Kisalföld logö

2018. 02. 25. vasárnap - Géza -11°C | -2°C Még több cikk.

Végül senkinek nem kellett a híd

Halászi - A mai kor követelményei szerint nem alkalmas közúti hídnak a Halászinál elbontott régi hídszerkezet.

Ezt a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Híd Önálló Osztályának főmérnöke jelentette ki portá. Ő engedélyezte a szerkezet feldarabolását.

Megoszlottak a vélemények a régi halászi híd ˝hasznosításával˝ kapcsolatban. Mint ismeretes, a Mosoni-Duna-híd 1992-ben szakadt le, miután egy rönkszállító autó megrongálta. Akkor egy ideiglenes műtárgyat állítottak be a helyére, ami helyett tizenhét év után végre most építenek új műtárgyat. A régi szerkezetet leselejtezték és vashulladékként értékesítették. Voltak azonban, akik nem osztották ezt a véleményt és a híd ˝megmentéséért˝ emeltek szót.

Korábban portálunkon fejtette ki véleményét ezzel kapcsolatban a híd korábbi tervezője és építője, illetve a máriakálnoki önkormányzat is ˝bejelentkezett˝ a szerkezetre. A régi hidat időközben szétdarabolták, csupán néhány eleme vár még elszállításra a Halászi oldali parton. A szerkezet hasznosításával kapcsolatos viták végére gyakorlatilag ezzel pont került. A kételyek eloszlatása érdekében azonban a Kisalföld megkereste azt a szakembert, aki döntött a szerkezet feldarabolásáról.

A halászi Mosoni-Duna-híd a magyar állam kizárólagos tulajdonában és a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ vagyonkezelésében van. A szervezet híd önálló osztálya országosan 7149 híd kezelésével foglalkozik, feladatkörébe tartozik többek között a fenntartási, üzemeltetési és fejlesztési feladatok koordinálása. Az osztályt irányító Sitku László szerint a Halászinál elbontott ideiglenes hídprovizóriumot a továbbiakban nem célszerű felhasználni az országos közhálózaton, mivel az állapota és a műszaki paraméterei nem felelnek meg a mai igényeknek.

Sitku László: A híd újbóli felépítése és az üzemeltetése is rendkívül költséges lett volna.
Sitku László: A híd újbóli felépítése és az üzemeltetése is rendkívül költséges lett volna.

– 1992-ben, a híd leszakadását követően gyorsan kellett találni olyan szerkezetet, ami a lehető legrövidebb időn belül felépíthető. Így találtak rá a vasúti híd provizóriumra, amit eredetileg arra terveztek, hogy a nehéz vasúti kocsik forgalmát bonyolítsa – mondja Sitku László. – Az üzemeltetéssel már kezdetben nehézségek adódtak, főként a híd szélessége miatt. A forgalom csak egy sávon haladhatott, sőt, a téli hóeltakarítás is problémás volt, hiszen nem fért át a hóeke. Az 1999-es felmérés azt mutatta, hogy a hatalmas súly olyan terhelést ad a hídfőknek, ami rövid időn belül komoly problémákat okozhat. Az eredetileg vasúti szerkezetben ugyanis csaknem háromszor annyi acél van, mint kellene, ám sajnos nem azokon a pontokon, ahol egy közúti hídon szükséges. A 2001-es felmérés során pedig már azt állapították meg, hogy két éven belül meg kell építeni az új hidat. Azóta évente történtek ilyen vizsgálatok és folyamatosan próbáltuk projektlistára tenni a halászi hidat az elkerülőút megépítésével együtt. Az elkerülő aztán hátrébb sorolódott, ám a hídépítésre sikerült végre keretet találni. Így a régi helyén épül meg az új szerkezet.


– Ezt a régi szerkezetet már nem célszerű felhasználni, mivel az állapota és a műszaki paraméterei sem felelnek meg a kor igényeinek. Újbóli felépítése és az üzemeltetése is rendkívül költséges, sőt, az esetleges tárolása is sokba kerülne. Az elmúlt évtized alatt sokat fejlődött a hídépítés. Ma már jóval korszerűbb, könnyebb és gyorsabban összeszerelhető provizóriumokat használnak. A régi halászi hídhoz hasonló, az egykori NDK-készletből származó szerkezetet több helyen építettek fel Magyarországon. Többek között Mosonmagyaróvárnak is van egy ilyen hídja. A kilencvenes években épített, jelenleg egysávos Lajta-híd fenntartása egyre többe kerül az önkormányzatnak, rövidesen felújításra szorul ez is. A Halászinál lebontottról, amikor felmerült, hogy esetleg máshol igényt tartanának rá, felajánlottam, hogy bárki elviheti, akinek lesz pénze a szerkezet beépítésére és későbbi üzemeltetésére.


Senkinek nem kellett a híd. A szállítása és tárolása többe kerül, mint amennyit ér a szerkezet. Ma már egy hidat úgy kell megépíteni, hogy arra legalább tíz évig ne kelljen költeni és aminek megfelelő karbantartás mellett száz évet ki kell bírnia – hangsúlyozta a főmérnök.

Olvasóink írták

  • 5. Huligan 2009. október 14. 20:29
    „várnak egy picit aztán majd a cigányok elhordják ugyis azt a kupac szemetet. be kell olvasztani aztán kész.”
  • 4. 01010 2009. október 13. 22:11
    „Egyébként
    "Ma már egy hidat úgy kell megépíteni, hogy arra legalább tíz évig ne kelljen költeni és aminek megfelelő karbantartás mellett száz évet ki kell bírnia - hangsúlyozta a főmérnök. "

    Én az elmúlt évekre /építésük óta/ NEM LÁTTAM SEM A HALÁSZI HÍDON , SEM A 1sávos Lajta-hídon felújítást.... az utóbbin a "gumiaszfalt dilatációnál"(helyén) kb. 3 éve teljesen kilátszik a híd tartógerendája- remélem az illetéseken kívül a ROZSDA se veszi észre :)”
  • 3. 01010 2009. október 13. 22:01
    „2. Agent tengelyterhelés 11,5kN vasútnál ;közuton 10kN !!! és a vagonokat nem egyesével viszik át!!!”
  • 2. Agent 2009. október 13. 16:09
    „Azért egy vasúti híd pályaterhelésének eloszlása merőben más a közúti hidakénál, ahogyan a szerkezete is.”
  • 1. juhi 2009. október 13. 15:45
    „.."az eredetileg vasúti szerkezetben ugyanis csaknem háromszor annyi acél van, mint kellene, ám sajnos nem azokon a pontokon, ahol egy közúti hídon szükséges." -nyilatkozta a butapesti vízfej illetékese. Ez teljesen világos, hiszen a vonatok a hidakon ugorva vagy függeszkedve kelnek át. Vagy mégsem?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megújul az óvoda

Hegyeshalom - A Napsugár Óvoda közel húszmillió forintos korszerűsítéséhez 12,2 millió forintot… Tovább olvasom