva, hiszen a hulladék kezelése, a környezet rendben tartása sokba kerül. Nem is beszélve a szándékos rongálások okozta károkról. Nemrégen például a nagyméretű hulladéktárolót lopták el. A faluban a közmeghallgatáson is felvetődött, hogy mentsük meg. A helyieket is foglalkoztatja tehát a csárda sorsa.

Az egykor szebb napokat és sok vendéget látott csárdát ma gaz borítja. Sorsa jóra fordulására egyelőre kevés az esély.
Évtizedekkel ezelőtt a csárda környékén sokan fürödtek a Rábában és persze fogyasztottak a vendéglőben is. A rendszerváltás után volt ott diszkó, rendeztek zenei fesztiválokat. Legutóbb 2001-ben, a Pannon Rock Tábort. Információink szerint működése nem nyerte el mindenki tetszését, a pápai konkurencia legalábbis többször jelezte ezt. Talán emiatt is vált elhagyatottá.

Németh Gergely szanyi polgármestert szintén szép emlékek fűzik a csárdához. Arra azonban kevés esélyt lát, hogy az önkormányzatok lépni tudjanak ügyében.

– Gyerekkoromban, miután az uborkaszedéssel végeztünk, tekertünk a Rábára fürdeni. Később aztán már a csárdába is bemerészkedtünk – emlékezett a szanyi polgármester. – A környékbeli falvakból nagyon sokan jártak ki, de Pápáról a vonat is tömve emberekkel érkezett. Nekem is fáj látni, hogy tönkremegy. Ám a hasonló fürdőhelyeken átlépett az idő. Sőt, a Rába vize sem kifogástalan. Én mégis támogatnám, ha valaki megvalósítható ötlettel jelentkezne. Előbb azonban a tulajdoni viszonyokat kellene rendezni.