Kisalföld logö

2017. 08. 23. szerda - Bence 14°C | 22°C Még több cikk.

Új fejlesztési koncepcióval az uniós pénzekért

Mosonmagyaróvár és a kistérség idén még nem jutott európai uniós pénzhez.
Brüsszeli milliárdok a megyébe címmel a Nemzeti Fejlesztési Hivatal adatai alapján közzétettük az augusztus 1-jéig kedvezően elbírált európai uniós projektek listáját. Az összeállításból kiderül, hogy a mosonmagyaróvári térség alig előzi meg a csornait. Sőt, ha a kistérségek eddigi teljesítményét a lélekszámhoz mérjük, a csornai megelőzi a mosonmagyaróvárit, hiszen előbbiben 39.610, utóbbiban 19.670 forint EU-pénz jut egy lakosra. Ha a gazdasági erőt és a településnagyságot figyelembe vesszük, szokatlan, hogy Csorna megelőzi Mosonmagyaróvárt, ugyanis a Rábaköz központjába 212 millióval több EU-pénz érkezett.
Mi az oka, hogy kevés támogatást kapott a kistérség és a város? – kérdeztük az illetékeseket.

Elmaradottak elsőbbségben

Stipkovits Pál a Kisalföldnek elmondta: a Nemzeti Fejlesztési Hivatal listájában megfigyelhetjük, hogy a támogatások többségét nem önkormányzatok, hanem gazdasági társaságok nyerték el. A mosonmagyaróvári önkormányzat két, összességében mintegy ötszázmillió forintos igényt nyújtott be az úgynevezett HEFOP-pályázatra. Egyrészt a fogyatékossággal élők foglalkoztatását biztosító nappali intézmények létesítésére és fejlesztésére, másrészt fel szerették volna újítani az Aranyossziget utcai bölcsődét. Bár a pályázatokat nagyon alaposan előkészítették, nem kaptak támogatást.

A polgármester a sikertelenség okát abban látja, hogy az uniós pályázatoknál a fejletlenebb, hátrányos helyzetű régiókat részesítik előnyben, Mosonmagyaróvár viszont nem ilyen térséghez tartozik, hiszen a város gazdasági ereje az átlagnál nagyobb. Jó példa erre, hogy pályázati támogatással szerették volna elkészíttetni a mosoni belváros rehabili tá- ciójának terveit, de nem kaptak támogatást. Így saját erőből készítették el a dokumentációt, és most keresik a beruházás megvalósítását elősegítő pályázati forrást.

Kerékpárút és önkormányzatiság

Botos Gábor főtanácsadó is hasonlóan látja a kistérség helyzetét. Mosonmagyar- óváron kedvezőbbek az adottságok, mint Csornán, hiszen a csornai a hátrányos helyzetűek közé tartozik, ezért a pályázatok elbírálásánál előnyben részesül.

A mosonmagyaróvári kistérség, ami 26 települést és 71 ezer lakost foglal magában, eddig még nem nyújthatott be pályázatot uniós forrásokra. Ennek feltétele ugyanis egy fejlesztési koncepció megléte. A koncepció elkészült és várhatóan hamarosan elfogadják. A tervezet két kiemelt projektje a kerékpárút-hálózat teljes kiépítése a kistérségen belül, valamint a helyi önkormányzatiság teljes körű kialakítása.
Uniós támogatásban ugyan még nem, de más jellegű támogatásban már részesült a mosonmagyaróvári kistérség.

Közel százmillió hazai forrásból

Tavaly fejlesztésre és tárgyi eszközök beszerzésére lehetett pályázni a Belügyminisztériumnál: a kistérség az elnyerhető 50 millió forintból 49 millió támogatást kapott. Az elbírálásnál fontos kritérium volt, hogy egy-egy feladatkör – közoktatás, szociális gondoskodás, egészségügy – ellátását hány település, milyen időtartamra vállalja. A mosonmagyar- óvári kistérségben valamennyi település jónak látta, hogy a háziorvosi ügyeletet közösen oldják meg, viszont a szociális gondoskodás társulási formájához csak 15 település csatlakozott. Mindössze 9 település kötött intézményfenntartói társulást a közoktatási feladatok ellátására. Idén változott a pályázat tartalma: a Belügy- és a Pénzügyminisztérium közös rendelete idén a működést támogatja.

A mosonmagyaróvári kistérség 55 millió forint kiegészítő normatívához jutott. Ebből az intézményfenntartói társulást működtető települések (Jánossomorja, Kimle és Dunakiliti, valamint szeptembertől Mosonmagyaróvár és Hédervár) is kapnak támogatást a bejáró tanulók után. A kistérség szakembereket is alkalmaz a gyermekjóléti szolgálat több településen történő ellátására. A társulás 17 önkormányzatának belső ellenőrzésére szintén jut ebb ől a pénzből. Sőt, elkülönítettek ötmillió forintot a fejlesztésekhez szükséges önrész biztosítására is.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kenyérért is a szomszédba járnak

Albertkázmérpuszta közvetlenül az osztrák határ mellett található település, melyet Albert Kázmér szász-tescheni herceg alapított a XIX. század harmincas éveiben. 1946-tól 1950-ig Hegyeshalomhoz, majd Várbaloghoz tartozott közigazgatásilag. 1974-ben Várbaloggal együtt Jánossomorjához csatolták. A rendszerváltás óta ismét Várbalog része. Tovább olvasom