Kisalföld logö

2017. 04. 23. vasárnap - Béla 4°C | 13°C Még több cikk.

Trianon vándorkiállítás Mosonmagyaróváron

A várpalotai Trianon múzeum vándorkiállítása május 17-től Mosonmagyaróváron lesz látható. Május 15-ig Kapuváron, Csornán és Lébényben is bemutatják.

A kiállítás Kopetti Tamás, mosonmagyaróvári önkormányzati képviselő kezdeményezésére került megyénkbe, vele beszélgettünk.

- Mi látható a kiállításon?
- Átfogóan a magyarság története, valamint országhatáraink alakulása. Hogy alakult országunk népesedési eloszlása, hogyan rajzolódtak meg Nagymagyarország területi határai, valamint olvashatunk az első és második bécsi döntésről és annak körülményeiről, és a trianoni békediktátum mai napig tartó következményeiről. Mindezt hatalmas, színes tablókon térképekkel, fotókkal illusztrálva tekinthető meg. A kiállítást színesítik a minden korszakhoz megtalálható lobogók is.

- Miért vándorkiállítás?
- Csonka hazánkban egyedül Várpalotán található Trianon múzeum. Ennek a kiállításnak az anyaga céltudatosan mozgatható anyagnak készült, pontosan azért, hogy a hazánk legnagyobb gyászát könnyebben megismerhessék az emberek.

- A kiállítás tehát a múzeum tulajdona?
- Igen, a komplett kiállítás az ő tulajdonukban van, mely civil kezdeményezésre elhozható tőlük. Készítői Raffay Ernő, az Antall-kormány honvédelmi államtitkára, valamint Szabó Pál Csaba a Trianon Múzeum Alapítvány kuratóriumi elnöke.

- Hol volt eddig látható, és hol lesz ezután látható?
- Eddig Darnózselin és Hegyeshalomban állítottuk össze. Jelenleg a halászi kultúrházban van, ahol május 5-én délután öt óráig látható. A következő helyszínek:

Lébény
– május 6-7.
Kapuvár – május 9-12.
Csorna – május 13-15.
Mosonmagyaróvár – május 17-21.

A mosonmagyaróvári kiállítás megnyitó délután öt órakor kezdődik a Városi Kollégiumban, és május 21-ig itt is lesz megtekinthető. Ezt az utolsó felvonást nagyobb szabású tervezzük; díszvendégünk lesz Popély Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia nagydoktora, aki a trianoni békediktátumról és annak mai napig tartó következményeiről fog mesélni a látogatóknak.



- Mennyien érdeklődtek eddig a kiállítás iránt?
- Sajnálatos módon az eddigi helyszíneinken kevés időnk volt a hirdetésre, így az érdeklődés mérsékelt volt. Pozitív volt azonban a helyi iskolák hozzáállása, hiszen az összes felső tagozatos diákjuk megnézte a kiállítást.

- A plakáton az áll; ezt minden magyar embernek látnia kell. Miért gondolja így?
- Fontosnak tartom, hogy felnyissuk az emberek szemét, és megismerhessék igaz múltunkat, történelmünket. Itt nem párezer halottról beszélünk, mint szabadságharcaink során, hanem országunk kétharmadának, valamint a magyar anyanyelvű lakosság több mint felének elvesztéséről. Ez történelmünk leggyászosabb napja, ellentétben a most már nemzeti összetartozás napjának nevezett ünnepnappal. Számomra ez nem ünnep, hanem egy súlyos gyásznap, melynek igaz történetét minden magyar embernek ismernie kell. A történelemórákon rendkívül kevés óraszámban foglalkoznak ezzel a témával, így most mindenkinek lehetősége van saját szemével látni az igazságot; azoknak, akik elől eltitkolták, és azoknak, akiknek nem tanítják azt.

A kiállítás minden helyszínen ingyenesen megtekinthető!

Olvasóink írták

33 hozzászólás
12
  • 33. Leia88 2011. május 21. 17:27
    „Pontosan.. a jobbik által szervezett kiállításról van szó! Vagyis fontosnak tartják, hogy legyen az embereknek némi fogalma a történelemről, az igazságról! Nem arról amit az iskolákban oktatnak. És érdemes elmenni megnézni. Nagyon érdekes és tartalmas kiállításról van szó, ami mindenkit érint.”
  • 32. embertelen 2011. május 18. 18:37
    „Remélem, hogy a kiállításon bemutatják a Trianont megelőző népszámlálás adatait is.
    Az 18 264 533 főből alig a fele volt magyar, aki ezt tagadja, az hazudik!
    magyar ( zsidókkal együtt) 55% , román 16%, szlovák 11%, német 10%, ruszin 2,5%, szerb 2,5%, horvát 1,5%, cigány 0,6%, sztano 0,19%”
  • 31. audiquattro 2011. május 11. 08:14
    „pancser! Ha nem tudsz valamit biztosra inkább halgass!! A TRIANON vándorkiállítást igenis a JOBBIK szervezésével tudjuk megnézni:))) Akármennyire is fáj ez neked:))”
  • 30. pancser 2011. május 10. 19:30
    „294 Még sokat kell fejlődnöd meg a többinek is. Beszélt is valakin olyasmit, hogy a rokonaidnak románnak kell lenni?”
  • 29. Beex 2011. május 10. 11:30
    „Ettől csak a magadfajták lesznek azok..

    Rokonaim vannak Erdélyben, és 90 év után sem akarnak románok lenni...”
  • 28. pancser 2011. május 10. 10:57
    „Mi a hülyeség? Úgy tűnik te tudod, még csak meg sem fordul a fejetekben, hogy mi miért történt, és az sem, hogy nem lehet, nem szabad egy nemzetet depresszióssá tenni! Trianon a Kárpát- medencében élő népeknek új élet kezdetét jelentette, nekünk is. A Nemzeti összetartozás napja antitrianon de nem az önsajnálaté és nem a határok revíziójának napja. Nemzeti megnyugvásra van szükség ez a legfontosabb!”
  • 27. Beex 2011. május 10. 10:09
    „Nem nagyot akartam mondani, csak a hülyeségedre reagáltam...

    Nyilván jelenlegi formájában visszakapni nem lenne túl jó "üzlet", utána mi lennénk tele kisebbségekkel..
    Ettől függetlenül sajnálni lehet a dolgot, megemlékezni, és a Nemzet tragiédiájának tekinteni..
    De te ezt is sajnálod, mert egy pancser vagy... gondolom a holokamu ellen nem tiltakozol ennyire nyálfröcsögve...”
  • 26. pancser 2011. május 10. 10:00
    „Nagyot akartál mondani de nem sikerült. A zágrábi horvátot, a görgényi románt, a liptó szlovákot is elrabolták tőlünk? Mert a területekkel jönni ezt jelenti a logikád mentén. Ők így gondolták jónak és ezt a törekvésüket egy bölcsen gondolkodó nemzetnek tudomásul kell vennie. Ha így teszünk, akkor a náluk élő magyarság is jobb sorsot remélhet. A határok megváltoztathatóságát meg felejtsük el, semmilyen realitása nincsen, viszont az örökös nyafogásunkkal ártunk az ott élő magyaroknak.”
  • 25. Beex 2011. május 10. 09:06
    „24. pancser 2011.05.10. 08:47
    A közelmúltban volt pár olyan eset, mikor felnőtt emberek kerültek elő, akiket évekkel, évtizedekkel ezelőtt elraboltak, ugye?

    Nos, a te esetedben ez így nézne ki:
    Valaki elrabolja a gyermeked, nála van pár évig, aztán egy véletlen folytán találkoztok, de te kedvesen és aranyosan az örömödet fejezed ki, hogy szimpatikus legyél, nehogy megsértsd.. milyen undorító lenne, ha pl. 5 év után is vissza akarnád kapni, esetleg még meg is sértenéd az illetőt, hogy a te nevedet viselje onnantól a gyerek...
    Hm? :)

    Vagy: a betörő elviszi a tévéd, elfogják később, de mivel már egy éve nála van, most már az ő tévéje.. legfeljebb összebarátkoztok és néha átugrasz te is nézni, persze kedvesen, nehogy megsértsd szegényt...

    Szóval tényleg igazad van... :)”
  • 24. pancser 2011. május 10. 08:47
    „Nem a magyarság ellen, hanem mellette szólok. Az utóbbi évszázad minden "magyarpárti" cselekedet következménye tragédia lett. Nem kéne a hozzáállásunkon változtatni és inkább szimpátiát keltenünk népünk iránt. A mostani trianoni hozzáállások többnyire sérti a környező népek, emberek önérzetét. Nem hinném, hogy ez helyes lenne. Ha például horvát lennek ugyancsak dühítene hazámat Magyarország részeként látni a magyar rendszámú gépkocsikon. Szomorú, hogy ezt, még ezt sem vesszük figyelembe! Remélem az értelmesebb olvasó igazat ad nekem, legalább ebben.”
  • 23. Leia88 2011. május 09. 23:57
    „Te pancser neked nincs jobb dolgot mint minden cikket kritizálni? ennyire nem értesz egyet semmivel akkor tegyél valamit...
    egyébként lehet h 1920 óta sok év eltelt azt hiszem nincs semmi baj azzal hogy hisznek az emberek dolgokban..
    keress magadnak más elfoglaltságot... mert ez h minden magyarság tudatot célzó v erősítő cikket kritizálsz már erősen lázító...”
  • 22. pancser 2011. május 09. 14:57
    „A történelemtanulás nem azért van, hogy utólag búsongjunk vagy örüljünk, sokkal inkább azért, hogy áttekintést adjon a múltról, hogy hogyan ne tegyünk, és hogy jobbakat tegyünk a jövőben! A revans vágya mindig élt a népekben, például a franciákban a németek ellen 1871 után. Annak volt realitása, hiszen az erők nagyjából egyformák voltak. De Magyarországon egészen más a helyzet, itt az erők reménytelenül egyenlőtlenek. Trianonba bele kell nyugodni, minden magyar szívnek meg kell vele békélni.”
  • 21. Beex 2011. május 09. 08:19
    „Köszönjünk puncser az okos hozzászólásaidat, ülj le, egyes!”
  • 20. neduddgi 2011. május 08. 16:37
    „http://www.youtube.com/watch?v=_LrYOPMIng4
    Akinek Trianon az új élet kezdete,az ne hallgassa meg Cselényi nótáját.:Mindent vissza”
  • 19. pancser 2011. május 07. 09:22
    „Egyébiránt a Nemzeti Összetartozás Emléknapja más kicsengésű mint amit amit a kiállítás meg a Jobbik sugall. Nem a gyász, hanem a pozítív érzelmek hangulatát kéne hogy közvetítse! Trianon miat jajongani, meg a nemzeti összetartozást ünnepelni egészen más! A kettő még keveredik, de a Jobbik elmúlásásval helyére kerül minden!”
  • 18. pancser 2011. május 07. 07:14
    „16-hoz! Végre ki kell mondani a trianoni békén rágódni felesleges, akkor is ha pillanatnyilag nem népszerű. <moderálva>”
  • 17. ökosuli 2011. május 07. 05:12
    „A Nemzeti Összetartozás Napja a Mosonmagyaróvári Városi Kollégiumban 2010-ben

    2010. május 31-én fogadta el a Magyar Országgyűlés a ,,Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről" címet viselő törvényjavaslatot, melyben az 1920-as trianoni békediktátum aláírásának évfordulójára emlékező június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Emléknapjává nyilvánította. Dr. Schmitt Pál Köztársasági Elnök június 3-án írta alá a törvényt, amely 2010. június 4-én hatályba is lépett. A Parlamentben emlékülést tartott az országgyűlés, országszerte számos megemlékezést tartottak és több településen, többek közt a Mosonmagyaróvár közelében található Darnózseli, Levél községekben és Jánossomorja városban Trianon-emlékművet avattak.
    Mosonmagyaróváron 2010. június 3-án nyílt meg a Trianoni emlékek című kiállítás, a Mosonmagyaróvári Városi Kollégiumban Németh Alajos kollégiumi nevelő, magángyűjtő, és a Győr - Moson - Sopron Megye Győri Levéltárának Mosonmagyaróvári Részlegének anyagaiból; Beregszászi Balázs levéltáros, Németh Alajos és Simon Zsuzsanna kollégium igazgató rendezésében. A rendezők a kiállítás létrehozásával kívántak méltó módon megemlékezni az első világháborút lezáró tragikus trianoni békediktátum 90. évfordulójáról, és az új emléknapot helyben tartalommal megtölteni.
    A kollégium növényekkel teli zöld folyosóján 10 darab fekvőtárlóban, 11 darab faliképen és további három falfelületen voltak láthatók eredeti és másolt dokumentumok, képeslapok, fotók, relikviák és egy egész tárlót megtöltő kitűző és kitüntetés gyűjtemény. A helyi sajtóban történt megjelenéseknek (Mosonvármegye,közéleti havilap Lajta Press,
    kistérségi hetilap, Kisalföd, megyei napilap), a Lajta Rádió, helyi csatornának, a városi információs portálokon (www.mosonmagyarovar.hu, www.mores.hu) való hirdetéseknek, illetve a Flesch Károly Művelődési Központban vetített Vérző Magyarország című Koltay Gábor filmjével közös plakátnak is köszönhetően a jó rendezvényszervezés meghozta az eredményét. A csütörtök délutáni megemlékezés a szakadó eső ellenére is több mint száz embert vonzott. Belépéskor minden érdeklődő kapott egy kitűzőt, melyen Nagy - Magyarország képe volt látható, benne az anyaországgal és a Nemzeti Összetartozás Napja, Június 4. felirattal. Az intézmény igazgatója, Simon Zsuzsanna üdvözölte a megjelenteket és egy órás műsort ajánlott az étkezőben helyet foglaló felnőtt és diák közönség figyelmébe.
    A Himnusz közös eléneklése után Nády Mária költő szavalta el a ,,Trianon kereszt" című költeményét, majd Kovács Zsuzsanna, a Mosonyi Mihály Zeneiskola művésztanára hegedűn játszotta el a Ház a határon című zenemű introdukcióját. Újabb vers következett Pap Brigitta kollégista előadásában, Ruff Andortól - a Mosonvármegye c. helyi lap korabeli lapszerkesztőjétől - a ,,Magyar sóhajok" című három részes, 1921-ben írt hazafias költeményét hallgathatták. Ezután Varga Bálint történelem szakos középiskolai tanár, kollégiumi nevelő rendhagyó történelemórája következett ,,Lesz még kikelet Szepesség felett" címmel, a Szepesi Szövetségről, mely a két világháború között Magyaróváron is működött. Előadásában kifejtette a monarchia végi Nagy-Magyarország nemzetiségi viszonyait, hogy Trianon miatt hány százezer ember szakadt a határon túlra vagy menekült az anyaországba, és kereste az identitását nemzetiségétől függetlenül, magyar érzelműként. Majd az Igazságot Magyarországnak c. dal volt hallható felvételről. Ezt egy vetítettképes prezentáció követte a Mosonmagyaróváron található, Trianonhoz köthető emlékművek, sírok, utcanevek bemutatásával. A műsor Dobszay Károly: Ne féljetek, nem megyünk Haza c. versével folytatódott, mely a 2004. december 5-ei sikertelen népszavazás okán született. Bemutatásra került még egy video összeállítás is a várpalotai Trianon Múzeumról, mely már a www.youtube.com- ról letölthető.
    Az ünnepi beszédet dr. Nagy István országgyűlési képviselő, Mosonmagyaróvár város alpolgármestere tartotta. Beszélt az emléknap fontosságáról és törvényre emeléséről, de szólt az állampolgársági törvény módosításáról is. A megnyitó a Szózat és a Székely Himnusz eléneklésével zárult, a közönség ezután tekinthette meg a kiállítást tárlatvezetés és büfé keretében.
    A kiállításban térképek, képeslapok, fényképek, bélyegek, kiadványok, különféle jelmondatú fejléces papírok, 30-as évekbeli nemzeti színű revíziós plakátok, újságcikkek szerepeltek. Nagy-Magyarország térkép megyei címerekkel, a Pesti Hírlap: Igazságot Magyarországnak c. történelmi, nemzetiségi, népességi térképe, illetve Nyugat-Magyarország elcsatolásra ítélt területeinek térképe. Képeslapok és bélyegek a határon túli városokról, várakról, tájakról a hozzájuk tartozó ,,visszatért" bélyegző lenyomattal, és ezekhez kapcsolódó, a felvidéki és erdélyi bevonulást megörökítő fényképekkel. A bélyegek és képeslapok felett, pedig az akkori korszak emblematikus kisplasztikája, a sziklát markoló öntvény turul is helyet kapott.
    Különféle korabeli hazafias versek voltak olvashatók: Ne bántsd a magyart, Mindent vissza, Szegény Magyarország; az 1920-as évekbeli iratokon a ,,Csonka-Magyarország nem ország, Nagy-Magyarország mennyország", a ,,Nem, nem, soha" bélyegző lenyomatokkal, e jelszavakkal és a Magyar Hiszekegy szövegével iskolai füzetekben; programfüzet lord Rothermere békerevíziós mozgalmáról (1927.) és gróf Teleki Pál magyar nemzetiségi politikai kiadványa 1940-ből. Néhány lap látható volt a falakon a békeszerződést becikkelyező 1921. évi XXXIII. törvényből: állampolgárság megszűnése, hadsereg létszámának csökkentése, a vasúti vonalak átengedése. Itt volt látható az 1922. évi XXIX. törvény szövege a Soproni népszavazás emlékéről, az 1947. évi XVIII. párizsi békeszerződés, melyben egyedülállóan a volt Moson vármegyéből még megmaradt mosonmagyaróvári járás területéből három községet, Dunacsunyt, Oroszvárt és Horvátjárfalut csatolták Csehszlovákiához.
    Eredetiben voltak olvashatók Magyaróvár város képviselőtestületének 1920. és 1921. évi első határozatai, melyekben tiltakoztak a trianoni békediktátum, majd Nyugat-Magyarország elcsatolása ellen. 1921 végéről pedig határozat született, hogy minden év utolsó testületi ülésén tiltakoznak Moson megye szétszakítottsága ellen. A tiltakozást be is tartották minden év végén, egészen 1943-ig. Moson megye, az 1921-ben elcsatolt területei és ausztriai testvérei elvesztése okán, ünnepi és közgyűlési alkalmakkor a megyezászló félárbocra eresztéséről hozott határozatot, mindaddig, míg a vármegye ezeréves egysége vissza nem áll.
    Ritkaságszámba mentek a bemutatott levelek aláírói is: Koós Károlyé, egy 1934. évi erdélyi irodalmi oklevélen, Bajcsy-Zsilinszky Endréé, egy 1927. évi Magyar Országos Véderő Egylet mesterlövő oklevélen. A Magyaróváron 1931. június 14-én megtartott Mosonvármegyei Revíziós Naphoz kötődtek olyan levelek, mint amit Lord Rothermere írt a helyi Szepesi Szövetségnek és a város polgármesterének; Herczeg Ferencé, a Magyar Revíziós Liga elnökéé és Tormay Cecilé a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége elnökéé. A falakon a Mosonvármegye és a Nyugati Hírlap korabeli lapok idevágó, felnagyított cikkei voltak olvashatók, többek között az itteni és a soproni tiltakozásokról, a német és horvát nemzetiségiek magyarsághoz való ragaszkodásáról, a magyar békedelegáció különvonatáról, amely 1920. január 5-én Moson vármegyén haladt keresztül. Lébény községben gr. Bethlen István, Kimle községben gr. Teleki Pál, Moson községben pedig gr. Apponyi Albert tartott beszédeket, majd Királyhida községnél hagyta el a magyar földet Párizs felé.
    A dokumentumok között szerepelt Nyugat-Magyarország Ausztriának ítélt területére, a Prónay Pál fővezér által Felsőőrön, 1921. október 4-én kikiáltott Lajta-Bánság alkotmánya, cikk arról, hogy tíz év elmúltával az osztrákok még azon bánkódtak, hogy nem kapták meg Sopront, Magyaróvárt, Mosont és Pozsonyt, híradás a diadalmas első magyar óceánrepülők, Magyar Sándor és Endresz György 1931. július 15-16-ai útjáról a ,,Justice for Hungary" feliratú repülőjükkel. Láthatók voltak a Magyaróváron, 1932. október 16-án felavatott monumentális Hármashalom - Országzászló emlékműről készült képeslapok is, melyet közadakozásból a helyi Revíziós Liga állíttatott a régi bécsi országút mentén. Ez az emlékmű a város területén épült, örökmécsesét bekapcsolták a város villamos hálózatába, amelyet a később tragikus sorsú dr. Sattler János polgármester vett át gondozásra és megőrzésre. 1949-ben egy éjszaka rombolták le. Mellette voltak láthatók a jelenlegi, a 2003-ban az evangélikus templom kertjében, szintén közadakozásból, de a hivatalos városvezetés tiltakozása ellenére felállított Trianon kereszt fotói.
    A megnyitó műsorát rögzítette a helyi televízió és interjú is készült az egyik rendezővel a kiállításról, valamint beszámoló jelent meg a régió hetilapjában, a Lajta Pressben, sőt már a youtube-on is látható egy összefoglaló, ,,A Nemzeti Összetartozás Napja Mosonmagyaróváron" cím alatt. A kiállítást nem csak helybeliek tekintették meg, hanem sok-sok határon túli gyermek is. Mosonmagyaróvár volt a helyszíne - azon belül is a Városi Kollégium - a Kárpát-medencei Összmagyar Nemzeti Diákbajnokságnak, melyet városunkban a Gróf Széchenyi István Nemzetközi Labdarugó Torna név fémjelzett, Széchenyi Moson megyei követsége és elhunytának 150. évfordulójára emlékezve. A diákbajnokság célja volt a Kárpát-medencei határon túli és anyaországi sportoló diákok kapcsolatának erősítése sporttal, kultúrával.
    A kiállítás létrejöttéért köszönet illeti még a Flesch Károly Kulturális Központot és a Fehér Ló Közösségi Házat a kölcsönzött tárlókért, ill. további magángyűjtőket: Hegyi Tibort, Molnár Zoltánt, Nagy Attilát és Szaló Istvánt.
    Helyben bizonyosan, de lehetséges, hogy országosan is egyedülálló rendezvény valósult meg Mosonmagyaróváron, hogy egy oktatási intézményben ennyire szervezett keretek között emlékeztek meg a Nemzeti Összetartozás Napjáról, megelőzve még a magyar parlament emlékülését is. Azóta már kormányzati szinten foglalkoznak az iskolások határon túli kötelező osztálykirándulásáról, erősítendő a következő generációk nemzeti tudatát és összetartozásunkat. A kiállítás és az ünnepi műsor sokszínűsége mutatja, hogy az oktatási intézmények, helyi levéltárak, múzeumok, helytörténészek, magángyűjtők és helyi előadó- művészek milyen jó partnerségre lelhetnek egymásban az emléknap méltó megtartására, nemzeti történelmünk megismertetésére és a helytörténeti ismeretek terjesztésére. A tárlat egy hónapon keresztül volt látogatható július 5-éig, hétköznaponként a kollégium nyitvatartási idejében. A kiállításról készült képek letölthetők még a
    www.varosikollegium-movar.egalnet.hu weboldalról is.

    Mosonmagyaróvár, 2010.június 4.”
  • 16. vonLichthofen 2011. május 07. 04:32
    „sicc15, tévedsz.
    A puncher nem az anyaországban maradt, a puncher őseit ebbe az iországba befogadták, amikor a hátukon nyulbőrrel meg tollal teli zsákkal beoldalogtak az országba valahonna Galiciából.. A puncher őseinek soha nem volt szivügye Magyarország vagy a magyar történelem, ha úgy hozta a sors akkor mindig az ellenség mellé álltak és készek voltak a magyarság elnyomására vagy módszeres lemészárlására - lásd az ő dicső tanácsköztársaságukat vagy a Rákosi, Farkas, Révai, Piros országlást 1947 után.
    A puncser kitörő örömmel fogad minden egyes hirt amelyik magyar öregemberek meggyilkolásáról szól - ezért is van puncherünk szinte folyamatos örömmámorban, látva a mindennapos barbár gyilkolást.
    A puncher ősei tehetnek jócskán arról, hogy az anatant hatalmak és az idióta amerikai elnök gondolkodás nélkül szétszabdalta a történelmi Magyarországot. Az antant akkor csak azt látta, hogy véresszájú gyilkoló bandák bitorolják az országot /élükön a főhóhérral Szamueli Tiborral/ a bolsevizmus nevében.
    Vesszen Trianon, Éljen a Jobbik, Éljen a Mindenkitől Független Magyar Nemzet!

    puncher laca, ha szerinted Trianon-on rágódni ostobaság akkor te ne rágódj azon. Ha megadsz egy cimet akkor küldök neked egy kiadós adagot azon aztán rágódhatsz napestig.

    Moderátor, te úgy véled, hogy a puncser u.n. hozzászólása NEM volna uszitás a Magyar Nemzet, a Magyar türténelem és a Magyar emberek ellen? Ha ez nem uszitás és nemzetgyalázás, akkor nem tudom mi az!”
  • 15. sicc 2011. május 06. 22:55
    „Pancser , vajon ugyanígy gondolkodnál, ha felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, vajdasági magyar lannél ? Bele sem tudsz gondolni ,hogy élték meg azok a magyarok, téged ugye nem érintett, mert te az anyaországban maradtál !”
  • 14. pancser 2011. május 06. 22:00
    „13-hoz! Trianonon rágádni ....., ugyanis az igazság ugyancsak kétarcú. Éljünk dolgozzunk ember módjára és felejtsük a két háború közötti revíziós elméleteket. Egyedül a világ ellen? <moderálva>”
33 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Késnek a vonatok a Hegyeshalom-Budapest vasútvonalon

Késnek a vonatok a Hegyeshalom-Budapest vasútvonalon mindkét irányban, ugyanis a biztosítóberendezés… Tovább olvasom