Voltak akik megvendégelték a szegényeket, s ajándékokat adtak egymásnak.

A kereszténység elterjedésével visszaszorult az addig jellemző szabadosság, megmaradt azonban a jog arra, hogy álarc mögé rejtőzve ugyan, de kimondhatták őszintén ami szívüket nyomta.

Egy XVII. századi ismeretlen szerző így vélekedett a farsangról: "Az ördögnek szánt ünnep ez, amikor az emberi bolondságok elementáris erővel törnek elő. Az emberek mintha szégyellenék kicsapongásaikat, ezért rejtik orcájukat álarca alá."

Hazánkban a középkor után honosodott meg a farsang szokása, a városi polgárság a német hagyományokat vette át, s innen ered ez a szavunk. A gonosz tél elűzésére nálunk is számtalan népszokás alakult ki, a téltemetőtől a búsójárásig, de ekkor tartották a céhlegényavatókat is, amelyek tréfás feladatokat róttak a mesterséget elsajátítani akarókra.

Ilyenkor tartották a lakodalmakat is, mert mágikus kapcsolatot képzeltek az egybekelő ifjú pár és az ébredő természet között. Az idén szokatlanul rövid lesz a farsangi időszak, mert a húsvétot megelőző Nagyböjt már február 6-án elkezdődik.

Nehéz lesz választaniuk a sokféle bál közül a táncolni vágyó győrieknek, mert a különböző szakmákhoz, sportágakhoz tartozók báljai mellett az idén is különleges bálok sora kínálja a szórakozási lehetőségeket.