Kisalföld logö

2016. 10. 01. szombat - Malvin 13°C | 23°C

MárkusZínház Mosonmagyaróváron két napon át

A MárkusZínház két bábszínészét – Vajda Zsuzsannát és Pilári Gábort - ezúttal nem csak mint Laci királyfit vagy kígyókirálylányt ismerhetjük meg, hanem mint embert is.
Azon túl, hogy március 13-án és 14-én közel 700 kisgyermek láthatja előadásukban Mátyás király egyik legendáját, csütörtökön este a felnőtteknek lehetőségük nyílik asztal mellett megismerni véleményüket, értékrendjüket, amikor a Piarista kápolnában Bátor Botond pálos szerzetessel beszélgetnek A magyarság ereje címmel.

Sokan várják hónapról-hónapra, mikor lesz a következő MárkusZínház. Ez az elnevezés ugyanis mostanra – a harmadik bérletes előadásra – a mosonmagyaróvári óvodások és kisiskolások számára már szinte szinonímája lett a bábszínháznak. No nem a paraván mögül előbújó ujjbábosnak, hanem az igényesnek, a nevettetőnek, a várnivalónak. Aminek a kedvéért azt kérik anyától: ma öltöztess pörgős szoknyába, kopogós cipőbe. Mert ünnep ez a nap. Ami csak kéthavonta érkezik el. És amit olyan jó lenne apának és anyának is átélnie.

Talán ezért van, hogy a Táltos Családi Kör törzsközönségéből sokan nem csak az ovis előadáson, hanem másnap a családin is repetáznak MárkusZínházból. Most pedig íme itt a lehetőségük a triplázásra. A Segítő erőink címet viselő tematikus beszélgetéssorozat hatodik részében ugyanis Vajda Zsuzsa és Pilári Gábor beszélget a Piarista kápolnában. Az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány és a Táltos Családi Kör által szervezett Asztali Beszélgetésre maguk választották beszélgetőtársukat Bátor Botond pálos szerzetes személyében. A magyarság erejéről esik majd hármójuk között a szó – és remélhetőleg mindazok között, akik hazavisznek magukkal egy-két vitaindító gondolatot az este.


A programok:


Bérletes előadássorozat a Táltos Családi Kör szervezésében
MárkusZínház: Mátyás király szárnyai
60 perc játék Kovács Márton zenéjével és Radák János közreműködésével. 2008. március 13-án (csütörtökön) 10.00 és 14.30 órától valamint március 14-én (pénteken) 9.00, 10.30 és 14.00 órától
a Széchenyi teremben (Mosonmagyaróvár, Fő u. 4.). A családi (pénteki, 14.00 órai) előadásra a jegy ára 600 Ft, családi belépő 2400.- Ft.

Asztali beszélgetés a Táltos Családi Körrel - Vajda Zsuzsa és Pilári Gábor a MárkuSzínház tagjai Bátor Botond pálos szerzetessel beszélgetnek A magyarság ereje címmel 2008. március 13-án (csütörtökön) 18 órától a Piarista kápolnában (Mosonmagyaróvár, Fő u. 4.). A részvétel díjtalan.  Jószívű adományokat gyűjtünk a Dévai Szent Ferenc Alapítvány javára.


Táltos Családi Kör:

A Táltos Családi Kör kisgyermekes családok kezdeményezésére alakult, azzal a céllal, hogy a Mosonmagyaróváron és környékén élő családok számára nyújtson tartalmas, kulturális kikapcsolódási lehetőséget. A vasárnap délutáni bábelőadások, közös uzsonnázások, népzenei koncertek, hagyományőrző programok, játszóházak utat találtak az emberek szívéhez.

A Táltos Családi Kör életrehívása - 2004 év végén - néhány kisgyermekes szülő gondolata volt. Célunk, hogy a gyermekeket igényes művészi előadásokkal segítsük szellemi, érzelmi, értelmi fejlődésükben, hiszen valljuk, hogy nekünk szülőknek - a pedagógusokkal összefogva - van ebben a legnagyobb felelősségünk. Rajtunk múlik, mit mutatunk meg gyermekeinknek a világból, milyen kulturális mintát adunk útravalóul, mellyel felnőttként is el tudnak igazodni a magas művészetek birodalmában. A gyermekek és a művészetek közötti közvetítő nyelvként a bábjátékot választottuk, hiszen itt egy előadásban jelenik meg a líra mellett a próza, az ének mellett a tánc, a fantáziát pedig a díszletek, a bábok sokfélesége mozgatja meg. Mindezek segítik elmerülni a gyermeket a mesék varázslatos világában. A közvetlen találkozás a meseszereplőkkel életre szóló élményt adhat. Célunk, hogy mindezeket az élményeket a gyerekek szüleikkel együtt, családi körben éljék át.
Az általunk választott művészek, társulatok országosan elismertek.


A MárkusZínház

A MárkusZínház egy Bábszínház. Két tagja vallja, hogy „Szeretjük a Földet, a Napot, a Fát, az Anyagot, a Zenét, a Gyermek-Embereket.
Ezt az érzést próbáljuk megélni a színpadon és a mindennapokban is. Apák örökét játszani anyanyelvünkön igen nagy becs, ha a játék befogadására lel. A „Bóbitában" kezdtünk tanulni, aztán iskolákat jártuk, mesterekre figyeltünk itthon és külhonban. Háromtagú kompániánk 1987-ben alakult, vándorlásaink közben etetjük-terelgetjük gyermekeinket, állatainkat, varrjuk, faragjuk a bábokat, díszleteket és játszunk kicsiknek és szülőiknek egyaránt, ahova csak hívnak bennünket."

Ebből az önvallomásból is kiderül, hogy bár a pécsi MárkusZínház két emberes, létezik egy harmadik is; a muzsikus. Schäffer Erzsébet írta, hogy „Ők a legkedvesebb bábszínháza".

A világot bejáró, zseniális bábos házaspár, Vajda Zsuzsanna és Pilári Gábor gyereknek, felnőttnek olyan varázslatot tudnak, amelyhez nem elég a bábos tudás. Nem elég a kreativitás. Nem elég az ötlet. Ahhoz szív és lélek, hit és humor, bizalom és alázat, bátorság és önfeledt játék szükségeltetik. Nekik mind e mellé tálentumot adtak. Zenei, mesei és képi világuk a magyar mesék, népmesék elemeit használja fel, természetes anyagokból készült díszlettel, leleménnyel, humorral, közvetlen hangulatban, gyereket és felnőttet is bevonva mesélnek, játszanak, előadnak. A mese végeztével maradandó élménnyel, hazavihető értékkel távozik mindenki, ez bizonyos.

Kocsis Rozi, a Magyar Bábművészek Szövetségének alelnöke és a Vaskakas Bábszínház igazgatója szerint ennek is köszönhető, hogy „a magyarországi bábművészet ezerszínűségében igen jelentős, újszerű - ugyanakkor értékőrző és közvetítő - szerepet játszik a pécsi MárkuSzínház. A gyerekeknek való mesélés ősi tradicionális gyönyörűségét ötvözi a művészi megjelenítés magas színvonalával. Maguk készítette előadásaik (Laci királyfi; A helység kalapácsa; Az égig érő fa; Csongor és Tünde; stb.) a magyar bábművészet meghatározó részei. Védjegyük az igényesség, a „tiszta forrás"; a fergeteges jókedv, a mindig megújuló invenció."


P. Bátor Botond szerzetes

A Pálosok, az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend petőfiszállási kolostorának plébános-perjele.

A rendszerváltozás után 4 kolostorban indulhatott meg ismét a pálos élet: Budapesten, Pécsett, Márianosztrán és Petőfiszálláson. Napjainkban hazánkon kívül Lengyelországban, Németországban, Olaszországban, Fehéroroszországban, Ukrajnában, Horvátországban, Szlovákiában, Csehországban, Belgiumban, Kamerunban, Ausztráliában, a Dél-Afrikai Köztársaságban és az USA-ban, 54 rendházban, kb. 400 szerzetes él. A magyarságtudat mindig jellemzője volt a rendnek. A pálos szerzetes elsősorban nem magáért, hanem nemzetéért, hazájáért imádkozik és vezekel. Az ősi igazság mindegyikük tudatában él: Et tu Hungaria, mi dulcis patria, cum Paulinis crescis, et cum itidem decrescis. (Te is Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni és ugyanazokkal fogsz hanyatlani.). A rendre a remeteség hármas jellege nyomja rá bélyegét: az imádság, a magány és a vezeklés szeretete. Ehhez a példát védőszentjüktől, Első Remete Szent Páltól veszik, aki 90 évig szolgálta Istent a sivatagi remeteségben, és így méltán kapta a remeték atyja címet. Az ima vezeti el őket a legmélyebb istenismeretre, hitük szerint itt gyullad ki leginkább a szeretet tüze, és ez a legtökéletesebb szolgálat az Úr előtt.


Közös múlt, közös jövő

A MárkusZínházzal 2005-ben ismertette meg a mosonmagyaróvári közönséget a Táltos Családi Kör, amikor az I. Bábkert a Várkertben című rendezvényen június 26-án előadták a Laci királyfi és Az égig érő fa című előadásaikat. Az idei (2007/08) bérletes bábszínházi évadban már két alkalommal találkoztak velük a város óvodásai, iskolásai.

Legközelebb ugyanilyen formában május 8-9-én vendégeskednek Mosonmagyaróváron, akkor a János vitéz feldolgozását hozzák, Majd a IV. Bábkert a Várkertben összművészeti családi napra érkeznek egy darabbal. 

A mostani előadásról (Mátyás király szárnyai)

A Mátyás királyszárnyait Balogh Róbert elbeszélése alapján készítette el a MárkusZínház. A 60 perces játékot Kovács Márton zenéje és Radák János közreműködése kíséri.

„Több, mint ötszáz éve ükapánk ükapja idején,egészen más világ volt Magyarországon. Ebből az időből maradt ránk híre és neve törökverő Hunyadi Jánosnak és az Ő fiacskájának, Matyikának. Nevelték tudósságra, bajvívásra. és egy napon a Duna jegén két angyal királlyá koronázta. Győzelemre vitte seregeit a törökök, a németek ellen. No, róla szól a játék, bölcs Mátyáskirályról, kinek asztalánál legkedvesebb vendég az Igazság volt!"

További információ:
- Orbán Katalin 20 / 7720913
- Élő Dorottya 30 / 6708275
- www.taltoscsaladikor.hu
- www.markuszinhaz.hu
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mit jelent számomra az ivóvíz?

A Pannon-Víz Zrt. a 2008. március 22-i Víz Világnaphoz kapcsolódóan gyermekrajz pályázatot hirdet… Tovább olvasom