Kisalföld logö

2017. 07. 20. csütörtök - Illés 19°C | 34°C Még több cikk.

Túlparti haszon, hazai költség

A három csallóközi település a szlovák minisztériumtól törpe vízi erőmű telepítésére kapott lehetőséget. A százötvenmillió koronás beruházás évi 25 milliós tiszta bevételt hozhat.

 FÓRUMTÉMA

Önnek mi a véleménye arról, hogy a Duna vize és haszna a szlovákoké, a miénk meg a költség?

Mondja el véleményét!

Fórum >>

A befektető ugyanaz, akit nálunk Dunakilitinél hatóságilag nem engedtek turbinázni. Így marad az eddigi képlet: a Duna vize és haszna a szlovákoké, a miénk meg a költség.

Korábban  már beszámoltunk arról, hogy a dunakiliti duzzasztómű zsilipjeinél törpe vízi erőmű létesítését tervezte egy szlovák konzorcium. A tervek a Fertő–Hanság Nemzeti Park igazgatóságánál buktak meg: káros környezeti hatásokra hivatkoztak, valamint arra, hogy a vízkormányzási feladatokat nem lehetne ellátni. Most a túloldalon, a szlovákiai Doborgaz határában is hasonló vállalkozás van kibontakozóban. A 150 millió koronás (közel egymilliárd forintos) projekt még idén megkezdődhet.

A lehetőséget elvileg kompenzációként Doborgaz, Vajka és Nagybodak kapta, ám ők az engedélyt most továbbadnák annak a vállalkozónak, aki már Dunakilitin is megépítette volna a vízi erőművet.

Huszonötmillió koronát termelnek

A felvízcsatornát a csallóközi ágrendszerrel összekötő műtárgyat korábban úgy alakították ki, hogy a miniturbinák beszerelhetők ezekbe a zsilipekbe. E lehetőséget megragadva egy évvel ezelőtt a három település levelet írt Miklós László szlovák környezetvédelmi és vízügyi miniszternek, melyben hátrányos helyzetükre hivatkozva kértek segítséget. A minisztertől aztán kompenzáció gyanánt lehetőséget is kaptak a helyiek: a műtárgy területét megkapták az államtól, s uniós pályázati lehetőséget kínáltak törpeerőmű telepítésére. A 150 millió koronás beruházás során a törpeturbinák évente 16 millió kilowattóra áramot termelnének, s tisztán közel 25 millió koronát hoznának a településeknek.

Átadták a lehetőséget

Hivatalos, de magát megnevezni nem kívánó forrásból a Kisalföld úgy tudja, a három falu a beruházási jogot átadná egy szlovákiai vállalkozónak. Információink szerint a megegyezés már meg is köttetett, méghozzá azzal a céggel, amely Dunakilitin is szeretett volna turbinákat felszerelni. A leendő uniós forrásokra ez a cég is pályázik, s a hírek szerint a teljes bevételnek mindössze kis része csorog vissza majd a helyi községek kasszájába. Az ügyben a három település képviselő-testületeit is összehívták. A munkálatokat még idén elkezdenék, s úgy tudjuk: a szükséges szakhatósági engedélyek is rendelkezésre állnak.
Dunakilitin egy szelvénybe tíz kis turbinát szereltek volna, melyek együtt köbméternyi vizet engednek át, s fél megawattnyi energiát termelnek. A szlovákiai Doborgazon a többméternyi vízszintkülönbség szintén lehetővé tenné a gazdaságos működtetést.

Számok nyelvén

A másfél évtizede húzódó magyar–szlovák tárgyalások Bős–Nagymaros ügyében is a villamos áramról (és az átadandó vízmennyiségről) folynak. A magyar kormány lemondana a Bősön megtermelt energia őt megillető részéről, cserébe több vizet kér a Duna eredeti medrébe. Jelenleg a bősi erőmű vízhozamtól függően évi 2,1–2,6 milliárd kilowattóra villamos energiát termel. Ám mivel Nagymaros nem épült meg, így nem tudják azt csúcsrajáratni. Szlovák újságírók áprilisban Dominik Kocinger dunai kormánybiztosnak feltették a kérdést: valóban nyereségesen termel-e már a bősi erőmű? A kormánybiztos egy mosoly kíséretében kitérő választ adott.

Ugyanakkor rövid számolgatással kiderül: ha Pakson egy kilowattóra villamos energiának 15 forint az ára, akkor Bős évi 36 milliárd forintot, az elmúlt tizenkét évben pedig mai árakon 400 milliárdot hozott forintban a szlovákoknak. A magyar oldalon több tízmilliárdból megépült dunakiliti duzzasztómű jelenleg csak ökológiai vízpótlásra szolgál. Itt csak a feltétlenül szükséges fenntartási munkákat végzik el. Évente körülbelül ötvenmillió forintot emészt fel az „álló" műtárgy. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt tizenkét évben mai árakon számolva legalább félmilliárdot költöttek a duzzasztóműre. A szigetközi vízpótlás évi nyolcvanmilliót kíván, feltéve, ha van rá állami forrás. Tehát 1992 óta egymilliárd forint körül fordított erre a magyar állam. Emellett még az önálló vízpótló beruházás hatszázmillió forintba került.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A máriakálnokiak féltik a falujukat

A halászi híd állapota egyre romlik: szerdától tábla jelzi, hogy csak a húsz tonna összsúly alatti… Tovább olvasom