Kisalföld logö

2017. 10. 17. kedd - Hedvig 9°C | 21°C Még több cikk.

Városok és a számok

Mire jó a statisztika? Ezt mutatta be dr. Csatai Rózsa Mosonmagyaróvár, Győr és Sopron történeti összehasonlításával a népességváltozás tükrében a nyugdíjasegyetem legutóbbi előadásán.
Dr. Csatai Rózsa beszélt arról, hogy a három város három történelmi vármegye székhelye volt. Földrajzilag és történetileg is hasonló körülmények jellemezték, mégis a helyi jellegzetességek miatt napjainkra nagyon sok a különbség közöttük. Az eltérő fejlődést leginkább az itt élő embereken keresztül lehet bemutatni.

A statisztika teszi lehetővé, hogy objektíven tudjuk alátámasztani a döntéseinket, igazoljuk „megérzéseinket", elméleteinket – derült ki az előadásból. A három város összehasonlításához a népesség-összeírások nyújtanak segítséget.

Mindhárom város közös jellemzője, hogy már az őskortól lakottak. Az ókorban a Római Birodalom határán feküdtek, így a limes részeként katonai erődítmények és melléjük települt polgári lakosság foglalta el a területet. A magyar királyság kialakulása után mindhárom város vármegyeszékhely lett, Győr püspöki központ is, ami a népesség gyarapodásához és a gazdasági fellendüléshez adott alapot.

A Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár közti különbségeket ismerhették meg a nyugdíjasegyetem hallgatói dr. Csatai Rózsa előadásában.
A Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár közti különbségeket ismerhették meg a nyugdíjasegyetem hallgatói dr. Csatai Rózsa előadásában.

Az 1786-os népszámlálás óta vannak olyan átfogó adatbázisok, melyek alkalmasak az összehasonlításra: azaz a népesség számát, lakás- és családi helyzetét, foglalkozását is felmérték. Ezek adatai mutatják, hogy a mai Mosonmagyaróvárt alkotó települések lakossága 4700, Győré 12.850, Soproné 11.862 volt. Magyaróváron a zsellérek száma volt magas a Habsburg-birtok miatt, Győrben kiemelkedő a papok és nemesek aránya, míg Sopronban a polgárok száma volt meghatározó. Az 1880-as és 1890-es népszámlálások a lakosság körülbelül kétezres növekedését mutatják a városokban.

A korszakra jellemző a nemzetiségek megnövekedett szerepe, Győr lakosságának kilencven százaléka volt magyar, de Mosonban, Magyaróváron és Sopronban németek alkották közel a háromnegyed részét. A huszadik század hozta a legnagyobb változást: megyeközponti szerepük a megyék jelentős területének elcsatolásával megszűnt, csak Győr fejlődött töretlenül kedvezőbb földrajzi helyzete és az állam támogatásának köszönhetően.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ismertté tenné Szigetköz vizét

Jelenleg bizonytalanabb, ám nagyobb kihívást jelent – ezzel magyarázta Leitner László, hogy… Tovább olvasom