Mi a teendő koccanásos baleset esetén?

Ha baleset történik

A legtöbb autóvezető szerencsére óvatosan, a többi sofőrre és a gyalogosokra odafigyelve, a szabályok betartásával vezet. Ha azonban minden óvintézkedést megteszünk, valóban figyelmesek vagyunk, akkor sem tudjuk minden esetben elkerülni a kisebb, koccanással járó baleseteket. Ehhez ugyanis elég az, hogy parkolás során egy kicsit elszámítsuk magunkat, figyelmetlenül nyissuk ki az autó ajtaját, egy pillanattal később lépjünk a fékre, vagy a jeges úton megcsússzunk kanyarodás közben.

Kárt tehetünk egy parkoló, előttünk várakozó, vagy mozgásban lévő autóban is, nagyon fontos azonban, hogy ilyenkor álljunk meg, ne hajtsunk tovább és vállaljuk a felelősséget akkor is, ha úgy látjuk, hogy az okozott kár nagyon enyhe.

Ha az érintett autó tulajdonosát nem találjuk a helyszínen, akkor egyedül nekünk kell intézkednünk: készítsünk képeket a helyszínről és mindkét járműről, beszéljünk a szemtanúkkal, kérjük el az elérhetőségüket, végül pedig hagyjuk hátra saját adatainkat a károsult részére. Ha feltételezhetjük, hogy a tulajdonos hamarosan visszatér – például egy bevásárlóközpont parkolójában történt a baleset – várjunk egy kicsit, ha azonban nem bukkan fel a károsult, akkor hagyjuk meg neki az adatainkat olyan módon, hogy azok esős időben is olvashatóak maradjanak.

Ezek a lépések nem csak azért fontosak, mert erkölcsileg ez a helyes eljárás: így biztosíthatjuk azt is, hogy ha a baleset miatt később eljárás indul ellenünk, bizonyítható legyen, hogy mi úgy jártunk el, ahogy az az adott helyzetben elvárható, és mindent megtettünk a károsult felkutatása érdekében.

A kárbejelentés menete

Fontos tisztában lenni azzal, hogy egy koccanásos balesethez alapvetően nem szükséges rendőrt hívni. Más a helyzet akkor, ha bármilyen, kisebb személyi sérülés történt: ebben az esetben mindig szükség lesz rendőri intézkedésre, ahogy akkor is, ha a felelősség kérdése vitatott a felek között, esetleg valamelyik érintett nem rendelkezik érvényes kötelező biztosítással.

Ilyen esetekben tehát helyezzük ki az elakadásjelző háromszöget és várjuk meg a rendőrség kiérkezését. Ne felejtsük el azonban, hogy intézkedésük nem mentesít minket a kárbejelentési kötelezettség alól! A károsultnak ezt a balesettől számított 30 napon belül kell megtenni a károkozó biztosítójánál, a károkozónak pedig 5 napon belül a sajátjánál.

A kárbejelentő lap kitöltése

Ha rendőri intézkedésre nem került sor, így jegyzőkönyvet sem vettek fel, akkor a kárrendezés alapja a baleseti kárbejelentő lap lesz. Ennek kitöltése során tehát fontos, hogy alaposan és pontosan járjunk el, figyeljünk arra, hogy a feltüntetett információk a másodpéldányon is láthatók legyenek.

A bejelentőlapon meg kell adnunk mindkét fél személyes adatait, a kötelező biztosításra vonatkozó információkat, le kell írnunk a koccanás körülményeit, majd természetesen alá kell írnunk azt. A baleset helyszínét, a járműveket le is rajzolhatjuk, ezen felül azonban mindenképp készítsünk fényképeket is, hiszen minél több bizonyíték és információ áll rendelkezésre, annál könnyebb lesz feltárni az eset körülményeit.

Ha vannak vitás kérdések, készíthetünk két különböző verziót is, hiszen a lap kitöltése nem egyenlő azzal, hogy a felelősséget elismertük. Ha ezt valamely sofőr megteszi, nem vonja kétségbe azt, hogy a baleset az ő magatartásának következménye, akkor ezt a kárrendező lap megjegyzés rovatában fel kell tüntetni.

Ha egyikünknél sincs baleseti kárbejelentő lap, az sem probléma, hiszen a bejelentés már online is intézhető egy ingyenesen letölthető elektronikus kárbejelentő alkalmazás segítségével: itt ugyanazon adatokat kell megadnunk, mint a papíralapú

változatnál. Amennyiben valamilyen okból kifolyólag az applikáció sem érhető el, érdemes lehet kihívni a rendőrséget a helyzet tisztázása érdekében.

Kihagyhatjuk a biztosító bevonását?

Ha úgy látjuk, hogy csak egy kisebb karcolás keletkezett, vagy a kár egyébként nagyon enyhe, felmerülhet annak gondolata, hogy a kárt a biztosító bevonása nélkül intézzük és a helyszínen fizessük ki a károsultat. Ha ugyanis nem jelentjük be a kárt, nem változik a bonus-malus besorolásunk és nem nő meg a kötelező biztosításunk éves díja.

Ennek alapvetően nincs akadálya, azonban ne felejtsük el, hogy döntésünknek számos negatív következménye lehet. Elképzelhető, hogy komolyabb látható sérülés hiányában megállapodunk a tulajdonossal, majd utóbb kiderül valamilyen rejtett károsodás: ekkor ugyanúgy számonkérhetőek leszünk később is, ráadásul már egy jóval nagyobb összegre számíthatunk.

Ha csak szóban állapodunk meg a másik féllel, később nem tudjuk bizonyítani a kárrendezés megtörténtét, vagy igazolni a kifizetett pénz összegét, ráadásul szabálysértési eljárás is indulhat ellenünk, vagy a károsult a biztosítónkhoz fordulhat. Ha pedig mi vagyunk a vétlen felek a balesetben, a kárbejelentő lap kitöltése hiányában utólag már ezt a tényt is jóval nehezebben bizonyíthatjuk.

Válasszuk a szabályos utat

Bár a kárrendezés elsőre bonyolultnak tűnhet, láthatjuk, hogy csupán néhány apróságra kell odafigyelnünk az eljárás során. Ne feledkezzünk meg arról, hogy koccanásos baleset esetén mindkét fél érdeke az, hogy a biztosító megkerülése nélkül, szabályosan járjunk el, hiszen egy későbbi vita esetén számos kellemetlenségtől mentesülhetünk. (x)

Ez a cikk egy fizetett promóció, támogatott tartalom, megrendelője a K&H Bank Zrt. A cikkben hivatkozott termék vagy termékek részletei és feltételei a K&H Bank személyes ügyfélpontjain és honlapján (www.kh.hu) érhetőek el.