A gépszállítás történelmi fejlődése: a lovas kocsiktól a modern kamionokig

Történelmi bizonyítékok szerint az emberiség első közlekedési és szállítási eszköze a csónak volt. Ezeket a járműveket a nagyobb tavakon és folyókon való biztonságos átkelésre hoztak létre, az első korabeli tárgyi bizonyíték erre a Pesse-kenu, egy Kr. e. 7600-ból származó fahajó volt. De ahogy nőtt a népesség, úgy nőtt meg az igény a szárazföldi szállítmányozás és közlekedés felpörgetésére is.

A lovas kocsik kora: az első lépések a gépszállításban

Nehéz pontosan meghatározni, hogy az emberek mikor kezdtek el először lovas kocsit használni, hiszen ennek két előfeltétele volt: a lovak háziasítása, valamint a kerék feltalálása. Mindezekre csak következtetni tudunk, de a szakértők úgy vélik, hogy a négylábúak háziasítására Kr. e. 4000 körül került sor.

Egyébként nagyjából erre az időszakra tehető a kerék feltalálása is. A régészeti feljegyzések azt mutatják, hogy az első kerekes járműveket Kr. e. 3500 körül használták, és bizonyítékot találtak az ilyen eszközök létezésére Mezopotámiában, az Észak-Kaukázus területén, valamint Közép-Európában is. A legkorábbi, jól datált műtárgy abból az időszakból egy Dél-Lengyelország területén feltárt kerámiaváza, amely egy négykerekű, két tengellyel rendelkező kocsit ábrázol.

Ekkoriban természetesen még nem voltak olyan nagy formátumú munkagépek és ipari eszközök, mint manapság. A lovas kocsikon éppen ezért leginkább a földműveléshez használt gépeket, például az ekét szállították, vagy azokat az eszközöket, amelyeket az építkezések során használtak.

Gőz és vasút: a XIX. század forradalmi változásai

Az ipari forradalmak korszakában öles léptekkel haladt előre a gépszállítás fejlődése. Az egyik legnagyobb löketet 1769-ben gőzgép feltalálása adta. A hajók az elsők között használták ki a gőz által termelt energiát: 1783-ban egy francia feltaláló, Claude de Jouffroy megépítette a Pyroscaphe-t, a világ első gőzhajóját.

De ez még nem minden: kis fáziskéséssel, 1801-ben Richard Trevithick brit feltaláló bemutatta a világ első közúti mozdonyát, amelyet „Puffing Devil”-nek – azaz Pöffeszkedő Ördögnek – nevezett el és azzal hat utast szállított el egy közeli faluba. Három évvel később Trevithick már egy síneken futó gőzmozdonyt is bemutatott, nem sokra rá pedig és egy másik változatot, amely 10 tonna vasat szállított a walesi Penydarren közösségébe, egy Abercynon nevű kis faluba.

1824-re egy brit kolléga, George Stephenson építő- és gépészmérnök fejlesztette tovább a mozdonyokat és a többi szinte már történelem: 6 évvel később megnyitott a Liverpool és Manchester Railway, az első tömegközlekedésre és szállítmányozásra is alkalmas vasútvonal, amelyen gőzmozdonyok közlekedhettek, ráadásul a ma használt vasútvonalak többsége még most is az ekkor felmért szabvány síntávolság szerint épül meg.
Talán mondanunk sem kell, hogy ez mekkora löketet adott a gépszállítás fejlődésének: bár első körben mind a gőzhajók, mind a vasúti közlekedés inkább tömegközlekedési eszközként funkcionált, a termelés növekedésével, komplett településszerkezetek átalakulásával, a hihetetlen mértékű iparosodás és gazdasági növekedés miatt a sokkal egyszerűbb, illetve gyorsabb volt a vasutat és a hajókat használni a gépszállítás során.

Az autók és teherautók megjelenése: a XX. század eleji innovációk

A következő nagyobb ugrást az autók és teherautók megjelenése jelentette, amelyre az 1890-es évek közepén, illetve az 1900-as évek elején került sor. Az első automobilokat illetően az amerikai és a nyugat-európai gyártók hatalmas versenyben álltak egymással. A tengerentúliakat tekintve Henry Ford T-modellje lett legendás, de a Chrysler és a General Motors járművei is a hatalmas népszerűségnek örvendtek.

Az európai féltekén ezzel szemben a Daimler, a Mercedes-Benz, a Renault voltak azok, akik vitték a prímet. Bár ezek az járművek még inkább személyszállításra készültek, hiszen a 30-35 lóerős motorteljesítmény hagyott maga után némi kívánnivalót.

Szerencsére a szállítmányozásban dolgozók sem maradtak innováció nélkül, hiszen Gottlieb Daimler német mérnök miután feltalálta a motorkerékpárt és a motorizált tűzoltótömlőt, a benzinmotorokkal való kísérletezés felé fordította a figyelmét.

Ennek következményeként 1896-ra feltalálta a világ első teherautóját 4 lóerős, kéthengeres motorral, 1,06 literes kapacitással. Ezt 1898-ra Wilhelm Maybach segítségével egy 6 lóerős, 2,2 literes kéthengeres járművé fejlesztette tovább. Természetesen ezek még nem a mai értelemben vett teherautók, hanem nyitott koncepciók voltak. Viszont szállítási kapacitásban már ezek is felülmúlták az egyszerű autókat.

Az első kamionok: kapacitás, technológia és hatékonyság

Mindent egybevetve, a teherautóktól már csak egy kis ugrást kellett megtenni az első kamionok megjelenéséig. 1905–1910 között például már 1,25–5 tonna közötti teherbírásra voltak képesek ezek a járművek.

Ami a kínálatot illeti, rendkívül széles volt a paletta: kezdetben a 8–16 lóerős járművek 500 kg-os, 1000 kg-os és 1500 kg-os szállítási kapacitással voltak a jellemzőek, míg később megjelent egy nagyobb teherbírású kategória. Ezek a járművek már 16–35 lóerős teljesítményre voltak képesek és a korábbi kéthengeres helyett már négyhengeres motorral rendelkeztek. Ami a gépszállítást illeti, 2–5 tonnányi súly szállítása is ment nekik.

A második világháború utáni fejlődés: hogyan alakította át a háború az ipart?

Nem nehéz elképzelni, hogy a II. világháború rombolását követően lelassult és némileg át is alakult a gépszállítás, valamint a szállítmányozás fejlődése. Ennek oka elsősorban az Európában megrongálódott autópálya- és úthálózat, illetve a lerombolt vasútvonalak, az alapanyag és ásványi anyag hiánya volt.

Tovább nehezítette a helyzetet, hogy volt honnan visszakapaszkodni: az 1940-es évek elején több országban a polgári piacra szánt személyes közlekedésre, tömegközlekedésre és szállítmányozásra szánt járművek gyártása leállt, a gumiabroncsok és a benzin hozzáférhetőségét pedig szigorúan szabályozták. Emiatt a háború éveiben a gépjárművek fejlődése és kereskedelme is, drámaian visszaesett.

A fellendülés ideje kb. 1947–48-ra tehető, amikor több helyen is beindult a városok, közlekedési hálózatok stb. újjáépítése. Mivel ezek nagyobb léptékű fejlesztések voltak, nagyobb teljesítményű gépeket és ezek szállítására alkalmas járműveket igényeltek. Gyakorlatilag ettől az időszaktól számolhatjuk például a ma ismert markológépek és daruk első megjelenését.

Természetesen ekkorra már kritérium volt, hogy a szállító járművek a nehézgép szállítás mellett, a túlméretes és a túlsúlyos – vagyis a szabványos méreteket és szállítási súlyhatárokat meghaladó – alapanyagok, gépek, eszközök szállítása is megoldott legyen.

A konténerszállítás forradalma: globalizáció és méretnövekedés

A konténerszállítás ma a rakománymozgatás és gépszállítás egyik legnépszerűbb módja, illetve a világgazdaság kritikus pillére, de az 1950-es évek elején még csak egy kósza gondolat volt. Ez az az időszak, amikor a népességnövekedésnek és a világgazdaság újbóli fellendülésének köszönhetően a szállítmányozó cégekre is egyre nagyobb kihívás hárult: már nem volt elég a szárazföldi vagy épp légi szállítás, a vasúti és légi szállítmányozási lehetőségeknél nagyobb kapacitásra volt szükség.

Itt jött képbe a konténerszállítás forradalmasítása, amit a közvélemény egy amerikai vállalkozó, Malcolm McLean nevéhez fűz. McLean szállítmányozó cége az ötödik legnagyobb volt az USA-ban a maga 1750 kamionos kapacitásával, de az adók megnövekedésével a szárazföldi szállítmányozás roppant drágává vált.

Emiatt 1955-ben eladta fuvarozási cégét és egy hajózási társaságba fektetett és könnyen pakolható, rakodható, szállítható 11 méteres konténerekkel kezdett kísérletezni, miközben felvásárolt és a konténerszállítás kívánalmainak megfelelően átalakított néhány, a II. világháborúból visszamaradt T2-es tankert.

Ezek az átalakításokat követően már 58 konténer és 15 000 tonna olaj szállítására voltak képesek. Ezzel párhuzamosan, még ugyanabban az évben a Clifford J. Rogers nevű, kifejezetten konténerszállításra tervezett teherhajó is munkába állt.

A konténerszállítmányozás történetének legjelentősebb pillanata 1956 következett be, amikor McLean vállalata, a Pan-Atlantic Steamship Company az egyik tartályhajót, az Ideal X-et használta konténerek mozgatására egy, az Egyesült Államokon belüli útvonalon. 1956. április 26-án az Ideal X New Jersey kikötőjéből Houstonba vitorlázott, méghozzá a rakományokkal megrakott teherautó-trélerekkel a fedélzetén.

Hamarosan a vállalat megkezdte a megrendelések fogadását, mivel McLean cége olyan áruszállítási megoldásokat tudott kínálni, amelyek ára 25%-kal alacsonyabb volt, mint a hagyományos szállítási módok költsége.

Az információs technológia szerepe: hogyan segíti a modern technológia a logisztikai folyamatokat?

A gépszállítás és szállítmányozás mechanikai fejlődése mellett az informatikai és digitális eszközök is jelentősen leegyszerűsítik, hatékonyabbá, gazdaságosabbá és gyorsabbá teszik a logisztikai folyamatokat.

A vállalatirányítási rendszerektől kezdve, a raktárkezelő- és készletnyilvántartó programokon át, a navigációt segítő alkalmazások mind-mind hozzájárulnak például a pontosabb nyilvántartások vezetéséhez, a gyorsabb útvonalak kiválasztásához forgalmi előrejelzésekkel karöltve, illetve időjárással kapcsolatos információkkal.

Egyszerűbben és jobban szervezhetőbbé teszik a logisztikai folyamatokat, lehetővé teszik a határidők pontos betartását, az egymásra épülő munkafolyamatok hatékonyabb megszervezését.

A gépszállítás jövője és a következő lépések az iparágban

Manapság szinte nincsen olyan terület, amit a mesterséges intelligencia (AI) ne alakítana át, nem kivétel ez alól a szállítmányozás és logisztika sem. Mondhatjuk, hogy az AI már most is átalakítja a komplett ágazatot és a jövőben is ezt fogja tenni:

1. A mesterséges intelligencia jelentős hatása a közlekedésre az önvezető autók és teherautók fejlesztése. Az AI és a gépi tanulási algoritmusok összefogásának köszönhetően az autonóm járművek már emberi beavatkozás nélkül érzékelik környezetüket, döntéseket hoznak és vezetnek.
2. Az AI már alkalmazható a különböző forgalmi minták kezelésére, a torlódások előrejelzésére és a forgalom optimalizálására. Ez csökkenti az utazási időt és növeli a biztonságot. Ezenkívül az AI valós időben segíthet az útvonal-tervezésben is.
3. A mesterséges intelligencia segítségével nyomon követhető a járművek teljesítménye, és megjósolható, mikor lesz szükség karbantartásra. Amellett, hogy ez csökkenti az állásidőt, pénzt takaríthat meg a javításokon is.
4. Az AI segítségével a szállítási útvonalak optimalizálása, a hatékonyság javítása és a költségek csökkentése is lehetséges. Emellett, a mesterséges intelligencia segíthet beazonosítani a legköltséghatékonyabb áruszállítási útvonalakat és módokat, így még többet spórolhatunk a kiadásokon.
5. Ügyfélszolgálat: a mesterséges intelligencia valós idejű menetrendek, késések és egyéb információk biztosításával segíthet javítani az ügyfélszolgálatot a szállítmányozásban. Az ügyfelek chatbotok és virtuális asszisztensek segítségével foglalhatnak, fizethetnek és egyéb feladatokat is elvégezhetnek.

Végső soron a mesterséges intelligencia a jövőben forradalmasítani fogja a komplett szállítmányozási ágazatot, biztonságosabbá, hatékonyabbá és fenntarthatóbbá téve azt.