Kisalföld logö

2017. 10. 21. szombat - Orsolya 9°C | 16°C Még több cikk.

Vízi erőmű helyett nemzeti park

Az ausztriai Hainburgba vízi erőművet terveztek, ám a felháborodás miatt végül nemzeti parkot alakítottak ki.

illusztráció
Az ausztriai Hainburgba vízi erőművet terveztek, ám a felháborodás miatt végül nemzeti parkot alakítottak ki. A Duna menti védett területen korlátok közé szorították az erdőgazdaságot, vadászatot, halászatot, majd alkalmazták az itteni erdészeket.

A szigetközi polgármesterek ausztriai tanulmányútjuk második állomásaként a Donau–Auen Nemzeti Parkkal ismerkedtek meg. Sok hasonlóságot láthattak térségük és az osztrák minta között: itt is vízi erőművet terveztek, ám végül sikerült nemzeti parkká alakítani a területet. A Duna-menti Nemzeti Park Európa egyik utolsó, nagy kiterjedésű háborítatlan árterülete Bécs és Pozsony között: az állandó vízszintingadozás határozza meg az ártér életritmusát. 36 folyam-kilométernyi szakaszon a legnagyobb és legkisebb vízállás között hét méter a különbség. A 9300 hektár árterület 60 százaléka erdő, 25 százaléka pedig vízfelület. A tervek szerint a jövőben 11.500 hektárra növelnék a védett terület nagyságát.

Húsz éve vízi erőművet terveztek Hainburgba, azonban országos tiltakozást váltott ki az elképzelés: azonban amikor az erőmű kivitelezői megkezdték az ártéri erdő kitermelését, a zöldek elfoglalták a folyószakaszt. A kormány felfüggesztette a munkálatok folytatását, s tudományos vizsgálatokba kezdtek. Ennek eredménye aztán az lett, hogy a Bécs környéki dunai árteret a nemzeti parkra „méltónak találták". Egy erőmű építése azonban ezzel összeegyeztethetetlen volt. 1990-ben tartományi szerződést kötött Bécs, Alsó-Ausztria és a Szövetségi Kormány az előkészületekről, majd hat évvel később megnyílt a Duna-menti Nemzeti Park.

Kezdetben ellenezték

A szigetközi polgármestereket vendégül látó Orth település elöljárói elmondták: az ott élők többsége „nemzeti park ellenes" volt. Attól tartottak, hogy jogaikban és lehetőségeikben korlátozni fogja őket ez a védelmi forma. A terület legnagyobb része azonban az osztrák szövetségi erdészeté volt: mára már nincs „igazi" erdőgazdálkodás, a vadászatot korlátok közé szorították, s ezen jogokat nem is lehet bérbe adni. Persze ez nem ingyen történt: az állam kárpótolja a kiesett bevételekért az erdészetet. A lakók attól is féltek, hogy nem tudnak lemenni a folyópartra, sétálni, fürdeni a Dunában: ezt megközelítési útvonalak kiépítésével oldották meg. Természetesen a park területén akadnak korlátozások, ám az itteniek a gyakorlatban ebből szinte semmit nem éreznek. A halászoknak már több a tilalom: az orthiak elmondása szerint ez a kérdés korábban forró pont volt, ma már azonban „nem is téma".

Erdészek a parkban

Orthban néhány hét múlva a helyi kastélyban épül ki az az információs központ, mely a turistákat segítheti. Elkészül egy madármegfigyelő torony, víz alatti megfigyelőhely is. A nemzeti park irányítói figyelnek arra, hogy csak ősi fafajokat „támogassanak", a többit visszaszorítják. Mára a kidőlt, kiszáradt fákat a természetben hagyják, élhetik saját életüket. Az idegenforgalom számára egyébként sokkal fontosabb az ilyen típusú erdő. Az egykori erdészek most a parknak dolgoznak, tőlük kapják a fizetésüket. Nekik szerencséjük volt, ugyanis központi nyomásra leépítések voltak az erdészek körében, ám a nemzeti park foglalkoztatta őket.

Kavicsot a mederbe!

A vízgazdálkodási kérdések is lényegesek a szakaszon. A Duna medre lassan, de süllyedni kezdett: évente 2–3 centimétert. Ennek megállítására nagyobb szemcseméretű – nehezebben elhordható – kavicsot adagolnak a mederbe. Ebben a szövetségi infrastrukturális minisztérium segít: a tervek készek, 2007-ben így tölthetik fel a folyót. Emellett a hajózási viszonyokat is javítanák, a holtágakat bekapcsolnák a főágba és a parti sávot is elbontanák, hogy a Duna saját kedve szerint „dolgozza azt meg".

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Szigetköz Nyugat felé kacsingat

Az osztrák Fertő-tavi Nemzeti Park 4,6 millió euróból gazdálkodik, és 2,3 millió eurót fizet ki évente földbérletként a gazdáknak. A turizmus fellendült, minden település más-más szolgáltatásra specializálódott. A szigetközi polgármesterek most betekinthettek az osztrák rendszer működésébe. A cél az, hogy a Szigetközben is hasonló természetvédelmi forma jöjjön létre. Tovább olvasom