Kisalföld logö

2017. 10. 18. szerda - Lukács 12°C | 22°C Még több cikk.

Úszó erőművek a Dunára

Egy szlovák cég úszó áramtermelő hajókat állítana fel a Duna csallóközi és szigetközi oldalán.
A duzzasztómű közelében
Egy szlovák kivitelező cég képviselői kedden Dunakilitin jártak, s tárgyaltak több környékbeli magyar polgármesterrel elképzeléseikről. Szokoli Sándor dunakiliti településvezető elmondta: a tervek szerint a Duna ágrendszerének két oldalán foroghatnának az energiatermelő lapátkerekek.

Huszonnégy hajó itt, huszonnégy odaát

– Egy szlovák–magyar tükörprojekt keretében Interreg III. pályázatot adhatnának be - egyelőre csak tervezésre – az önkormányzatok: a szlovákiai Doborgaz és esetleg Dunakiliti lehet a két gesztor. A szlovák cég vázolta elképzeléseit: hajószerű, hatvan méter hosszú úszó energiatermelő egységeket tennének a Duna vizére. Ezek aljára három lapátkerék van felszerelve, itt termelnék az áramot. Főleg olyan helyeket keresnek, ahol trafóhoz, elektromos vezetékhez könnyen tudnak csatlakozni. A tervek szerint huszonnégy hajó lenne a csallóközi, huszonnégy a szigetközi oldalon. Dunakilitinél a duzzasztómű alatti rész jöhetne szóba, s egészen Cikolaszigetig vagy Kisbodakig több helyen horgonyozhatnának le ezek az úszó áramtermelők.

„ Ideiglenes" úszó erőművek

– A cég képviselői elmondták, hogy Szlovákiában a Vágon és az Ipolyon is hasonló elképzeléseik vannak. Úgy gondolom, mivel úszó járműről van szó, ezért könnyen telepíthető s áthelyezhető lenne. „Ideiglenes megoldásként" működhet: mozgatáskor csak a vezetékcsatlakozást és a horgonyt kellene „felszedni". A településeknek a néhány millió forintos tiszta bevétel is jól jöhet, valamint munkahelyteremtő s idegenforgalmi látványosság is lehet a beruházás. Január elején várom a cég prezentációját, s hogy milyen nyilatkozatokra van szükségük. Mindenesetre a lehetséges beruházók bizakodók a pályázatot és a tervezésre nyerhető összeget illetően – mondta Szokoli Sándor.

A zöldszervezetek is támogatják Szlovákiában

Lapátkerekek: A víz alatt forogva termelnék az áramot.
Boráros József, a szlovákiai Doborgaz polgármestere hozzátette: csallóközi oldalon Doborgaz, Vajka és Nagybodak lehet érintett az ügyben. Az önkormányzatok részéről anyagi hozzájárulást nem igényel a pályázat, szükség esetén az ötszázalékos önrészt is felvállalná a beruházó. Pk szlovák oldalon településenként évi nyolcmillió koronás (mintegy 50 millió forintos) hasznot remélnek évente. Az úszó, lapátkerekes megoldást csallóközi oldalon a zöldszervezetek is támogatják, ugyanis környezetbarát módon valósulhatna meg a vízi energia hasznosítása, ráadásul harmada lenne a beruházási költség a korábbi „törpe erőműves" elképzelésnek.

A miniszter általában helyesnek tartja

Információink szerint korábban a magyar oldalon is elindultak olyan kezdeményezések, miszerint uniós pályázatokat adnának be törpeturbinák telepítésére. Mindenesetre 2003 őszén egy külföldi konzorcium már szeretett volna felállítani Dunakilitin duzzasztóműbe beépített energiatermelőket. Három köbméter vizet használtak volna fel, s fél megawattnyi hasznot reméltek a telepítéstől: a beruházás akkor a szakhatóságok hozzájárulása miatt hiúsult meg.
Ugyanakkor Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter ősszel lapunknak úgy nyilatkozott: általában helyesnek tartja kisvizes részeken törpeerőművek telepítését, ha az a környezetben nem okoz kárt.

Alsószölnöktől Vasszécsenyig húsz

Egyenként 1,7–1,8 megawatt teljesítményű vízerőműveket telepítene három magyarországi folyóra is a Hydro Globus Consulting Kft., amely a Rábán és a Körösön egy-egy már meglévő duzzasztómű, míg a Hernádon egy korábban kialakított fenékküszöbre tervezett gát mellé telepítené az áramtermelő létesítményeket. A beruházások egyenként mintegy 1,5 milliárd forintba kerülnének. Hazánk nyugati „végein", Alsószölnöktől Vasszécsenyig húsz törpevízerőmű található, s ezek közül az ikervári a legnagyobb.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Életjelek karácsonyi énekre

A halászi Horváth Katalin agyi értágulattal s túl vékony érfalakkal született. A 25 éves nő átesett három agyvérzésen: tavalyi műtétje orvosi szempontból egyedülálló volt, eddigi felépülése maga a csoda. A falubeliek többször gyűjtöttek a gyógykezelésére. Kati most a teljes felépüléséért küzd, s beteg, rászorult embereken segítene. Tovább olvasom