Kisalföld logö

2017. 05. 27. szombat - Hella 13°C | 25°C Még több cikk.

XX. Század Múzeum: utolsó esély

A Terror Háza Múzeum egyik építésze szerint érvek nélkül nem szabad levenni napirendről a mosonmagyaróvári határőrlaktanya múzeummá alakítását.

Sándor János, a Terror Háza Múzeum egyik építésze szerint  érvek nélkül nem szabad levenni napirendről a mosonmagyaróvári határőrlaktanya múzeummá alakítását. Az építész felvázolta a lehetőségeket.
A Kisalföld javasolta, hogy a bezárt mosonmagyaróvár-ipartelepi határőrlaktanyában létesüljön a város XX. századi történelmét bemutató múzeum. Az épület a helyiek szemében – és ezt lapunk közvélemény-kutatása is igazolta – nem csupán  katonai objektum, hanem a város huszadik századi történelmének legtragikusabb színhelye, az 1956. október 26-i gyilkos sortűznek a színtere volt. Előtte, a mai Gyász téren áll az áldozatok emlékműve. Október 26. pedig a város hivatalos gyásznapja.

A Kisalföld fölvetette: miután a határőrség bezárta az épületet, Mosonmagyaróvár kezdeményezze, hogy az tulajdonába kerüljön. Az ipartelepi laktanya – akár a Terror Háza Múzeumhoz hasonlóan – otthona lehetne egy helyi emlékeket, eseményeket bemutató interaktív, „XX. század kiállításnak" is. A múzeum ötlete kapcsán korábban már kikértük a helyi politikai erők vezetőinek, illetve a Terror Háza igazgatójának álláspontját is. Ezúttal Sándor János építész, a Terror Háza Múzeum egyik tervezőjének szakmai véleményét kértük a megvalósítással kapcsolatban. A tervező szerint rendkívül jó és támogatandó ötlet, hogy Mosonmagyaróváron elindult egy ilyen irányú törekvés.

Mosonmagyaróvár emblematikus település

– Az időzítés is rendkívül aktuális. Mikor épüljön egy ilyen múzeum, ha nem most, az ’56-os események ötvenedik évfordulóján. Mosonmagyaróvár emblematikus településsé vált az ’56-os események tükrében, ezért kell a városon keresztül példaként felmutatni, hogy mi történt Magyarországon a huszadik században. A sortűz és az azt követő évek, évtizedek egy ekkora településen olyan mértékű félelmet váltottak ki az emberekből, ami több generáción keresztül sem szűnt meg. Fontos elmesélni a történteket, még akkor is, ha egyesek azt mondják: ez már unalmas. Ezért kell új módszerekkel, szemléletesen bemutatni ezt korszakot, 1956. október 26. minden percét feldolgozva. A hely szelleme ma is ott van a laktanya falai között, minden emberi érzéssel, ami aznap történt. A legfontosabb, hogy az emberek félelmüket levetkőzve kibeszéljék magukból a történteket.
Ez az utolsó pillanat a múzeum megvalósításához. Még élnek azok az emberek, akik átélték ezt a korszakot és visszaemlékezéseik alapján hitelesen lehet bemutatni a történteket. Óvatosan kell azonban ezzel bánni, hiszen rendkívül mély és fájó sebeket tépünk fel.
– Megfelelő kommunikáció és érvelések nélkül nem szabad levenni napirendről a témát. Első körben egy széles körű fórumot kellene tartani a kérdésben, ahol mindenki elmondhatná a véleményét. A legmegfelelőbb lenne erre például a város internetes portálja. A Kisalföld közvélemény-kutatását sem szabad figyelmen kívül hagyni. A 300 szavazat a város lakóinak egy százaléka. Győrben a lakók három ezreléke mozdult meg a kulturális főváros cím elnyeréséért, ami rendkívül nagy erő volt. Ha a háromszáz válaszoló közül csak minden tizediknek van egy személyes története, már azzal meg lehet tölteni a múzeumot.
– A múzeum kialakításánál és összeállításánál természetesen alkalmazkodni kell a település méretéhez, megtalálni a megfelelő léptéket. Az üzemeltetési költségeket össze kell vetni a várható bevétellel és úgy kialakítani, hogy ne rójon vállalhatatlan terheket az önkormányzatra. Ez az egész csupán tervezés kérdése. Egy megfelelő tervezési program viheti sikerre az egész kezdeményezést. Biztos vagyok abban, hogy a látogatók száma éves szinten elérné a 10 ezret, nem kellene néhány év elteltével bezárni a múzeumot, s nem jelentene terhet a városnak. A Terror Háza az elmúlt három évben több mint 1 millió látogatót fogadott. Magyarországon egyetlen filmet sem néztek még meg ennyien.

A város végre vehetne egy nagy levegőt

– A laktanyaépület szimbólum, ezt ki kell használni. Nem feltétlenül kell minden termet telerakni plazmaképernyőkkel. Adott esetben nagyobb hatást lehet elérni egyetlen fényképpel és egy hangszóróval. Az épületben ott van az egész múlt, a látogatókban ez olyan érzést kelt, mint amikor valaki évtizedek múltán visszatér a szülőházába. A vizuális kommunikációs kultúrára kell építeni a történelem elmesélését. Nem XIX. századi múzeumot kell építeni  felöltöztetett próbababákkal, kitömött lovakkal és régi bútorokkal.
A Terror Háza Múzeum tervezési munkálatai alatt 800 ezer perirat gyűlt össze, azaz legalább ennyi emberrel volt dolga az ÁVH-nak. Eszerint Magyarországon minden negyedik családnak van egy személyes története, amit el tudnának mondani erről a korszakról. Ha a félelmeiket sikerülne végre kibeszélni magukból, pontot lehetne tenni a végére.
– Az ötvenedik évfordulóig hátralévő bő egy esztendő alatt össze lehet és kell is rakni a múltunkat. Mosonmagyaróvár végre vehetne egy nagy levegőt és folytathatná azt az életét, amit ötven évvel ezelőtt kettétörtek.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Honfoglalás kori leletek Mecséren

Mecséren új utcasort alakítanának ki, ettől némi bevételt remélnek. Ehelyett kiadások jöttek: egy jogszabály szerint régészeti vizsgálat szükséges a munkákhoz. Korábban itt Árpád–kori cserépdarabot találtak, 350 ezer forintot már kifizettek szakvéleményre, de a kutatási költséget is fizetnie kellene az önkormányzatnak. Tovább olvasom