Kisalföld logö

2017. 02. 28. kedd - Elemér 7°C | 15°C Még több cikk.

Kiállítás: Apor Vilmos, a szenvedését az egyháznak ajánlotta

Apor Vilmos győri püspök (1941-1945) volt, aki itt tett tanúságot az Evangélium tanításáról, miszerint "a jó pásztor életét adja a nyájáért".

Első terem:

Apor Vilmos győri püspök (1941-1945) volt, aki itt tett tanúságot az Evangélium tanításáról, miszerint "a jó pásztor életét adja a nyájáért", ugyanis 1945 nagypéntekén ezen helyen lőtte meg egy szovjet katonatiszt.

Nagyhét az egyház történetében Krisztus szenvedésének emléknapjait jelenti. Nagyszerdán Győrbe is megérkeznek „a felszabadító" szovjet katonák, hiszen Győr városa is német megszállás alatt volt. Az ostrom alatt érte találat a Bazilika tornyát. Fél 4-kor nagy robajjal lezuhant a templom toronyfedése.



Nagycsütörtök:

Délelőtt a város asszonyai és leányai menedéket keresve elmennek a városi nagytemetőbe (mai ipari kamara helye) s ott kriptákban bújnak el. Délután folyamán az orosz katonák feltörik ezeket a kriptákat, németeket keresve és az asszonyok ide a Püspökvárba menekültek. Később kb. 300-400 menekült talál menedékre a Püspökvár pincéjében és mivel nagycsütörtök egyháztörténetében az utolsó vacsora emléknapját jelenti meg, ezért Apor püspök a menekültek jelenlétben mutatja be a szentmisét nagycsütörtökön.

Nagypéntek:

Orosz katonák jönnek a Püspökvár pincéjébe mondván, hogy a püspök adjon a szolgálatukba 90-100 fiatalasszonyt „krumpli pucolás céljából". Egy fiatal lány ijedtében előbújt rejtekhelyéből és futni kezdett . A katonák utána szaladtak de a püspök úr eléjük lépett és kitárt karral tolta kifelé őket a lépcsőn s mutatta a kifelé vezető utat. Egy kiskatona válláról lerántotta gépfegyverét, s négy megfélemlítő lövést adott le, melynek nyomai ma is látszanak a plafonon.

Ezzel felbátorította az ő felettesét, aki pedig rálőtt a püspökúrra. Az első lövés a karján érte, mely csak a szemüvegtokját találta el, a második lövés a szemöldöke felett a homlokát súrolta, a harmadik pedig a köldöke felett a hasát érte,. Ekkor a püspök úr összeesett, ahol ezt a vitrint is láthatjuk. A vitrinben a hermelines püspöki palástját helyeztük el. A vitrin tetején lévő ereklyetartóban a véres ingét láthatjuk. Főpásztori jelmondatát a falon olvashatjuk.

Második terem:

1892 február 29-én született Segesvárott Báró (altorjai )Apor Vilmos. Ekkor édesapja Apor Gábor Nagy-Küküllő vármegye főispánja volt. Édesanyja: Pálffy Fidélia. Itt Segesváron volt a főispáni székhely, Később édesapját Bécsbe rendelték, a király személye körüli minisztérium államtitkára lett.

Ezért vitte megával Bécsbe a családot. A kis Vilmos Bécsben német nyelven kezdi meg az elemi iskolát és a gimnázium 2 évét, majd apja halála után a család visszakerül Magyarországra, ahol a gimnázium utolsó 2 évét a kalocsai jezsuita gimnáziumban fejezi be. Itt fogalmazódik meg benne az-az elhatározás hogy a papi hivatást válassza, s ekkor Széchenyi Miklósnál, Győr akkori püspökénél jelentkezik, hogy a szemináriumban elsajátíthassa a teológiai tudományokat.

Mivel Miklós püspök a család közeli barátja és rokona is volt, tudta Vilmosról hogy jó némettudással rendelkezik ezért az Innsbrucki szemináriumba küldi, ott sajátítsa el a teológiai tudományokat. 1915 aug. 24-én Sigmund Waitz brixeni segédpüspök szentelte pappá Nagyváradon.


Harmadik terem:
1915-ös papszentelése után kápláni helyet foglalt el Gyulán, de kivette részét a lelkipásztori feladatokból is. 1916-ban doktorátust szerzett. 1917-ben Széchenyi Miklós püspöktől új beosztást kapott, kórházvonatra került lelkésznek. 2 hónapig szolgált a hadivonaton, majd a nagyváradi szeminárium prefektusa lett. Ezek után Gyulára kerül plébánosnak. 1941-ig tölti be a plébánosi hivatását Gyula városában.

Apor plébánosságának első éve a Tanácsköztársaság idejére esett. Erélyesen felszólalt a diktatúra egyházellenes rendeletei ellen. Karitatív tevékenységeket folytat, felkarolja a szegényeket és az ifjúságot. Gyulai évei alatt nagy tisztelet övezi. 1941 januárjában érkezik a levél az esztergomi érsekségtől, hogy a Szentszék őt jelölte ki a megüresedett győri püspök székbe. A felkérést örömmel fogadja, s 1941 tavaszán, Serédi Jusztinián, az esztergomi érsek püspökké szentelte Vilmost a gyulai templomban. A püspökké avatási szertartás után vonatra száll, és egészen Győrig utazik, ahol már várják őt, város vezetői valamint a több tízezres ünneplő tömeg. A Bazilikában megtartja első püspöki szentmiséjét.

A püspöki éveire rányomja bélyegét a háború időszaka. Győrben is sok adományt oszt az oktatás érdekében a háború évei alatt győri zsidókat térít, illetve keresztel meg, annak érdekében, hogy megmentse őket a deportálás borzalmaitól. Országszerte anyagi és erkölcsi támogatást nyújt a zsidóknak.

1944-ben Győr bombázásának időszaka. A bombázás után nagyon sok a városban a halott. A városi nagytemető a (mai ipari kamara helyén volt) egy hatalmas tömegsírt ástak ki, ahol a püspök úr méltó módon koporsós temetésben részesíti őket. A sarokban a bazilika bombázását jelképező installációt láthatunk.

Negyedik terem:

Mivel az orosz felszabadító csapatok 1945 nagyhetén érkeztek megy Győrbe ezért a Püspök úr nagyheti szertartásokat az óvóhelyen a menekültek társaságában tartotta meg. Itt láthatunk egy oltár installációt. Hasonlón mutatta be a püspök úr a szentmisét nagycsütörtökön. A nagypénteki szentmisét már megzavarták az orosz katonák jelenlétükkel, s ekkor szenvedi el a 3 lövést.

Ekkor a püspök urat hordágyra fektették s 4 km-en keresztül az éj leple alatt cipelik a városi kórházba , ahol petróleum lámpa fényénél Petz Aladár közreműködésével műtik meg , de a harmadik golyót mely a hasát érte nem tudják eltávolítani, s ezen lövésbe halt bele 3 nap múlva, Húsvét Hétfőn. Halála előtt felajánlja szenvedését az egyháznak, kispapoknak s imádságba foglalja az őt lelövő orosz katonát.

1946-ban indult el a boldoggá avatási eljárás, azonban a diktatúra alatt nem lehetett végigvinni. A boldoggá avatásra Rómában, II János Pál pápa által, 1997 nov.9-én került sor. A testét nem tudták a Székesegyházban örök nyugalomra helyezni, hanem a Karmelita templom kriptájába temették el. A Székesegyházban már 1948-ban elkészült a vörös-márványszarkofág, de testét csak 1986-ban tudták átszállítani a Székesegyházba szigorú titokban.

Milyen jogcímen válhat boldoggá egy ember?
Elsőként ha valaki katolikus erényeket illetve az evangélium tanítását magas fokon gyakorolja, másodrészt ha vértanú halált hal, az is boldoggá válhat. Apor püspököt ezen a jogcímen avatták boldoggá. Dr. Pápai Lajos püspök úr elindíttatta a szentté avatási eljárást is.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gasztronómiai élmény és sztárvendégek a Szigetköz szívében!

Kont, több mint étterem! Tovább olvasom