Kisalföld logö

2017. 07. 25. kedd - Kristóf, Jakab 18°C | 25°C Még több cikk.

Vadvédő kerítést közösen

Egy szigetközi erdőbirtokossági társulás tizennyolc hektáron gazdálkodik és védelmet szeretne a növendék fáinak. A vadásztársaság megállapodást és együttes bekerítést szorgalmaz.
A vadak okozta pusztítás jelentős károkat és még több vitát eredményez a Szigetközben is. Az ellenük való védekezés költséges, s az adott területre illetékes vadásztársaságok jó esetben is csak egy részét vállalják át.

Keríteni kellene a csemetéket

Egy névtelenséget kérő szigetközi férfi részarány-tulajdonos egy harminctagú, tizennyolc hektáros erdőbirtokossági társulásban. Az örökölt dunaszigeti erdőt három éve kapta vissza az államtól.
– A tizennyolcból 1,3 hektár az enyém – kezdte a férfi. – Az erdőbirtokossági társulásunk tavaly öt hektárt vágott le és adott el, mivel a környezetvédelmi előírások miatt többet egyszerre nem lehetett. Közös elhatározásunk, hogy idén és jövőre is szeretnénk öt-öt hektárt még kitermelni. Előírás, hogy a kivágott fák helyén csemetékkel kell beültetnünk a területet. Idén tavasszal ötezer csemetét vásároltunk 350 ezer forintért. Ötven forintba kerül egy gödör gépi fúrása és a munkaerőt is fizetnünk kellett: összesen 700 ezer forintunkba került öt hektár beültetése. Azonban ez kevés: kerítés kellene a terület köré, hisz közeleg az ősz. A szarvasok, ha bejutnak a kertbe, összegyúrják és megrágják a növendék fákat, s jövőre elölről kezdhetjük az ültetést. Legalább 800 méter kerítésre lenne szükség, amit véleményem szerint az illetékes vadásztársaságnak kellene rendeznie. Harminc éve ezen a területen vadásznak: most, hogy kivágtuk a fákat, már nem érdekli őket ez a rész , s nem segítenek a védekezésben – mondta a panaszos.

„Mi csak besegíthetünk"

Törzsök Gyula, az érintett területen illetékes Kisalföldi Erdőgazdaság fővadásza szerint a jogszabály elég lazán kezeli ezt a kérdést.
– A hét évvel ezelőtti törvény szerint a rendes gazdálkodás mértékét meghaladó termelés esetén a vadkár a termelőt terheli – mondta a fővadász. – Az azonban nincs itt lefektetve, hogy ez konkrétan mit jelent. A törvény szerint a vadásztársaság, ha „a tőle elvárható módon viselkedett", akkor nem terheli felelősség. Azt is kimondja viszont, hogy a vadászati jog gyakorlója működjön közre a kárelhárításban. Ilyenkor célszerű a megállapodás gazdálkodó és vadásztársaság között. Több ilyen elhárítási szerződést kötött már társaságunk. Általában mi az anyagokat biztosítjuk a kerítés elkészítéséhez: volt, hogy drótot, volt, amikor karókat adtunk a tulajdonosnak. A védekezés nagyságának mértéke függ a veszélyeztetett erdő értékétől is, s ezzel arányosnak kell lennie – mondta Törzsök Gyula.

Mit mond a jog?

Az 1996. évi LV. törvény a vadkár megelőzését szabályozza: „A vadászatra jogosult a föld tulajdonosának, illetőleg használójának hozzájárulásával vadkárelhárító berendezéseket állíthat fel. A vadászati jog társult hasznosítása esetén a föld használója az akadályoztatás mértékével arányos kártalanításra tarthat igényt. A föld használója a vadkárok megelőzése érdekében köteles a vadkár elhárításában, illetőleg csökkentésében közreműködni. A föld használóját a rendes gazdálkodás körét meghaladó közreműködéséért ellenszolgáltatás illeti meg. Amennyiben e föld használója e törvény szerinti, rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy alapos ok nélkül nem járul hozzá ahhoz, hogy a jogosult a vadkárok elhárításához szükséges létesítményeket, berendezéseket felállítsa, az abból eredő vadkárt a föld használójának a terhére kell figyelembe venni."

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csak a pénztelenség az akadály

A hegyeshalmi „ipszilon” ügyében a helyzet több mint nyugtalanító. Egy körforgalom… Tovább olvasom